fbpx

A LUDWIG MÚZEUM 2022-ES PROGRAMTERVE

A 2022-es év is megannyi érdekes és értékes kiállítással vár mindenkit. Nézzük, milyen programokkal készül a Ludwig múzeum az új esztendőben, és milyen sikereket ért el 2021-ben
HIRDETÉS
HIRDETÉS
{SCRIPT:ABSTRACT} – FREY ÚR ÍR 

2022. január 21. – 2022. március 20.

Frey Krisztián (1929–1997) a hatvanas évekbeli magyar neoavantgárd képzőművészet egyik kiemelkedő képviselője és a nemzetközi computer art korai svájci úttörője. Nagyszabású életmű-kiállításával régi adósságát törleszti a múzeum. Frey az Iparterv-nemzedék tagjaként saját maga által kifejlesztett absztrakt expresszionista formanyelvvel lépett a progresszív művészet színpadára az 1960-as évek elején. „Változó tempójú gesztusfestészetnek” nevezett jellegzetes, kézírásos jegyekkel tűzdelt expresszív absztrakciója széles esztétikai horizontot járt be, érintve a fehérré kiégett monokróm képeket, a kényszeres folyóírás naplószerű kalligráfiáit, valamint a pecsétek, falfirkák és digitális vektorok világát. A rangos múzeumok anyagából, valamint magyar és nemzetközi magángyűjtők alkotásaiból válogatott életmű-kiállításon eddig sosem látott teljességében bontakozik ki Frey életműve, a szakma előtt is ismeretlen korai munkáktól az itthon és Svájcban készült főműveken át az úttörő computer art-kísérletekig.

HELYIÉRTÉK – VÁLOGATÁS A LUDWIG MÚZEUM ÚJ SZERZEMÉNYEIBŐL 

2022. március 3. – április 24.  

A tárlaton szerepelnek a neoavantgárd progresszív művészei, továbbá a hetvenes évek konceptuális tendenciái eddig még nem bemutatott munkákkal, illetve a vajdasági BOSCH & BOSCH csoport alkotói, párhuzamba állítva a Pécsi Műhely tevékenységével.

Külön teremben láthatóak a 2010-es évek végén egyre markánsabbá váló festészeti fordulat fiatal alkotóinak munkái, és tematikus blokkokban kapnak helyet a szlovák, ukrán, észt, lengyel, orosz és albán művek, összevetve a hasonló magyar törekvésekkel.

Önálló tematikaként jelennek meg a női szerepmodelleket vizsgáló munkák, az egyéni és kollektív történelmi emlékezetet/traumákat érintő, elsősorban fotóalapú művek magyar, szlovák, román és orosz alkotók műveivel.

Különálló egységet alkot az (ön)arckép és annak hiánya, a „képtelenség” avagy képi identifikáció nehézsége és elvesztése. A művész és a művészet társadalomban betöltött pozíciója vagy a táj- és életkép tradícióinak felülírása, a három dimenzió és a sík viszonya.

KITERJESZTETT JELEN 

2022. április 8. – 2022. szeptember 4. 

A kiállítás a napjainkra mind globális, mind személyes szinten megtapasztalható állandósult átmenetiség kérdését járja körül. Részben a technológiai fejlődésnek köszönhetően, részben a társadalmi, illetve biológiai rendszerek evolúciójából fakadóan nemcsak a jelen vált kiszámíthatatlanná és bizonytalanná, de a jövő apokaliptikus végjátékként felsejlő képe sem nyújt számunkra biztos fogódzót. Az átmenetiség azonban magában hordozza a választás és a változás lehetőségét is, amely épp a folyamatos ideiglenességből képes erőt meríteni és ezt az erőt kreatívan mozgósítani. A kiállított művek a jelen pillanatának megragadásával és totálissá tételével mutatnak fel lehetséges alternatívákat a folytonos jelleggel újraíródó mindennapjaink tükrében.

A csoportos nemzetközi kiállítás változatos technikákat és médiumokat (installáció, multimédia eszközök) vonultat fel az átmenetiség állapotainak érzékeltetésére, közvetítésére.

ELŐHÍVÁS

2022. május 13. – augusztus 28. 

A csoportos nemzetközi kiállítás fókuszát a traumaforrások vizuális művészeti eszközrendszerekkel történő átdolgozása, performatív megjelenítése adja. A kiállítás azt vizsgálja, hogy az utóbbi két évtizedben hogyan változott meg a művész szerepe, milyen új megközelítési módok és szempontok merültek fel a traumafeldolgozás területén. Bár a művészet és a trauma összefüggéseinek elemzése jelentős múltra tekint vissza, a hangsúly a kiállításon az ábrázolás és ábrázolhatóság kérdésein túlmenően a relációs aspektusra kerül.

„NEM VAGYOK ROBOT.” A SZINGULARITÁS HATÁRAIN

2022. szeptember 15. – november 27. 

A kiállítás a szingularitás (feltételezett) közeli eljövetelének előhírnökeként a technológiai fejlődés mindennapi életünkre gyakorolt erőteljes hatásáról szól.

Napjaink egyik meghatározó globális jelensége a digitalizáció, amely a közelmúlt évtizedei során evolúciós ugrásként alakította át az emberiség életét, évszázadok alatt rögzült szokásokat, formákat és viselkedési mintázatokat írva át. A digitális fordulat jelenleg is zajló folyamat, életünk offline módból megállíthatatlanul tér át az online térbe. A digitális technológia mai állapotában olyan új normativitás, amely a munka és az élet része: nem ellenség, nem barát, hanem az élet természetes velejárója…

KISEBB VILÁGOK. DIORÁMA A KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZETBEN

2022. október 13. – 2023. január 15. 

A dioráma és mediális rokona, a kukucskáló doboz változatos formákban jelentkeznek, mind a művészetben, mind annak határterületein: tudományos vagy társadalmi mondanivalók közvetítésétől egészen a pop artig, a groteszkig terjed a skála. A különböző diorámák közös vonása egy másik dimenzióba való átlépés. Hasonlóan a gyerekek babaházaihoz, a dioráma a kibogozhatatlan külvilág kezelhető méretűvé kicsinyített, ártalmatlanított, lehatárolt és mindezek által emberi kontroll alá vont értelmezési kísérlete.

KERESZTES ZSÓFIA: AZ ÁLMOK UTÁN: MEREK DACOLNI A KÁROKKAL 

Az 59. Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kiállítása 

2022. december 15. – 2023. február 26. 

Az idei kiállítás Keresztes Zsófia Az álmok után: merek dacolni a károkkal című kiállításának tematikája talán soha nem lehetne aktuálisabb, mint a pandémia krízisidőszakát követően. A kiállítás négy nagyobb egységben igyekszik körüljárni múlt és jelen jövőhöz való ambivalens viszonyát és az identitás megtalálásának stációit. Velencét követően hagyományosan Budapesten is bemutatjuk a biennále magyar kiállítását. 

IDŐGÉP. ÚJ VÁLOGATÁS A LUDWIG MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL

2023. január 8.-ig

Az időgép egy olyan, egyelőre csak elméletben létező szerkezet, melynek segítségével a múltba vagy a jövőbe repíthetjük fizikai testünket. A kiállítás azonban nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, melyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást.

A kiállítás a világjárvány rövid szünetében, rendkívüli körülmények között jött létre, így nem hagyhatta figyelmen kívül az elmúlt időszak tanulságait sem. A múzeum mintegy 800 darabot számláló gyűjteményéből olyan művek láthatóak, amelyek a személyes, a művészi és a történelmi idő különböző aspektusait tárják a néző elé, a kurátor személyes nézőpontjából.

Forrás: Ludwig múzeum

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó cikkek