fbpx
Anna ambivalens érzésekkel küzdött, amikor elhaladt előtte a reptéri busz, amin ezúttal a nővére ült. „Talán majd jövőre vagy pár év múlva hazaköltözök…” - gondolta magában. Hiszen ő most már itt is itthon van.
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Szabó Vivien pszichológus írása

Hirtelen beléhasított az elmúlt 8 év minden nehézsége: az elutasítások, emberek, akikben csalódott, a nyelvi nehézségek, és egy omladozó párkapcsolat kristálytiszta emlékei. Bár az önbizalma többször megingott és nem egyszer összepakolt, végül maradt. Aztán olyan munkahelye lett a világ egyik legizgalmasabb városában, amilyenre mindig is vágyott. A Facebook ismerősei sárgulnak az irigységtől, hogy a valódi kapcsolatai hogyan alakulnak épp, az más kérdés…  

A külföldön élők nagy része valójában nincs jól

Anna egy kitalált személy. A külföldön élőket gyakran érintő kihívásokat sűrítettem a történetébe. Érdekes paradoxon, hogy míg Magyarországról ez az életforma kifejezetten vonzónak tűnik, a valóságban sok negatív érzelem, például gyász, szomorúság és nehéz élethelyzetek jellemzik. A munkám során és az Instagram oldalam visszajelzései alapján is tapasztalom, hogy a külföldön élők ráadásul nehezen kapnak segítséget az őket érintő problémák kapcsán vagy nem tudják, hová forduljanak egy idegen országban. Sokan ezért egészen egyedül maradnak a nehézségeikkel és mindehhez hozzáadódnak még az új ország idegen szabályai, elvárásai, a sok újdonság. „A külföldön szerencsét próbálóknak kétszer akkora esélyük van arra, hogy mentális betegségtől szenvedjenek, mint azoknak, akik otthon maradtak. Az emberek pozitív elvárásokkal vágnak neki az útnak, majd a közel 50 százalékuk szó szerint belebetegszik a környezetváltás nehézségeibe és depressziótól, szorongástól szenved.” – írja a Dutch Review nevű holland magazin 2020 júliusában.

Az, hogy mennyire viseli meg az adott személyt a külföldön élés több tényező határozza meg. Számít a két kultúra különbözősége, biológiai tényezők (pl. az élekorunk, az egészségünk), a tapasztalatunk (pl. nyelvtudás, előzőleg jártunk-e már az adott országban), a személyiségünk is nagyon fontos (pl. mennyire alkalmazkodunk, kommunikálunk jól, van-e önbizalmunk) és a kontroll vagy kapcsolati tényezők, mint az otthoni védőhálónk, a fogadó kultúrában jelenlévő magyar és helyi kapcsolataink, a státuszunk (Dr. Malota Erzsébet, 2013 alapján). A hónap egyik nagyköveteként és Svédországban élő pszichológusként a külföldi kapcsolati tényezőkről osztom meg most veletek a tapasztalataimat.

külföld

A külföldre költözés mérlegre helyezi a párkapcsolatot

A legtöbben általában társasággal, párban vagy családdal vágnak neki a nagyvilágnak. Azonban ez ne tévesszen meg senkit, megdöbbentő látni, hogy a legtöbb külföldön élő nem a beilleszkedés problémáival keres segítséget, hanem később, amikor a párkapcsolata van nehéz, sokszor már döntési helyzetben. De mi is történik egy pár tagjaival külföldre költözéskor? 

Gyakori, hogy a felek sokáig egymásra vannak utalva és ez hirtelen megterheli a kapcsolatot. El kezdenek zavaróak lenni olyan tulajdonságok, amelyek korábban nem voltak azok. Például az egyik fél, aki esetleg nem beszéli még az ország nyelvét, sokkal visszafogottabb és esetleg akár még szorongóbb is lesz, mint amilyen otthon volt és a másik nehezen éli meg, hogy támogatnia kell hétköznapi szituációkban a korábban önálló partnerét. Hirtelen új oldaláról ismerjük meg a másikat, ez egyébként önmagában adhatna akár pluszt is a kapcsolatnak, de a legtöbbször inkább kellemetlenségként éljük meg. Előfordul, hogy más irányba fejlődnek a felek az új környezet hatására: az egyikük könnyen beilleszkedik az új kultúrába és örömmel fedezi fel az újdonságokat, míg a másik nehezen találja meg a helyét, nem szimpatikus számára az új környezet és egyre erősebb honvágya lesz. 

A legtöbbször ez az, ami a problémához vezet: ritka hogy két ember egyforma fejlődési íven haladjon és ugyanannyira legyen elköteleződve. A külföldre költözés olyan élethelyzet, amiben kifejezetten sok egymás iránti türelemre és folyamatos kommunikációra, kompromisszumokra van szükség. Akkor válik a helyzet krízissé, amikor az egyik vagy akár mindkét fél számára fontosabb lesz a saját akarata, karrierje, barátai/családja stb., mint maga a kapcsolat. Jó recept nincs, egy szeretetteljes kapcsolatban, egymás igényeit szem előtt tartva el lehet lavírozni abban, hogy egyszer neked, egyszer nekem kedvezünk vagy akár keresünk egy köztes megoldást. Amikor azonban régóta érzi a két fél, hogy nem ugyanazt a jövőt és értékeket keresik, akkor hosszú távon jobb megoldás az elválás, mindkét fél boldogsága érdekében. Ez a lépés viszont sok fájdalommal és bizonytalansággal jár, ezért nehéz felvállalni. 

Az otthoni kapcsolatok is változnak

Amellett, hogy a párkapcsolatok terhelődnek, gyakran megváltoznak az otthon maradottakkal való kapcsolatok is. Gyakori, hogy lazulnak, akár el is halnak barátságok, hiszen amikor valaki külföldön él, formálódik a személyisége és a véleményei gyakran ütközhetnek a kiinduló kultúrában megszokott véleményekkel. 

A külföldön élő mellett azonban az otthon maradt család, általában a szülők és testvérek maguk is egyfajta gyászfolyamaton mennek keresztül. Azzal kell megküzdeniük, hogy sokkal ritkábban találkozhatnak a külföldre vándorolt szeretteikkel és kevesebb lesz a fizikai kontaktus (érintés, ölelés) a kapcsolattartás során. A közös élmények ritkulnak és pár hétre korlátozódnak. Ilyenkor magasak az elvárások mindkét fél oldalán, hogy mit kell mindenképp belesűríteni a napokba, ami okozhat néhol kisebb-nagyobb súrlódásokat is.

Amikor a külföldön élő problémákkal küzd, az otthon maradt család nehezebben tud tanácsot adni, hiszen ők maguk a legtöbbször nem ismerik a külföldi ország körülményeit, szokásait. Gyakori az is, hogy a külföldön élő és az otthonmaradó család világról való gondolkozása kezd kettéválni. A fiatalok már esetleg nem avatják mindenbe be a szüleiket vagy elengedik a vitákat bizonyos témakörökben, ha nem tapasztalják a rugalmasságot. Ez a fordított kultúrsokk jelensége, amikor a hosszabb időre hazalátogató személyt szinte sokkolják, hideg zuhanyként érik a kiindulási kultúra egyes megnyilvánulásai.

Hogy ismerkedj külföldön?

Miután áttekintettük, hogy a legközelebbi kapcsolatok nem feltétlenül elégségesek, mint a külföldön való jóllét kizárólagos forrásai, adódik a kérdés, hogy mégis hogy keressünk új kapcsolatokat egy új helyen? Az én személyes tapasztalatom a zord Skandináviában, ahol egyébként nem könnyű ismerkedni, az, hogy a tanulás és a munkahelyek,- vagyis ha igazán aktív résztvevői vagyunk a társadalomnak – segít a leginkább barátokra lelni.  

Köszi, mondhatják most azok, akik épp munkát keresnek, hogy egy új helyen újraépítsék a teljes életüket. Olyan esetekben, amikor még nagyon az elején vagyunk a folyamatnak jó, ha elköteleződünk valamilyen hasznos ügy mellett. Ez nem egyszer akár karrierlehetőségekhez is vezethet, a baráti kapcsolatok mellett. Csatlakozunk például egy alapítványhoz, önkénteskedjünk, kiállhatunk egy jó ügyért. Első lépésben hasznos egy alapos önvizsgálat: Mi ad nekünk energiát, lelkesedést? Mi mellett tudunk kiállni? 

Az interneten is fellelhető számos esemény expatoknak és akár magunk is szervezhetünk ilyet sok app segítségével. Általában minden városban vannak magyar kultúrházak, programok, érdemes azokat is keresni. A lényeg, hogy magány esetén érdemes aktívan tennünk a jóllétünkért. Amennyiben ez valamiért nehezen megy, akkor pedig nyugodtan keressünk és kérjünk segítséget.  

Vivien nagykövetként itt mutatkozott be.

Források:
https://dutchreview.com/expat/mental-health-expats-netherlands/
Malota, E (2013): Kulturális sokk és adaptáció in Malota, E. Mitev, A. Kultúrák találkozása, Budapest, Alinea

Kapcsolódó cikkek