fbpx

Önsanyargatás helyett örömteli falatozás: Petra szerelmeslevele az ételhez

Gasztronómia témájú hónapunkban következzen egy rendhagyó írás az étel és mentális egészségünk kapcsolatáról, a süteményekkel különleges kapcsolatot ápoló Németh Petra tollából.
herczeg design
HIRDETÉS
herczeg design
HIRDETÉS

tartalmi együttműködés

“Imádok enni”

“Igazából ezt már nem kellene megennem, de mindegy”

“Jó, egy kis desszert még jöhet”

“Nem kérek, köszi, készül a bícs bádi”

“Már az is látszik rajtam, ha csak ránézek a kajára…”

Ismerősen csengenek ezek a mondatok? Biztos vagyok benne, hogy legalább egyet közülük mindannyian elmondunk egy átlagos hetünkön.

Az étel fontos elemét képezi a napunknak, bár mindig megy a vita, hogy a napi háromszori étkezés-e a jó, vagy ötször, esetleg annál is többször együnk-e, csak az a titok, hogy mindig keveset. Befolyásolhatja a hangulatunkat, vagy éppen a hangulatunk azt, hogy mit kívánunk meg, függ a lelki állapottól, hogy mennyire siet az ember, hogy vegetáriánus vagy vegán-e, és még ezer meg ezer más tényezőtől, amikkel oldalakat lehetne teleírni.

Különleges alkalmakkor sokszor elengedjük magunkat, akkor minden belefér, Nagyinál meg persze mindent meg kell enni, majd visszatérünk a hétköznapokba, és mi történhet? 

Első: igazából nem foglalkozunk az egésszel, esszük, amihez kedvünk van, mert amúgy is mindig így volt. Második: iszonyat bűntudatunk lesz, amiért nagyon kirúgtunk hétvégén a hámból, ezért a ‘mától fogyózom’ felkiáltás tuti az első mondatunk lesz a munkahelyünkön, amikor az aznapi salátánkat a hűtőbe tesszük. És a harmadik, hogy azt érezzük, megérdemeltük azt a kis kicsapongást, mert jól esett a testünknek és a lelkünknek is, hiszen azért van az étel, hogy tápláljon minket.

Szerintem az utolsó verzió a legideálisabb. Nagyon irigylem azokat, akik már így tudnak gondolkodni, és persze ajánlom is mindenkinek, hogy ebből a szemszögből közelítse meg az étkezést, bár tudom, hogy nem könnyű. Sokan azért sanyargatják magukat, hogy a hőn áhított S-es ruhába beleférjenek, pedig ebben a méretben sem fenékig tejfel az élet. 

Ne a ruháidnak próbálj meg kedveskedni az étkezéseddel, hanem saját magadnak!

Vagyis ne azért válaszd a salátát, hogy vékony legyél (hozzáteszem, hogy amúgy sem ennyitől függ a dolog), ne azért hagyd ott az utolsó szeletet a kedvenc sütidből, vagy abból a pizzából, amiről folyik le a sajt, hogy aztán egyre kisebb és szűkebb fazonú darabokat válogathass magadnak. Hidd el, a saláta nem fog lepacsizni veled ebéd előtt, hogy ‘hajrá, meg tudod csinálni’, az a pizzaszelet sem fog odakacsintani, hogy ‘jobban tetted, hogy nem ettél meg’, és a nagyon szűk miniruha sem azt fogja neked mondani a tükörben, hogy ‘na végre, hogy nem hasadok ketté rajtad’. Enni nem szégyen.

Ez természetesen nemcsak a nőknek szól, hanem ugyanúgy a férfiaknak is. A Pszinapszis Instagram oldalán több ehhez kapcsolódó témával is találkozhattok. Foglalkoznak például a testi elégedetlenség és a média kapcsolatával, vagy az olyan, nagyon veszélyes testképzavarokkal, mint az anorexia vagy a bulimia. Rajtuk kívül a Mélylevegő Projekt tagjai is posztoltak az étkezéshez is köthető hangulatzavarokkal és depresszióval kapcsolatban, az étkezés a mentális egészségért című tartalmukban. 

A cikk folytatásában tovább olvashatsz étkezésről, annak aranyközépútjáról, és ezzel kapcsolatos jótanácsokról a  Green Guide Budapest oldalán.

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó cikkek