Az elmúlt cirka másfél hónap embert próbáló volt mindenkinek, és valószínűleg még messze a vége. Sokszor nehéz felülkerekedni az elkeseredettségen, főleg ha az ember elveszítette a munkáját. A hajdani hétköznapok mókuskereke helyére most egy másik lépett: az egyhangúság. Segítünk, hogy le tudd győzni!
Ez az egész járvány helyzet olykor borzasztóan nehéz tud lenni. Már csak maga az a tény, hogy nem láthatjuk szeretteinket, barátainkat, nem ölelhetjük meg őket, mélységes fájdalommal tölt el. Mindemellett még csak ki sem mozdulhatunk igazán a lakásból, néhány kivétellel. Természetes, hogy ezek miatt a napjaink mind kezdenek ugyanolyannak tűnni, és úgy érezzük, nincs miért felkelni. Akik elvesztették a munkájukat, azoknak ez talán még jobban előjön, mert a hétköznapok és a hétvégék között sincsen már különbség számukra.
Hogyan lehet kitörni ebből?
Tervekkel, tervezéssel. Mikor normális életritmusunkat éljük, akkor is nagyon hasznos, ha látjuk előre a teendőinket egy adott időintervallumban. Ebben az új helyzetben ez most még fontosabb. Miért? Mert ha csak fekszünk, és nem csinálunk semmit, akkor ha vége lesz ennek az egésznek ott fogunk állni, hogy a fenébe, itt volt rengeteg idő, és mi csak szenvedtünk, ahelyett, hogy kihasználtuk volna. És a megbánásnál kevés rosszabb érzés van, igaz?
Szóval legyen terv! Ahhoz, hogy tervezni tudjunk, ahhoz azonban először kell egy cél. Nagyon fontos, hogy ez ne egy hatalmas dolog legyen, inkább valami teljesíthető. Például vasárnap megfogadom, hogy következő vasárnapig kiszanálom és rendbe teszem a konyhát!
Ezt azután kisebb célokra bontom: Hétfőn átnézem a hűtőt és a mélyhűtőt, kirámolom őket, kitakarítom, szépen elrendezve visszapakolom. Ez valószínűleg egy-két órát vesz majd igénybe, ami egy leküzdhető cél egy napra. Kedden jöjjenek a fali szekrények, szerdán lesikálom a pultot és mindent, ami azon található rendbe teszek. Csütörtökön komoly sütő és főzőlap takarítást tartok, Pénteken átrágom magam a szekrényeken, stb. Így minden napra van egy feladat, ami miatt máris érdemes felkelni, és mikor végzel az egésszel, vasárnap annyira büszke leszel magadra, hogy az minden pillanatot megér majd!
Fontos, hogy lásd, ennek az egésznek az a végső célja, hogy a karantén végére az egész lakás/ház rendben legyen, de ha ekkora célt tűzöl magad elé, és nem bontod apró lépésekre, akkor valószínűleg sosem kezded majd el a megvalósítását! Mert azt fogod érezni, hogy ez túl sok, ehhez nincsen erőd.
Ugyanezt megcsinálhatod az edzéssel is! Hétfőn cardio, szerdán felsőtest, pénteken lábedzés, hétvégén jóga. Ezzel máris változatossá teszed a napjaidat. Ráadásul most már dúskálunk a videókban, így azokat is variálhatjuk, hogy melyik nap éppen kinek az óráját végezzük el.
Mit tehetünk még magunkért?
Tanuljunk, tanuljunk, tanuljunk! Sosem volt még ennyi időnk, miért ne fordíthatnánk arra, hogy magunkat képezzük? Így mikor vége lesz ennek az egésznek, nagyobb önbizalommal vághatunk bele akár egy új munkába. Tényleg annyi mindent lehet már ingyen is megtanulni, hogy egyszerűen esélyünk sem kéne, hogy legyen az unatkozásra! Applikációk vannak már nyelvtanulásra, szinte bármilyen hangszeren megtanulhatunk játszani, de ezer meg ezer videó mutatja be azt is, hogyan használjunk egy fényképszerkesztő programot.
Nem beszélve arról, hány millió recept elkészítését sajátíthatjuk el! Ha minden egyes nap csak fél órát rászánunk arra, hogy megtanuljunk valamit, akkor egy hónap alatt egészen jók lehetünk az adott dologban! Mindeközben pedig önéletrajzunkat is bővíthetjük a megszerzett tudással, és lehet, hogy pont emiatt kapunk majd meg egy szuper állást, vagy kezdhetünk saját vállalkozásba!
Mindezeken túl, ha készítünk napi beosztást is magunknak, az segít benne, hogy ne ragadjunk le órákra a telefonunkat nyomkodva. A legjobb az, ha itt sem esünk rögtön túlzásba és osztunk be minden percet, de legyenek megadva a napban bizonyos időintervallumok, amikor hasznos dolgokkal foglalkozol!
Ez az idő most egy ajándék. Egy lehetőség arra, hogy megtervezzük a jövőt, hogy végre foglalkozzunk magunkkal, az álmainkkal, a sutba vágott elképzeléseinkkel! A kreativitásunknak most nem szab határt semmi! Egyik nap festhetünk, másik nap megtanulhatunk létrehozni egy adott grafikát, harmadikon írhatunk verset, a negyediken meg köthetünk pulóvert. Mindig azt mondogatjuk, hogy semmire sincsen időnk. Hát most van, ne pazaroljuk el!
