fbpx

“Aki a jogvédőket támadja, valójában a jogot támadja” – interjú Zádori Zsolttal, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársával

A Magyar Helsinki Bizottság az emberi jogvédelemre szakosodott civil szervezet. 1989 óta működik. Az itt több mint 10 éve dolgozó Zádori Zsolttal beszélgettem a szervezet munkájáról és nélkülözhetetlen feladataikról.
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Pontosan mivel foglalkozik a Magyar Helsinki Bizottság?

Mi vagyunk a legrégebb óta folyamatosan működő emberi jogi szervezet Magyarországon. Három nagy területtel foglalkozunk: a menekültek és külföldiek jogi segítésével, a büntető igazságszolgáltatás kérdéseivel, ezen belül többek között a fogvatartottak jogainak védelmével, illetve a jogállamisággal. 

Melyik terület igényli a legtöbb munkát?

Erre nehéz választ adni. Azt tudom mondani, hogy mindhárom téma harmonikusan tud egymáshoz kapcsolódni. Pont úgy, mint a tevékenységünk egyes formái:  egyszerre adunk jogi képviseletet ügyfeleinknek, rászorulóknak, emellett kutatjuk az adott témákat, amihez tudományos, gyakorlati kutatásokat végzünk, és mindezzel egy időben próbáljuk ezeket a problémákat a nyilvánosságnak bemutatni. 

Egy évben általában hány ügy kerül hozzátok?

Tavaly körülbelül 3000 üggyel foglalkoztunk, ezen belül különböző súlyúakkal. Kezdve attól, hogy van, amikor csak úgymond jó tanácsot adunk, vagy ha kiderül, hogy nem mi vagyunk a kérdés szakértői, eligazítjuk a jelentkezőt, egészen addig, hogy nemzetközi perekben képviselünk valakit sok éven át. 

Az ügyek kapcsán általánosságban milyen témák a ti szakterületeitek?

1989 óta az alapító nyilatkozatokban megfogalmaztuk a menekülő emberek, üldözöttek védelmével kapcsolatos elvárásainkat. 1994 óta tulajdonképpen egyetlen magyarországi civil szervezetként foglalkozunk a menedékkérők, más migránsok, vándorok jogvédelmével. Munkánk elismerése volt, hogy 1997 óta az ENSZ partnerszervezete vagyunk ebben a tevékenységben. Sok menekült családnak segítettünk már a rendszerváltás idején a Romániából, majd a délszláv államokból, más távoli háborús övezetekből, például Afganisztánból, Irakból vagy Szíriából elüldözötteknek, ahogyan a mostani ukrán menekülteknek is. 

Mi foglalkozunk továbbá egyedül civilszervezetként az úgynevezett visszakényszerítések ügyével. Vagyis azzal a problémával, hogy embereket, válogatás és annak megkérdezése nélkül, hogy kik ők, miért jönnek az országba, van-e valamilyen problémájuk, rendőri erővel kényszerítik vissza Szerbiába – attól függetlenül, hogy ők honnan érkeztek. Mi ezeknek az embereknek is segítséget és hangot adunk, az ügyeiket mindenféle jogi fórumokon képviseljük. Próbáljuk felrázni az ország lakosságát is, a nemzetközi közvéleményt is, hogy ez elfogadhatatlan. 

A büntető igazságszolgáltatói tevékenységünk pedig tulajdonképpen a fogvatartással kapcsolatos munkákból nőtt ki. Mi voltunk az egyetlen olyan civil szervezet, amely majdnem 20 éven keresztül beléphetett fogvatartási helyekre: rendőrségi fogdákba, börtönökbe, fiatalkorú nevelőintézetekbe, zárt intézetekbe, elmeszociális otthonokba. Sajnos 2017 óta a kormány kiszorította a civil szervezeteket ezekből az intézményekből, így gyakorlatilag ezeknek a helyeknek a munkáját nem kíséri civil kontroll, működésükbe nem láthat bele a társadalom. Egy-két állami intézmény, ügyészség van, akik követniük kellene ezeket az ügyeket, de az ő hatékonyságukkal nagyon sok a probléma. Ez egy borzasztó visszafejlődés az emberi jogok szempontjából. De mi továbbra is végezzük ezt a munkát, csak már nincs közvetlen személyes kapcsolatunk a fogvatartottakkal, ezért az ő leveleikből, a családtagjaik megkeresése nyomán lépünk velük kapcsolatba. Ügyvédeink sokukat képviselik különböző eljárásokban.

Magyar Helsinki Bizottság
Mérk nagyközség, a határ mellett. 26 gyerekével menekült ide 24 ukrán nő a messzi, háború dúlta Luhanskból. Nekik tart tájékoztatást Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság kollégája a menedékes státuszról.
Fotó: Magyar Helsinki Bizottság

Milyen hatással van az orosz-ukrán háború a munkátokra?

Február 24. óta ez egy sürgető és hatalmas feladatunk lett. Már 4,3 milliót meghaladta az Ukrajnából menekülők száma, Magyarországon keresztül 400 ezer ember hagyta el eddig Ukrajnát. Ez nem azt jelenti, hogy itt maradt ennyi ember, ennek a töredékéről lehet beszélni valójában. Fontos tudni, hogy eddig 12 ezer ukrajnai kért menedéket itt. Nagyjából ideiglenes tartózkodási engedélyt is ennyit kérhettek. Ebből az rajzolódik ki, hogy a magyar államnak tízezrekkel volna dolga, semmiképpen nem százezrekkel. Viszont az a tapasztaltuk, hogy az állam nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a menekülőket tájékoztassa. Ezt az űrt próbáljuk betölteni. A háború első napjaiban már 4 nyelvű információs anyagot készítettünk, amit azóta is frissítünk. Mi voltunk, akik a határhoz mentünk, és azóta is heti 5 hétköznapot ott töltünk, és megpróbálunk minél több embert informálni közvetlenül is. Illetve felvesszük a telefonokat, válaszolunk az e-mailekre, semmilyen kérdést nem hagyunk megválaszolatlanul. Igyekszünk mindenkinek segíteni.

Milyen eséllyel indulnak a hátrányos helyzetű személyek az eljárások során?

Sajnos nagyon rossz eséllyel. De ezeket az esélyeket nagyban tudják növelni, ha a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordulnak. Hiszen hozzáértő ügyvédeink jól látják azokat a buktatókat, amelyeken az ügyek általánosságban elvéreznek. Illetve nem hagyják, hogy az állam szervei ezeket eljárásokat elaltassák. Ennek köszönhetően már viszonylag nagyon sokszor jutnak el az esetek az Emberi Jogok Európai Bírósága, vagyis a strasbourgi bíróság elé. 

Mennyire van itthon felkészülve a jogrendszer a hátrányos helyzetű egyének képviseletére? Rajtatok kívül milyen segítsége lehet annak a személynek, akinek nincs pénze jogi tanácsadásra?

Szerencsére van még rajtunk kívül egy-két jó civil jogvédő szervezet. Én mindenkit arra biztatok, hogy ha ilyen jellegű problémái vannak, akkor forduljon hozzánk vagy más civil szervezetekhez. Sok segítséget tudunk nyújtani az ügyekben az olyan panaszosoknak, sértetteknek, akiknek nagyon gyenge az érdekérvényesítő képességük. Azaz nincs pénzük fogadott ügyvédre vagy nem tájékozottak. Persze vannak úgynevezett állami jogvédő szervek, de ők a személyek védelmében nem nagyon jeleskednek.

Hogyan zajlik egy ügymenet? Hogyan lehet panaszosként segítséget kérni?

Sok csatorna van, ahol fel lehet venni velünk a kapcsolatot. Ilyenek többek között az e-mail, a telefon, de ott a honlap, sőt mi még a messenger üzenetekre is szoktunk válaszolni. A weboldalunkon meg vannak határozva az ügytípusok, amikben tudunk segíteni. Olykor elég egy útbaigazítás, de van aki mellett akár egy évtizedig is ott kell lenni egy-egy hosszú, ágas-bogas esteben. Vannak például olyan menedékkérő ügyfeleink, akikkel már 10 éve kapcsolatban vagyunk, mert mondjuk sikerült hosszú pereskedés útján felismertetni őket mint menekültek, védelembe részesültek, majd valamilyen oknál fogva, ezt a védelmet megvonták tőle. Mi pedig próbáljuk segíteni az ügyfelünket, hogy megmaradjon a védelme, és ne tegyék ki az országból.

Szerinted mi a legnagyobb kihívás a munkátokban?

Sokat dolgoztunk azért, hogy Magyarországnak egy civilizált európai menedékjogi rendszere legyen. Nem rajtunk múlt, hogy ez nincs így. 2015-ben indult meg a fokozatos megvonása ennek a jognak. A kormány szereti azt mondani, hogy a menedékjog nem emberi jog, miközben az Alaptörvényben is, mint alapvető emberi jog szerepel. Szemben a többi európai uniós tagállam kormányával, minket a magyar állam nemhogy partnernek nem tekint, hanem egyenesen ellenségnek titulál. Ez a helyzet tulajdonképpen tíz éve nem javul, sőt romlik, amire már külföldön is felfigyeltek. Az Európa Tanács, az EU vagy az ENSZ különböző szervei ismételgetik a jelentéseikben, hogy a civil szervezetek, és különösen a civil jogvédő szervezetek elleni kormányzati magatartás tulajdonképpen szemben áll azokkal a demokratikus jogállami elvekkel, ami az európai vagy civilizált országok állami életét jellemzi. Azt szokták mondani, hogy aki a jogvédőket támadja, valójában a jogot, jogállamot támadja. Pedig mi semmi törvénybeütközőt nem végzünk, sőt éppenséggel olyan dolgok ügyében járunk el, amelyeket a magyar Alaptörvény is tartalmaz, olyan eszközöket használunk, amelyek teljesen bevettek a demokratikus országokban. Az államnak ez a bizalmatlan, sőt ellenséges viszonya hozzánk biztosan megkülönböztet minket más EU-s országok civil szervezeteitől. 

Magyar Helsinki Bizottság
Fotó: Magyar Helsinki Bizottság

Észrevettetek bármiféle fejlődést a hazai civil szféra tekintetében az elmúlt években? 

Igen, mégpedig egy fontos és pozitív változást. Amikor a kormány 2017-ben elkészítette az első látványosan civilellenes szabályozást, akkor ezek a szervezetek felismerték, hogy szolidárisnak kell lenniük egymással. Tehát egy nem várt hatása lett ennek a kormányzati beavatkozásnak. A civil szervezetek összefogtak, különböző területeken tevékenykednek, kapcsolódnak, hangolják össze a munkájukat és az érdekvédelmüket. 

Emellett a társadalmi érdeklődés is megnőtt az irányukba. Aminek van kézzelfogható eredménye is, például, hogy a közösségi médiában a civil szervezetek oldalai, csatornái mennyire kedveltté váltak. Továbbá a társadalomtól érkező felajánlások, pénzbeli adományok, önkéntes munka felajánlásának egyre növekvő száma. Úgy látom, hogy erősödött a társadalmi támogatottsága ezeknek a civil szervezeteknek.

Mire lenne szükség ahhoz, hogy általánosságban jobban tisztában legyünk a jogainkkal?

A 21. század folyamán az állam szerepe nagyon átalakult. Az európai demokratikus jogállamokban az állam fontos szereplő lett, amely szolgáltatásokat nyújt az embereknek különböző intézményeken keresztül. Az egyik ilyen az oktatás. Na, valahol ott kellene kezdeni az állampolgárrá nevelést. Hogy felismerjük, ha bajba kerülünk, nem vagyunk egyedül. Támaszkodhatunk egymásra: legyen szó jogi vagy civil szervezetről, a szomszédról, vagy akár magáról a jogról. De nem csak az államra mutogatnék, magának a polgárnak is meg van adva a lehetőség, hogy szervezkedjen, a közéleti lehetőségeket kihasználja. Az állam sok mindent megtehet, de még egy ideálisan működő állam esetén se ér el mindenhova a keze, tehát magának a polgárnak is kell érdeklődni, kapcsolatokat keresni.

Hogyan lehet titeket támogatni?

Egyrészt az adó 1% felajánlásával. De az oldalunkon találhatók információk további pénzügyi lehetőségekről, egyszeri és többszöri adományok kapcsán. Emellett vannak tárgyaink: pólók, táskák, maszkok, sőt még egy emberjogi kalendárium is, amiket meg lehet vásárolni. Az így befolyó pénzeket a jogvédő munkánkra fordítjuk.

Önkéntes munkára is lehet jelentkezni. De már az is nagy segítség, ha megosztjátok a közösségi oldalainkon megjelenő tartalmakat, híreket, tájékoztatókat, örömeinket, bánatainkat. És ha meg tudunk jelenni a mindennapokban, vagyis ha beszélgettek a Magyar Helsinki Bizottság munkájáról, ügyeiről

Illetve, ha van valaki a környezetetekben, aki bajba került, és úgy sejtitek, hogy a Magyar Helsinki Bizottság tud segíteni, akkor keressetek meg minket. A mi munkánkat gazdagítja, hogy információt nyújthatunk.

Még több információt a szervezetről itt találsz. Kövesd őket a Facebook és Instagram oldalukon is!

Kiemelt kép forrása: Magyar Helsinki Bizottság

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó cikkek