Életemben először a szüleimmel voltam a BENELUX államokban, és akkor ki is maxoltuk a turista látványosságokat mind a három országban. Hollandiát tekintve megvolt Amszterdamban a piroslámpás negyed, rácsodálkoztam a sok biciklistára, jártam a Van Gogh Múzeumban, emlékeim szerint elsétáltunk az Anne Frank múzeumház előtt, megkóstoltam a waffel-t, és ellátogattunk fish & chips-t enni Hágába a tengerpartra.
Természetesen ezt a fajta kirándulást is nagyon ajánlom mindenkinek, de véleményem szerint Hollandia lényegét akkor a legkönnyebb megtapasztalni, ha több napot töltünk el ott, és benézünk a felszín alá. Ebben a cikkben első állomásunkról, Hágáról lesz szó.
Hága
Idén a főhadiszállásunk Hága lett, ugyanis utazásunk célja egy ottani zenei fesztivál volt. Hollandia 3. legnagyobb városa, a maga steril és modern bájával lopta be magát a szívembe. De míg az egyik pillanatban pezseg, a másikban már nagyon könnyen találhatjuk magunkat egy nyugodtabb, kertvárosi hangulatban.
A hely élete leginkább a Hofvijver tó és a Binnenhof épületegyüttesben összpontosul, ahol a Holland Parlament, a Legfelsőbb Bíróság és az Állami Bíróság is található.
Történelme miatt Hága belvárosa több szempontból is eltér a közeli kisebb településekétől. Nincs olyan tipikus szűk belvárosa, amit csatornák és épületek határoznak meg. Ehelyett a késő középkorból fentmaradt óvárosi részen andaloghatunk, de számos sugárutat is találunk, amik nagy és fényűző rezidenciákkal büszkélkedhetnek a 18. századból. Ezeket diplomaták és jómódú holland családok számára építették. Hágában fellelhető több neves épület még a 15-től egészen a 18. századik, köztük többek között a híres Hagia Szophia, a Városháza.
Hága egyébként a legnagyobb holland város az Északi-tenger partján, amihez két üdülőhely tartozik. Az egyik Scheveningen, ami a város északnyugati részén fekszik, a városlakók és a turisták számára is kedvelt célpont. Mi egy teljes délutánt töltöttünk a parton, ami tele van vendéglátóegységekkel, de piknikezni is nagyon hangulatos a homokos parton. Mivel Magyarországnak nincs tengerpartja, szerintem ide ellátogatni mindenképp kihagyhatatlan program! A város másik üdülője a délnyugati Kijkduin, ez jóval kisebb, viszont kevésbé turistaközpont.
Hága épületeiről is érdemes beszélni. A házak alacsony építésűek, gyakran nem több mint három emeletesek. A délnyugati városrészt a századforduló nagy építészeti újítói közé tartozó H.P. Berlage tervezte, 1910 környékén. Így a “Berlage-terv” határozta meg a környék tágas és otthonos utcáit. A második világháborúban Hága nyugati részét lerombolták, ezt követően egy modernista építész, W.M. Dudok tervei alapján éledt újjá a városrész. Ő a középosztálynak szánt társasházakat nyitott, parkszerű övezetekbe helyezte.
A város elrendezése tágasabb, mint más holland városoké, és a nagy és régi nemesi birtokok beépítése, a különféle parkok kialakítása, a természetes patakok körüli övezetek kihasználása és megóvása miatt sokkal zöldebb ez a város, mint bármely másik Hollandiában. Hágának van egy középkori csatornarendszere is a régi városközpont körül, melyet jelenleg főleg a városi hajózáshoz használnak. A csatornák többségét egyébként a 19. század végén lecsapolták, de sokat helyreállítottak a közelmúltban.
Hága legmagasabb épületegyüttesei 146 méteresek, mindkettő egy minisztériumi épület. További jelentős felhőkarcolók még a Hoftoren, a Het Strijkijzer és a De Kroon.
Ebben a nagyon zöld és modern városban sok kulturális központot is találunk, így a kultúrát kedvelőknek is van bőven látnivaló. Amikor mi itt voltunk, megnéztük az ekkor zajló The Other Book Fair-t, melynek keretein belül független kiadványok és zine-k képviselői mutatták meg magukat egy vásáron. Az esemény a Quartair nevű helyen volt, ami kortárs kezdeményezéseknek ad helyet.
Összességében ebben a városban volt az utazásunk alatt a legkevesebb a városnézés, hiszen a fesztivál miatt itt inkább éjjel voltunk aktívak. De nagyon ajánlom azoknak Hágát, akik szeretnek természetközeli kanálisok mellett pihenni, akiket érdekel a modern építészet, és nem feltétlenül bánják, ha a városban, ahol kikapcsolódnának, nincs elviselhetetlenül nagy nyüzsgés.
A következő cikkeimben Rotterdamról és Amszterdamról fogok részletesebben beszámolni.
