fbpx

Kedvenc pizzázóim

A jó pap holtig tanul, szokták mondani. A pontatlan újságíró pedig levon, átgondol és módosít, ha kell. Így eddigi gasztronómiai indíttatású toplistáimat követően a tökéletes vagy legjobb helyett megelégszem a kedvenc ilyen-olyan lelőhelyek felsorolásával.
HIRDETÉS
HIRDETÉS

A kulináris vonatkozású toplisták többnyire nem egzakt módon meghatározó szempontok szerint íródnak, sokkal inkább személyes ízlések, preferenciák és érdeklődések ítéletalkotási végeredményei. Ami valakinek vékony és löttyedt, az másnak épp megfelelő, ami valakinek túlzóan vastag és rózsaszín, az másnak épp lényegi és pont kellően átsült. De abban is biztos vagyok, hogy sokaknak akad fenn a szeme jóanyáink tepsis tésztamonstrumai után egy aprócska, paradicsommal és sajttal megkent nápolyi korong után. Ezeket összeadva, majd pedig kiegészítve az elmúlt években elfogyasztott produktumokból levont ítéletekkel kiegészítve jöjjön hát pár olyan négy fal közé préselt hely, ahol ezt az egyszerűnek tűnő, épp ezért számos buktatóval bíró ételt, vagyis a pizzát a legmagasabb minőségi szinten készítik.

És, hogy az egyébként Nápolyi technikát favorizáló belső énem ne uralja le teljesen az ajánlót, a következő sorokban az „egy technológia, egy képviselő” elv mentén fogok haladni, szája ízére téve így a Nápolyi, a Római és a tengerentúli iskola rajongóinak egyaránt.

Nápolyi

Digó Pizza

Annak ellenére, hogy csak Olaszországban legalább kilenc különböző pizzakészítési eljárást különböztetnek meg, a világ kerekén pedig akár több százra is rúghat az egymástól jól megkülönböztethető technológiák száma, hazánkban mégis a Nápolyi eljárás durrant be legelőször, és ment nagyot igazán az elmúlt években. A műfaj egyik legjelesebb képviselője, nem mellesleg iránymutató úttörője a Digó. Immáron több mint öt éve készítik kemencéikben töretlen lendülettel az autentikus, nagy gonddal kelesztett és kellő szakértelemmel gyúrt tésztaalapon nyugvó, minőségi alapanyagokkal megpakolt pizzáikat, időszaktól függően akár a város (és nyár óta az ország) számos pontján. Annak ellenére, hogy az elmúlt évek őrülete 430-480 fokon izzó kemencés helyek tucatjait szülte –  amik aztán a Nápolyi metódus viszonylagos eszköztelensége következtében szépen megfojthatták volna egymást -, számos kiváló hazai képviselet (IGEN, MANU+, Moto Pizza) mellett a Digó máig a fanatikusok egyik első számú célpontja. Többek között az enyém is, hiszen nem elég, hogy náluk találkoztam először nem 17 centi magas, fojtós tésztájú, a jóistensetudja megmondani hány fajta feltéttel megpakolt tepsis készítménnyel, sikerük a mai napig nem tudott felülkerekedni a magas minőségre való törekvésükön.

Római

Pizzica

Ha valaki a vékony petyhüdttel ellentétben a ropogós aljzatú, levegős textúrájú és szilárdabb állagú tésztát preferálja, neki a Nagymező utcai Pizzica négyszögletű költeménye lesz vágyának beteljesült tárgya. Az előírt alapanyagokban és az elkészítés módjában is lazább Római stílus legjelentősebb hazai képviselője esetében az ötletgazda testvérpár Paolo és Enrico hanyag, félvállról vett, kissé flegma, a felszín alatt azonban végtelenül profi mentalitás köszön vissza. A minőségi alapanyagok és magas fokú technológiai precizitás egy dolog, már-már unalomig ismételt alapelvárás, a hely dizájnja olyan, hogy bármely kockás-sálas, vastag keretes szemüveget hordó hipster örömmel pattanna le Vespájáról, csakhogy lőhessen egy szelfit az instára. Ollóval szelni a sütőből frissen vett pizzát pedig annyira slendrián, olyan „nesze neked” és Rock & Roll, hogy az arcom jó értelemben leszakad. A Pizzica az a főúton 75 km/h-ás sebességgel közlekedő luxus sportautó, ami lazán a gázra röffentve adja tudtára a bámészkodóknak, merre van az arra.

Chicago Deep Dish

I55

A kifejezés, minek hallatán a legtöbb olasz vad putamadrézásba kezd, míg hagyományteremtő Mammáik pedig értetlenkedve forognak sírjukban: Deep Dish. Nem vékony és elegáns, nem kifinomult és érzéki, sokkal inkább vastag és bumfordi, olyan igazi megalomán agymenés, amire jó eséllyel csak Amerika földjén képesek az emberek (még akkor is, ha Kiss Péter, az I55 egyik alapítója már a premier időpontjában leszögezte, hogy a Chicago Deep Dish ötletgazdája egy szicíliai férfiember). A robosztus, pite jellegű tésztával induló külső a Deep Dish jellegű pizzák esetében irtózatos mennyiségű szószt és sajtot ölel közre. Mindez a fogyasztó minden igyekezete ellenére, háromtized másodperccel a kezdőfalat után omlik össze, nyúlik és tapad, foltoz meg szennyez, lucskosít és terít be bárkit nemtől, kortól és vallási hovatartozástól függetlenül egyaránt. Meglehet, a most uralkodó mainstream alatti, a nyáj fekete báránya, létjogosultsága mégsem kérdőjelezhető meg igazán, hiszen az aggasztóan Nápolyi és Római stílusú budapesti pizzaszíntér mindegy miként, de mindenképpen kiemelkedő tagja. S mint olyan, bátor vállalkozásában szinte egyedülálló a hazai területen. Kitüntetett pozíció egy kitüntetett megközelítésnek.

Hirdetés

Instagram

HIRDETÉS

Kapcsolódó cikkek


Warning: Undefined variable $posts in /home/bodizhu1/public_html/_sites/kollektivmagazin/wp-content/themes/hello-theme-child-master/functions.php on line 32
sör