Majoros Nóra: A néma táltos
“A magyar történelem minden rendes tankönyvben a magyarok vándorlásával kezdődik. Tanulunk az őshazáról, a nomád életmódról, a vándorlás éveiről, majd a honfoglalásról. De vajon azok az emberek, akik Szent Márton korában mindenféle csecsebecsét cserélgettek egymással, vagy díszes sírkápolnákat emeltek Pécsett a halottaknak, megélhették-e a magyarok bejövetelét?
Vajon mi lett velük, és nekünk, mai magyaroknak van-e közünk hozzájuk? A Római Birodalom bukása után két fontos birodalom is felvirágzott, majd lehanyatlott a területen: az egyik az Attila vezette Hun Birodalom, majd az Avar Kaganátus. Ezt követően (kb. 780-tól a honfoglalásig) a Kárpát-medence Duna menti része a Frank Birodalom határvidéke, amolyan senkiföldje lett. De a senki-földjén is éltek emberek: többek között hunok, avarok leszármazottai, szlávok, germán népek, a romanizált lakosság utóda.”
Majoros Nórát, a könyv íróját ezek az emberek érdeklik, ahogy a könyv utószavában is írja. Milyen lehetett a honfoglalás előtti Kárpát-medence, amikor az ott élő frankok még csak be-betörő, portyázó csapataikról ismerik a magyarokat? Majoros Nóra regényében a IX. századba repíti az időutazó hetedikeseket. A sorozat már korábban megjelent köteteiből az olvasó tudja, hogy a Vitéz János Gimnázium udvarán álló ősöreg fa gyökerei közt a múltba vezető alagutak kanyarognak. Egyre több gyerek szeretné megnézni, milyen is egy másik korszak – ki a családját keresi, ki történelmi tények után kutat, más meg csak sodródik.
Ebben a regényben Márk és Imi olyan messzire megy vissza az időben, mint még senki más az iskolából. Az sem segít nekik az eligazodásban, amit töriből tanultak, hiszen ott is csak a honfoglalásnál kezdték. De vajon milyenek voltak, akik a honfoglaló magyarok előtt éltek itt? Hogyan lesz a nagyszájú Márkból „néma”, vagyis idegen nyelvet beszélő „táltos” mesemondó? És mit hoz a 9. századbeli magyarokkal való találkozás?
A két egymástól teljesen különböző természetű főszereplő, Márk és Imi indiánregényekbe illő kalandok során megtanulják jobban megérteni és elfogadni a másikat. A történet végén pedig igazi barátokként térnek vissza a saját korukba.
A főszereplők – ahogy a Zágoni Balázs nemrég megjelent Szamos-parti Hollywood című
regényében – a kalandok során megismerik a történelem másik oldalát is. A néma táltos című Abszolút Töri regényből az is kiderül, hogy milyen volt, amikor honfoglaló őseink legyőzték a már itt élő békésen halászgató-kézműveskedő népeket, akiknek esélye sem volt a harcias, honfoglaló magyar lovasnomádok ellen.
Ezek a fontos kérdések is felmerülnek az alapos kutatómunka alapján íródott regény lapjain, mely
így alkalmas iskolai feldolgozására is, így alakítva a gyerekek történetszemléletét. A kötet utószavában Návai Péter történelemtanár segítségével ismerheti meg az olvasó a regény által megjelenített – és általában a történelemórák egyik vakfoltjaként ismert – korszakot, bepillantást enged a „kárpát-medencei népturmixba”, mely Majoros Nóra izgalmas regénye által válik a mai fiatalok számára is abszolút élvezhetővé.
10 éven felülieknek
Interjú Majoros Nórával: https://www.pagony.hu/cikkek/majoros-nora-a-nema-taltos-interju-
abszolut-tori-tortenelem-kaland-honfoglalas
Beleolvasó a könyvbe: https://www.pagony.hu/cikkek/majoros-nora-a-nema-taltos-beleolvaso-
abszolut-tori-honfoglalas-idoutazas
Az Abszolút Töri sorozatba olyan olvasmányos és izgalmas könyveket talál az olvasó, amelyek
abszolút lendületesen, abszolút színvonalasan, abszolút mai nyelven szólnak a magyar történelem
fontos pillanatairól és korszakairól. A szereplők útra kelnek az időben, és az olvasó egy fordulatos
kalandregényt végigizgulva, szinte észrevétlenül kerül közelebb az adott kor szelleméhez, fontos
alakjaihoz.
A sorozat eddig megjelent kötetei: https://www.pagony.hu/sorozatok/abszolut-tori
