A városon kívül felnőtt emberek jobban eligazodnak, mint a városlakók – derül ki egy tanulmányból. Az eredmények arra utalnak, hogy a környezeti komplexitás kezelésének gyermekkorban történő megtanulása megerősíti a “mentális izmokat” a térbeli készségekhez.
A világ 38 országából közel 400 000 ember játszott a Sea Hero Quest nevű videojátékkal, amelyet idegtudósok és játékfejlesztők terveztek, annak érdekében, hogy szórakoztató módon gyűjtsenek adatokat az emberek agyáról. A játékosok egy hajót vezettek különféle célpontok után kutatva.
Átlagosan azok az emberek, akik azt mondták, hogy városon kívül nőttek fel, ahol feltehetően sok kanyargós úttal találkoztak, jobban megtalálták a célpontokat, mint azok a személyek, akik városokban nőttek fel.
Mi több, a városlakók és a vidékiek, illetve külvárosiak közötti különbség azokban az országokban volt a legszembetűnőbb, ahol a városok általában egyszerű, rácsszerű elrendezésűek. Ilyen például Chicago, ahol az utcák 90 fokos szögben helyezkednek el. “Minél egyszerűbbek a városok, annál nagyobb előnyt élveznek a vidéki területekről érkezők” – állítja Antoine Coutrot, a franciaországi Lyonban dolgozó kognitív tudós, a CNRS munkatársa és kollégái.
De ezekből a videojáték-adatokból a tudósok nem állíthatják határozottan, hogy kizárólag a gyermekkori környezet állhat a navigációs különbségek mögött. De abszolút elképzelhető.
„Gyerekként, ha valaki bonyolultabb környezetnek van kitéve, megtanulja megtalálni az utat, és ehhez fejleszti a megfelelő kognitív folyamatokat, képességeket” – mondja Coutrot.
A demográfia más részeit is összefüggésbe hozták a navigációs teljesítménnyel, beleértve az életkort, a nemet, az iskolai végzettséget és még a kiváló szaglást is. Ezeknek a részleteknek a tanulmányozása pontosabb alapértéket ad az orvosoknak a személy navigációs képességeiről. Mindez pedig segíthet feltárni, hogy ezek a készségek mikor csúsznak el, mint például a korai Alzheimer-kórban.
