fbpx

Beszélgetés gyermekvédelemről, a Világszép Alapítvány mentorprogramjáról – a Sharing Circle podcast vendége: Tarcsa Tímea

A Sharing Circle nem más, mint emberléptékű beszélgetések mentális egészségről, önismeretről, pszichológiáról, egyszerű életmódról, az életről. Aki kérdez: Vági Zsolt egészségtudományi- és mentálhigiénés szakember.
herczeg design
HIRDETÉS
herczeg design
HIRDETÉS

tartalmi együttműködés

Vági Zsolt nemrég csatlakozott a Világszép Alapítvány mentorképző programjához, így nem meglepő, hogy a legújabb Sharing Circle podcast adásában Tarcsa Tímeával, az alapítvány egyik gyermekvédelmi szakemberével beszélgetett. Az epizód során szóba került a mentorprogram célja, felépítése, a gyermekvédelemben élő gyermekek nehézségei, lehetőségei, és persze a benne dolgozó szakemberek áldozatos munkája.

A Világszép Alapítvány 10 éve jött létre kifejezetten azzal a céllal, hogy a gyermekvédelemben élő gyerekeket támogassa. Ekkor még főleg a mesék és a táboroztatás volt központban. Ahogy viszont nőttek a gyerekek, úgy hozták az igényeiket, és ez alapján formálódott az alapítvány is. Vezetőjükkel készült interjúnk itt olvasható. Timi pedig az újonnan létrejött mentorprogram szakmai vezetője, aki maga 5 éve dolgozik itt. 

Elmondása szerint, fontos céljuk volt, hogy kicsit kimozdítsák a gyerekeket a megszokott környezetből, ezért kezdtek külső helyszíneken foglalkozásokat tartani. Illetve megfogalmazódott bennük az is, hogy milyen jó lenne hosszú távon ott lenni ezeknek a gyerekeknek az életében, így jött aztán létre az óvoda ötlete.

A mentorprogram során egy gyerek mellé biztosítanak egy felnőttet, hogy igazán  hatékony segítséget nyújthassanak. Bár közel 23 000gyerek van jelenleg gyermekvédelmi ellátásban, az alapítvány mégis úgy érezte, hogy kapacitás hiányában és egyéb okok miatt inkább kevesebb gyereket,, de őket teljes figyelmet szentelve pártfogolják.

Timi tisztázta azt is, hogy mennyi félreértés övezi a gyermekvédelmi rendszert, az otthonokat és lakóit. A legnagyobb probléma például szerinte az, hogy nem is nagyon tudnak róluk az emberek. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a gyermekotthonok számára nem az a fő segítség, ha oda adunk nekik egy zsáknyi ruhát, élelmet vagy számítógépet. Hiszen az itt élő gyerekeknek tárgyi szinten szinte minden fontos dolog adott. Nekik a figyelem, az igazi tartós és odaadó kapcsolódási lehetőség hiányzik az életükből.

Szóba került még, hogy bár már több évtizede tudjuk, hogy a rendszer nagyon elavult és ugyan történtek előrelépések, mégis még sok a tennivaló. Hiszen a kívánt cél az, hogy ne legyenek gyermekotthonok, hanem minden gyermek idővel családokkal éljen, akár nevelőszülői hálózat keretein belül.

Az otthonban élő gyerekek eleve súlyos traumával érkeznek, és az intézményi rendszer sok szinten teszi őket önállótlanná. Hiszen nincs számukra ott egy anyuka, apuka vagy bárki, aki olyan alap dolgokat megmutatná, mint hogy hogyan kerül az asztalra az étel, vagy hogyan kell feladni egy csekket. Az alapítvány éppen ezért igyekszik nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy amikor az ő gondozásukban lévő lakók betöltik a 18. életévüket, akkor ne minden felkészültség nélkül kerüljenek bele a nagyvilágba.

Timi számára a legnagyobb kihívása ennek a munkának sokszor a napok hektikussága, hiszen ő a gyermekek igényeihez igyekszik alkalmazkodni, és próbálja a saját idejét, kapacitását jól beosztani. Mindezt úgy, hogy azért néha neki is jusson idő feltöltődni. Mégis úgy érzi, akik a Világszép alapítványnál dolgoznak, ők a rendszer napos oldalát láthatják, nem úgy, mint például a nevelők. Akik kevés pénzért borzasztóan sok feladatot látnak el, amik mellett sokszor pont a lényeg veszik el, vagyis, hogy  valódi támaszai legyenek a gyerekek számára.

Sajnos sok, ahogy magukat nevezik “zacis” gyerekben él szégyenérzet a háttere miatt, és hiába járnak ugyanabba az iskolába, mint  családban felnőtt gyerekek, mégsem tudnak hozzájuk kapcsolódni. A Világszép Alapítvány munkatársai azon is igyekeznek dolgozni, hogy ezek a gyerekek ne csak intézetis és elhagyott személyeknek érezzék magukat, akik nem kellenek senkinek, hanem több és másfajta identitásuk is legyen.

A sok munka és belefektetett energia ellenére mégis lesznek, akiknek félre siklik az életük, akár bűnözés, prostítució vagy hajlkétalanság által. Mégis Timi úgy érzi, hogy az az egyetlen út, ha minden egyes nap elmondja nekik, hogy mennyire csodálatosak, egyediek, okosak és, hogy képesek rá. Mert számos pozitív példa mutatja, hogy van kiút.

A teljes beszélgetés itt elérhető:

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó cikkek