Az 56-os forradalom az én fejemben kicsi gyerekkorom óta úgy él, mint az igazi, önzetlen és bátor emberek közös összefogása. A történelem ezen pontja engem teljesen magával ragadott, mivel ámulattal néztem, ahogy kortól, nemtől és társadalmi helyzettől függetlenül tényleg mindenki egyszerre állt ki és mondta azt, hogy elég volt. Ezért is gondoltam, hogy összeszedem a legfontosabb helyszíneit a forradalomnak, hogy ha arra járunk, talán egy perce elgondolkozunk, milyen harcok folytak itt több mint 60 évvel ez előtt.
A kezdetek
Szegedi Tudomány Egyetem
Talán kevesen tudják vagy legalábbis nem ez ugrik be elsőre az embereknek, de az 1956-os forradalom kiindulása nem Budapesthez köthető. Október 20-án tartottak a szegedi egyetemisták egy ülést, ahol 12 pontban fogalmazták meg a MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövegsége) programját, amelyet aztán később juttattak el Budapestre, a BME-re.
BME K épület
És itt érkezünk meg a műszaki egyetemre október 22-én. Ide érkezett meg a követelés, amelyet aztán a különböző egyetemek képviselői beszéltek át egy nagygyűlésen és végül másnapra tüntetést szerveztek, hogy szolidarítsanak a lengyel tüntetéssel, ahol hasonló forrongások indultak.
Debreceni egyetem
Október 23-án az események először Debrecenben indultak be, ahol az egyetem előtt összegyűlt tömeg jelszavakat skandált és forradalmi dalokat énekelt. Innen a pártszékházhoz vonultak, hogy beadják saját 20 pontos követelésüket, ahol a pártvezetés tárgyalt is velük.
Budapest, Bem szobor
Az október 23-ra, a fiatal egyetemisták által meghirdetett tüntetés körül zűrzavar tört ki, ugyanis hol engedélyezték, hol betiltották azt. Végül 3 órakor, amikor mégis engedélyezték a vonulást, a Bem szobor talpánál olvasták fel az óriási tömegeknek a kiáltvány pontjait. Állítólag itt történt az azóta a forradalom jelképévé vált ominózus zászló közepének kivágása is.
Kossuth tér, Parlament
A tömeg innen a hídon keresztül a Parlament elé vonult, itt már közel 200.000 emberről beszélhetünk. Itt mondott aztán beszédet Nagy Imre, aki a nem éppen szerencsés Elvtársak! köszöntéssel indított, és hazatérésre buzdította az embereket. Ám, ez csak olaj volt a tűzre. Ezt a vihart már nem lehetett megállítani.
Innen a tömeg egy része a Dózsa György úti Sztálin szoborhoz sietett, ahol az 1956-os forradalom másik ikonikus jelenete, a szobor ledöntése következett.
Magyar Rádió ostroma
Az 56-os forradalom egyik legtragikusabb pontjához érkezünk, amikor a tömeg másik része megpróbált bejutni a rádióba, hogy ott beolvashassák 12-ről 16-ra duzzadt pontjaikat. Azonban itt az Államvédelmi Hatóság felfegyverzett tagjai várták őket. Az indulatok akkor szabadultak el, amikor az állítólagos felvevőkocsi, amely sugározta volna az elhangzottakat, csak csapda volt és semmit sem vett fel. Ekkor annak segítségével próbálták betörni a rádió ajtaját. Két erősítésként érkező harckocsi véletlenül betörte a kordont, nyomukban a tüntetők pedig újra a főbejárat felé nyomultak. A katonák lövéseit az ÁVH-sok rosszul, támadásként értelmezték, és a tömegbe lőttek. A kivezényelt katonák közül végül többen átálltak a tüntetők oldalára, akik közben fegyverhez jutottak. Innentől beszélhetünk a békés tüntetést követően, fegyveres felkelésről.
A harcok
Corvin köz
Az 1956-os forradalom egyik legfontosabb és legtöbb ideig kitartó ellenállási pontja. A Corvin-köziek ma is legendásak akkori bátorságukról és összeszedettségükről. Ugyanis október 24-én hajnalban megérkeztek a szovjet katonák, hogy leverjék a forradalmat, így szükség volt a nagyobb ellenállásra.
Kossuth tér
Október 25. a másik nagyon véres és szomorú dátuma a forradalomnak. Ugyanis a hírek hatására fegyvertelen és békés tüntetők vonultak a Kossuth térre, és Nagy Imrét követelték. Közben még a szovjet csapatok is békésen, a tüntetőkkel barátkozva mutatkoztak. Délelőtt 11 óra környékén az ÁVH mesterlövészei mégis sortüzet nyitottak a békés tüntetőkre. Az áldozatok számát olyan 100-200 köré teszik.
Köztársaság tér
Az 56-os forradalom során és főleg október 30-án hatalmas harcok dúltak a Köztársaság téren, a pártbizottság épületénél. Az összecsapás oka az volt, hogy a pártház védelmére kirendelt 46 ÁVH-s katona annak ellenére az épületben maradt, hogy Nagy Imre kormánya 28-án feloszlatta a szervezetet, amely így illegális fegyveres csoportnak minősült.
Széna tér
A második legfontosabb és leghíresebb ellenállási pontja volt az 1956-os forradalomnak. Az itteni ellenállók csoportja valószínűleg spontán állt össze és nagyrészt munkásokból, és ipari tanulókból állt. Október 26-án csatlakozott a felkelőkhöz a később híressé vált Szabó János, 59 éves gépkocsivezető és a jugoszláv állampolgárságú Ekrem Kemál villanyszerelő.
Móricz Zsigmond körtér, Astoria
A Móricz Zsigmond körtér az 1956-os forradalom felkelőinek másik fontos ellenállási pontja volt a harcok során. Az Astoriánál, pontosabban az Astoria Szállónál pedig a szemtanúk szerint az ellenállók egy egész szovjet tankoszlopot tartottak fel.
Péterfy Sándor utcai kórház
A forradalom során a kórház a felkelők fontos élelmiszer és gyógyszerellátójaként is szolgált. Az épület nyomdájában pedig saját röplapokat nyomtattak.
Kilián laktanya
Az itteni parancsnok, Maléter Pál ezredes és katonái megtagadták, hogy fellépjenek a felkelőkkel szemben. Illetve itt alakult meg október 31-én a Nemzetőrség, amelynek vezetője Király Béla lett. Az egyik legerősebb ellenálló pont volt, amely a szomszédos Corvin közzel együtt harcolt.
Vidék szerepe
Nem szabad elfelejteni, hogy az ellenállás országos volt, bár a fő harcok Budapesten zajlottak. De voltak összecsapások és tüntetések Miskolcon, Debrecenben, Egereben, Nyíregyházán, Szolnokon és még az ország számos pontján, akár kisebb, akár nagyobb számban is. Illetve, sok vidéki hozott fel élelmiszert és ellátmányt a Budapesten harcolók számára, ezzel is segítve az ügyet.
