Sokszor saját magunk is megkérdőjelezzük, hogy jó úton haladunk-e az életünkben, valóban azt csináljuk-e, amit szeretünk. Egyáltalán merre billenjen a mérleg, a pénz vagy a szenvedély felé? Vagy hogy találjuk meg az aranyközéputat? Képzeljük akkor bele magunkat egy tinédzser fejébe, akinek 18 évesen kell meghatároznia egy irányt, hogy merre haladjon tovább az életében. Persze vannak igazán eltökélt fiatalok, akik kezdettől fogva kiállnak álmaik mellett, de teljesen természetes az is, ha ez a korosztály még nem tudja meghatározni céljait! Ebben a cikkben leírjuk, hogyan járulhatsz hozzá, hogy gyermeked megtalálja a szenvedélyét.
Ismerd a gyermeked és az érdeklődési köreit
Tapasztaltál te is hasonlót, mikor a gyereked kitalálja, hogy őt a foci érdekli, úgyhogy megveszed neki a felszerelést és a szükséges eszközöket, beiratod az edzésekre, majd egy kis idő elteltével a következő kérése az lesz, hogy vegyél neki egy gitárt, mert a foci nem jött be? Valószínűleg szülőként ez lehet a pályakeresés legnehezebb része, hiszen ilyenkor könnyen elfogyhat a türelmünk. De mielőtt ezt feléjük is jeleznénk, gondoljunk arra, hogy ezek a lehetőségek esélyt adnak arra, hogy gyermekünk kibontakozzon, és több helyen kipróbálja magát! Ráadásul, ha elég időt töltünk velük, meghallgatjuk őket, odafigyelünk a reakcióikra, mi is tudunk segíteni nekik a döntéseik meghozatalában.
Abban az esetben pedig, ha a gyermekednek egyáltalán nincs érdeklődési köre, ösztönözd és bátorítsd arra, hogy próbáljon ki minél több dolgot. Menj el vele koncertekre, színházi előadásokra, múzeumokba. Vagy járj nyitott szemmel és nézd meg, hogy például az iskola, ahova jár milyen lehetőségeket kínál a számára délutáni foglalkozások keretein belül. Sőt az is jó, ha könyveket olvas, filmeket néz különböző témákban!
Ezen kívül a figyelmes hallgatás és az irányított kérdések is a segítségedre lehetnek. Kérdezd meg a gyerekedtől, „Mi a fontos neked?”, „Mi a kedvenc tantárgyad?”, vagy TV nézés vagy könyvolvasás közben, hogy az éppen miért tetszik neki. Esetleg, ha játszik valamivel, kérdezd meg, hogy melyik részét szereti a legjobban a játéknak. Vagy kérd meg őt, hogy döntse el, mi legyen hétvégén a program vagy az úti cél.
Legyél tisztában a határokkal is
Nagyon fontos, hogy ismerd a gyereked fizikai és szellemi korlátait. Miközben te úgy látod még más órákon is részt kéne vennie vagy több edzésre kéne járnia, elképzelhető, hogy ő már rég elfáradt. Ez a szituáció pedig hamar a kiégéshez vagy akár haraghoz is vezethet. Ilyen esetben hagyatkozzunk a gyerekünk szavára, hiszen rajta kívül nem érzi senki más, hogy éppen mennyi energiája maradt. Emellett pedig azért is fontos lehet korlátozni az iskolán kívüli tevékenységeket, hogy a család számára könnyen összeegyeztethetőek legyenek a napi teendők. Nem utolsó sorban pedig hagyjuk a gyereket gyereknek lenni. Ne változtassuk robottá, vagy hirtelen felnőtté, akinek minden ideje percről percre be van osztva!
Bátorítás fontossága
Már egy kicsi szikra is sokat jelenthet, ha látjuk, hogy a gyerekünk érdeklődik valamilyen tevékenység iránt. Bármiben, amit a gyerek élvez, fontos, hogy bátorítsuk, hogy csinálja – még akkor is, ha eleinte nem tűnik ügyesnek benne! Ösztönözzük őt akár a kiszemelt hobbival kapcsolatban valamilyen tevékenység során, esetleg TV műsorok nézése vagy oktatási anyagokon keresztül.
Viszont nagyon könnyű átesni a másik oldalra, úgy, ha mi akarunk dönteni a gyerekünk választásában vagy esetleg a tempójában. Mert bár láthatjuk, hogy kedveli a focit vagy a rajzolást, de ha hirtelen az összes szükséges eszközt megvesszük hozzá, és rákényszerítjük, hogy ebbe az irányba folytassa a tanulmányait is, akkor akár el is ijeszthetjük vagy elvehetjük tőle egy életre a kedvét.
Tehát ha megvan a „szikra” a szenvedély iránt, lassan, lépésekben és a gyerek őszinte érdeklődése alapján kezdjük bátorítani.
Ne a saját szenvedélyed erőltesd rá vagy azt, amiből te kimaradtál
A gyerekek nagyon szeretik utánozni a környezetükben lévőket, főleg ha van köztük olyan személy, akire felnéznek. Ha a kedvenc nagynénje pszichológus, vagy a nagybátyja programozó, elképzelhető, hogy az ő útjára szeretne lépni. De biztos, hogy ez az, ami érdekli őt? Ilyen helyzetekben érdemes a gyerekednek mesélned a munkáról is, hogy a valóságot esetleg ne takarja el a tekintély, ami kialakult a gyerekben.
Vagy ha a gyereked ügyes táncos, sőt akár már versenyeket is nyert, de mégis jobban szeret a szobában egyedül festeni, rajzolni, próbáljunk meg ellenállni a késztetésnek, hogy ítélkezzünk a választása felett.
Ilyenkor fontos, hogy egy fokkal mindig visszavegyünk a saját igényeinkből, és hagyjuk, hogy a saját koruknak megfelelő impulzusok érjék őket. Mivel nem tudjuk megjósolni, hogy mikor érnek révbe, egy bizonyos szenvedély, hobbi erőltetése nem feltétlenül garantálja a boldogságukat vagy a sikert. Viszont támogathatjuk őket és lehetővé tehetjük számukra a választás szabadságát, hogy megtalálják, mi okoz nekik őszintén örömöt.
De ne erőltessük a saját álmainkat se rájuk, és azt se várjuk el tőlük, hogy a mi már biztosan kijárt utunkat kövessék!
Vedd észre az apró sikereket is, ne csak a végső győzelmet
Az a hozzáállás nagyon kamatozó lesz egész életében, ha arra tanítod gyermekedet, hogy nem a cél a fontos, hanem az addig megtett út. Ezzel bebizonyítod, hogy amiért a legfontosabb megtalálni a szenvedélyt, az a belső öröm, amit akkor is tapasztalhatunk, ha a végeredmény akár rosszul sül el! Mindig nyisd fel a szemét, hogy a megtett célig mennyi mindent tanult és milyen sok tapasztalatot szerzett.
Kérdezz, informálódj, aktualizáld az ismereteidet
A legtöbb esetben a szülőnek sok energiát és erőforrást kell belefektetnie abba, hogy segítsen a gyermekének megtalálni a szenvedélyét. De segíthet például az is, ha beíratja táboroztatni, önkénteskedni őket civil szervezetekhez, vagy informálódik, hogy a helyi közösségépítő helyek mit nyújthatnak.
Ráadásul nagyon gyorsan és észrevétlenül alakulnak át a munkahelyi pozíciók vagy lehetőségek és keletkeznek újak, amikről jelen pillanatban nem is tudhatunk. Éppen ezért fontos, hogy mindig tisztában legyünk az aktualitásokkal.
Viszont mindenképp érdemes bejárni ezt az utat, hiszen ha egyszer a gyerek képes megtalálni a szenvedélyét, az elősegíti a kreativitásának kibontakozását és az elégedettség érzésének megismerését az életében.
