fbpx

Zöldségleves alaplé házilag, konyhai hulladékból

Ugye neked is meg van az a rengeteg zöldség hulladék ami keletkezik főzés során? Nos, van egy jó hírünk, ezek szinte mind újrahasznosíthatóak, legalább egyszer!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Ha sokszor, sok féle zöldséget fogyasztasz, már biztosan neked is feltűnt, mennyi szemetet termelsz vele. Én személy szerint ilyenkor marok számra hajítom a kukába a felgyűlt héjakat és magházakat, miegymást. Gondoltam most már valamit kezdeni kellene ezekkel, hiszen biztos rengeteg tápanyag van bennük. Az interneten fellelhetőek különböző videók, hogyan készítsünk alaplevet a maradékokból, ezért próba szerencse alapon én is kipróbáltam ezt a tudományt.

Hogyan készül az alaplé?

Igazából nincs benne nagy ördöngösség: mikor valami zöldséges ételt készítesz, tedd félre egy dobozban vagy zárható zacskóban a megmaradt “szemetet” (hagyma héja, répa nem használt részei stb.) a hűtőbe. Gyűjtögesd ezeket pár napig, de egy hétnél tovább ne! Majd fogj egy nagy lábost, tedd bele az összegyűjtött hulladékot és önts rá annyi vizet, hogy bőven ellepje! Ezután fedd le a lábost és főzd a keveréket legalább egy órán át, hogy minden íz kijöjjön a zöldségekből. Néhol 2-3 órát ajánlanak, de őszintén szólva egyrészt azért bő egy óra alatt is kifőnek az ízek, másrészt azt már nem tudom, mennyire környezetbarát dolog újrahasznosítani a szemetünket, majd azt 3 órán át áramot vagy gázt használva főzni, ezt mindenki saját megítélésére bízom.

Ha eleget főtt a zöldség szemetünk, akkor nincs más dolgunk, mint leszűrni az alaplevet, hagyni hűlni, majd szétönteni befőttes üvegekbe és betenni a hűtőbe. Itt nagyjából egy-két hétig eláll a főzet, (ha lefagyasztod akkor pedig még otvább, csak ezt ne üvegben tedd) és bármikor használhatjuk leveshez, vagy akár rizsfőzéshez is. Amit fontos megjegyezni, hogy ez nincsen befűszerezve, mint egy leveskocka, ezért használatkor ne feledkezzünk meg a sózásról! De kikísérletezhetjük, hogy akár már az alaplé készítéskor is sózunk és így tároljuk el, akkor már egy lépéssel előrébb vagyunk!

Tapasztalataim a házi zöldség alaplével

Én először picit megijedtem, mert nem igazán tetszett az alaplevem szaga. Ez valószínűleg azért volt, mert kicsit túlzásba estem és a céklán kívül szinte tényleg minden zöldség szemetet felhasználtam. Na ezt nem szabad! A laska gombát például erősen ajánlom elkerülni! De úgy általánosságban a gombával legyünk óvatosak, mert az hamar bomlásnak indul, bepenészedhet, így nem a legjobb választás. Esetleg csiperke gomba tönkjét, héját használhatjuk, de figyeljünk rá, hogy pár napon belül készítsük el akkor az alaplevünket, ne várjunk sokat vele! 

Beletehetjük viszont nyugodt szívvel a hagymafélék hulladékát, vöröshagyma, foghagyma héját, olyan részeit, amit nem használunk fel más ételbe. Itt még megjegyezném azt, hogy ha zavar minket, hogy sötét színe lesz a levesünknek, akkor a lilahagymát kerüljük!

Nyugodtan mehet bele viszont mindenféle répa maradvány, akár sárga, akár fehér. Illetve zeller és szárzellerből származó felesleg, sőt szerintem a paradicsom csumája is, ha nem túl régóta tároljuk és még nem kezdett penészedni. Ugyanígy a paprikafélék magos csuma része is, vagy a krumpli héja. Julcsi javaslatára pedig én legközelebb brokkoli maradványt is teszek bele, állítása szerint az is nagyon jót tesz neki.

A kihűlt alaplevem egyébként a gombák ellenére is egészen jól sikerült, azóta rizst és levest is készítettem belőle több alkalommal is. Én nagyjából egy-két átlagos méretű befőttesüvegnyit tettem a készülő levesembe, és majdnem ugyanennyi vízzel felhúztam az alaplevet. Nekem két hétig bőven elállt az alaplé jól hűtő hűtőben, így egészen eredményesnek titulálom az akciót, és alig várom, hogy tovább kísérletezzek vele.

Akik pedig még egy szinttel tovább lépnének, ők az alapléhez használt hulladékot az alaplé leszűrése után ugyanúgy betehetik a házi komposztba, mintha nem főztek volna belőle! A lakásban való komposztálásról pedig itt olvashattok.

Kapcsolódó cikkek