„És mi leszel, ha nagy leszel?” – halljuk annyiszor gyerekfejjel. Akkoriban állatorvos, színész, és ehhez hasonló klassz dolgokról álmodoztam munka téren. De ha a diákmunkáimból indulok ki, én most gyümölcsszedő, pénztáros, nyomdai dolgozó vagy kukoricacímerező lennék.
Mindig is volt egy idealista elképzelésem a vidéki életről: friss levegő és legelésző tehenek a kert végében. Iszom a forró kakaót a gyönyörű verandámon a hintaszékben, miközben nézem a naplementét az idomított kutyáimmal az oldalamon. Ezek az álmok azonnal szertefoszlottak, amikor átvettük a kulcsokat a házhoz, és belecsöppentünk a kőkemény valóságba.
Bár én magam egy egész nagy városból származom, de hát a vidék az vidék, még ha az élet sohasem ennyire fekete vagy fehér. Merem remélni, hogy egyszer eljutunk arra a szintre, hogy a főváros szülöttei nem nézik buta parasztnak a vidékit, és fordítva sem gondolják, hogy azok a pestiek azt hiszik lila a tehén.
Mondta nekem mindenki másfél éve, amikor közöltük, hogy márpedig mi falura költözünk. Cikksorozatomból kiderül, vajon igazuk lett-e!
Főleg nyáron sajnos sokkal kevesebb szó esik az ország keleti részéről, pedig ott is számos látnivaló található. Mi most a gasztronómiai vonalat szeretnénk erősíteni, és elhoztuk a szerintünk legjobb éttermeket az Alföldről.
Eltévesztett közlekedési irányok, furcsa emberek, olcsó kocsmák, főiskolás klikkek, rántott hús illatú távolsági buszok, hetente hazajárás, zero koránkelés, folytonos felfedezés – nagyjából ezekből állt az első pár évem a fővárosban.
30 éve lakom a fővárosban, itt születtem, és nőttem fel, ide köt szinte minden. Mégis, ha megkérdezik, hol szeretném leélni a következő 30-at, már nem biztos, hogy Budapest lenne a válaszom…
Ha valami igazán természetközeli és intim utazásra vágysz, és valóban szeretnél elrejtőzni a világ zajától, akkor én mindenképp a faházakat ajánlom. Szerencsére akad itthon jópár nagyon igényes.
Semmi világmegfejtést nem tudok írni, és biztos erre sokan rájöttetek már, mégis szeretném megosztani veletek, hogy alapvetően vidékiként, hogyan fedeztem fel magamnak újra a magyar tájakat, fákat és erdőket.
Az ökoturizmus a tömegturizmus ellentéte. Definíciója szerint egy felelősségteljes utazás olyan természeti területekre, melyekkel óvjuk a környezetet és fenntartjuk a helyi emberek jóllétét. A cikkben leírjuk hogyan kivitelezhető mindez.
„És mi leszel, ha nagy leszel?” – halljuk annyiszor gyerekfejjel. Akkoriban állatorvos, színész, és ehhez hasonló klassz dolgokról álmodoztam munka téren. De ha a diákmunkáimból indulok ki, én most gyümölcsszedő, pénztáros, nyomdai dolgozó vagy kukoricacímerező lennék.
Mindig is volt egy idealista elképzelésem a vidéki életről: friss levegő és legelésző tehenek a kert végében. Iszom a forró kakaót a gyönyörű verandámon a hintaszékben, miközben nézem a naplementét az idomított kutyáimmal az oldalamon. Ezek az álmok azonnal szertefoszlottak, amikor átvettük a kulcsokat a házhoz, és belecsöppentünk a kőkemény valóságba.
Bár én magam egy egész nagy városból származom, de hát a vidék az vidék, még ha az élet sohasem ennyire fekete vagy fehér. Merem remélni, hogy egyszer eljutunk arra a szintre, hogy a főváros szülöttei nem nézik buta parasztnak a vidékit, és fordítva sem gondolják, hogy azok a pestiek azt hiszik lila a tehén.
Mondta nekem mindenki másfél éve, amikor közöltük, hogy márpedig mi falura költözünk. Cikksorozatomból kiderül, vajon igazuk lett-e!
Főleg nyáron sajnos sokkal kevesebb szó esik az ország keleti részéről, pedig ott is számos látnivaló található. Mi most a gasztronómiai vonalat szeretnénk erősíteni, és elhoztuk a szerintünk legjobb éttermeket az Alföldről.
Eltévesztett közlekedési irányok, furcsa emberek, olcsó kocsmák, főiskolás klikkek, rántott hús illatú távolsági buszok, hetente hazajárás, zero koránkelés, folytonos felfedezés – nagyjából ezekből állt az első pár évem a fővárosban.
30 éve lakom a fővárosban, itt születtem, és nőttem fel, ide köt szinte minden. Mégis, ha megkérdezik, hol szeretném leélni a következő 30-at, már nem biztos, hogy Budapest lenne a válaszom…
Ha valami igazán természetközeli és intim utazásra vágysz, és valóban szeretnél elrejtőzni a világ zajától, akkor én mindenképp a faházakat ajánlom. Szerencsére akad itthon jópár nagyon igényes.
Semmi világmegfejtést nem tudok írni, és biztos erre sokan rájöttetek már, mégis szeretném megosztani veletek, hogy alapvetően vidékiként, hogyan fedeztem fel magamnak újra a magyar tájakat, fákat és erdőket.
Az ökoturizmus a tömegturizmus ellentéte. Definíciója szerint egy felelősségteljes utazás olyan természeti területekre, melyekkel óvjuk a környezetet és fenntartjuk a helyi emberek jóllétét. A cikkben leírjuk hogyan kivitelezhető mindez.
