Súlykontrollról szóló eposzi hosszúságú sorozatom első két részében az életmódváltással kapcsolatos alapok áttekintését a rugalmas diéta reményeim szerint még befogadható és feldolgozható terjedelmű jellemzése követte.
Súlykontrollról szóló cikksorozatom első, az életmódváltás nagy általánosságait kutyafuttában átszelő részében igyekeztem minél átfogóbb képet festeni a rendelkezésre álló lehetőségek tárházáról. Számomra a változásra való hajlandóság bő egy éve ért cselekvőképességgé.
Általános érvényű, évről-évre megfigyelhető tendencia az edzőtermekben, hogy a január elejére jellemző heringparty februárra nagyjából teljesen elhal. Az újévi fogadalmaikat teljesítők egy része pár hét után ráun vagy belefárad a nyári strandforma hajszolásába, elhatározni ugyanis, hogy nem megyünk többet egy Meki közelébe sem egészen más, mint ténylegesen nem menni többet Meki közelébe.
A január feltehetőleg sokaknál a „nyárra megvillantom a strandformát”, az „egy hónapig nem vagyok hajlandó alkoholra nézni” és az „idén kezdek végre valamit az életemmel” típusú fogadalmak hava.
Noha a túrázás kiváló módja a fizikai egészségünk és mentális jólétünk megőrzésére, számomra valamiért mindig is egy őszi elfoglaltságnak számított. Mindig az év ezen időszakában jön meg hozzá a kedvem, amikor az erdők színnel telítődnek, amikor térdig lehet gázolni a narancssárga avarban, és amikor a fák közt átfújó szél még épp kellemesen esik pirosló arcunknak.
Ahogy közeledünk az év végéhez, úgy ölel minket magához egyre szorosabban az időszak ünnepi hangulata. Persze feltehetően mindenkinél más és más rúgja be ilyenkor a karácsonyi légkör ajtaját, kinél a boltok bejáratai elé halmozott csokimikulások látványa szeptember végén, kinél az ünnepi fények a Váci utcán, másoknál pedig az első Reszkessetek, betörők! ajánló valamelyik TV csatorna reklámblokkjában.
Vannak az ember életében azok a pillanatok, amik általában úgy kezdődnek, hogy „nem gondoltam volna…” Ezt rendszerint egy rá egyáltalán nem jellemző kijelentéssel folytatja, saját
Ez az év is úgy indult, mint az összes többi. Az ünnepek elteltével megteltek az edzőtermek az újévi fogadalmaikat teljesíteni szándékozók hadával, az üzleteket ellepték
Noha 2020 eddig nem a kedvező helyzetek éve, talán épp ezért különösen fontos kiemelten foglalkozni a fenti cím alapvetésével. Az átlagember számára ugyanis ideális esetben
Súlykontrollról szóló eposzi hosszúságú sorozatom első két részében az életmódváltással kapcsolatos alapok áttekintését a rugalmas diéta reményeim szerint még befogadható és feldolgozható terjedelmű jellemzése követte.
Súlykontrollról szóló cikksorozatom első, az életmódváltás nagy általánosságait kutyafuttában átszelő részében igyekeztem minél átfogóbb képet festeni a rendelkezésre álló lehetőségek tárházáról. Számomra a változásra való hajlandóság bő egy éve ért cselekvőképességgé.
Általános érvényű, évről-évre megfigyelhető tendencia az edzőtermekben, hogy a január elejére jellemző heringparty februárra nagyjából teljesen elhal. Az újévi fogadalmaikat teljesítők egy része pár hét után ráun vagy belefárad a nyári strandforma hajszolásába, elhatározni ugyanis, hogy nem megyünk többet egy Meki közelébe sem egészen más, mint ténylegesen nem menni többet Meki közelébe.
A január feltehetőleg sokaknál a „nyárra megvillantom a strandformát”, az „egy hónapig nem vagyok hajlandó alkoholra nézni” és az „idén kezdek végre valamit az életemmel” típusú fogadalmak hava.
Noha a túrázás kiváló módja a fizikai egészségünk és mentális jólétünk megőrzésére, számomra valamiért mindig is egy őszi elfoglaltságnak számított. Mindig az év ezen időszakában jön meg hozzá a kedvem, amikor az erdők színnel telítődnek, amikor térdig lehet gázolni a narancssárga avarban, és amikor a fák közt átfújó szél még épp kellemesen esik pirosló arcunknak.
Ahogy közeledünk az év végéhez, úgy ölel minket magához egyre szorosabban az időszak ünnepi hangulata. Persze feltehetően mindenkinél más és más rúgja be ilyenkor a karácsonyi légkör ajtaját, kinél a boltok bejáratai elé halmozott csokimikulások látványa szeptember végén, kinél az ünnepi fények a Váci utcán, másoknál pedig az első Reszkessetek, betörők! ajánló valamelyik TV csatorna reklámblokkjában.
Vannak az ember életében azok a pillanatok, amik általában úgy kezdődnek, hogy „nem gondoltam volna…” Ezt rendszerint egy rá egyáltalán nem jellemző kijelentéssel folytatja, saját
Ez az év is úgy indult, mint az összes többi. Az ünnepek elteltével megteltek az edzőtermek az újévi fogadalmaikat teljesíteni szándékozók hadával, az üzleteket ellepték
Noha 2020 eddig nem a kedvező helyzetek éve, talán épp ezért különösen fontos kiemelten foglalkozni a fenti cím alapvetésével. Az átlagember számára ugyanis ideális esetben
