Mi az a gazdasági válság?
Egy gazdaság ciklikusan működik. Vannak olyan időszakok, amikor gazdasági fellendülést tapasztalunk. Ekkor beszélünk konjuktúráról, és ezt követi a gazdasági hanyatlás, recesszió, melyek váltakozása teljesen normális.
Egyszerűen megfogalmazva a recesszió akkor következik be, ha bármilyen okból kifolyólag nincs elegendő fogyasztás: kisebb a kereslet, mint a kínálat. Gazdasági válság idején pedig a gazdaság termelése lelassul, csökkeni kezd és ez időben elhúzódik.
Mi az a GDP?
Ennek a jelenségnek a legismertebb mérőszáma a GDP. Ez ma Magyarországon növekvő tendenciát mutat, az első negyedévben 8,2%, a tavalyi év utolsó negyedévben pedig 7,1% volt a gazdaságunk bővülése. Ez egyébként annak köszönhető, hogy Magyarországon úgynevezett magasnyomású gazdaság koncepciót képzeltek el az előző években, amivel felfűtésre került a gazdaság. Lazító költségvetés volt jellemző (nem voltak megszorítások), gyors bérnövekedést támogató juttatások, kedvező feltételű hitelek voltak elérhetőek.
Mi az az infláció?
A MNB (Magyar Nemzeti Bank) felelős a monetáris politikai döntésekért, amivel hozzájárul a társadalmi jóléthez. Fő célja, hogy stabilan tartsa a vásárolt áruk és szolgáltatások árát.
A MNB ennek érdekében rendelkezik is inflációs céllal. Ezt egy toleranciasávval határoz meg, ami a következő: középtávon egy 3% +/-1% árszintváltozás. A MNB jelenleg azt jósolja, hogy ebben az évben az infláció 11 % – 12,6% között alakul, majd jövőre 6,8%-9,2% közé mérséklődik és 2024-ben elérjük 2,5%-3,5% közötti tolerancia sávot.
Fontos tudni, hogy az infláció egészséges szintje jó hatással van a gazdaságra, szükség van rá, ugyanis, ha egy gazdaságban nincs infláció (defláció), az ugyanolyan beavatkozást igényel a jegybank döntéshozói részéről, mintha magas lenne az infláció.
Mostanában sok szó esik az infláció mértékéről, mert nemcsak itthon, de sok más országban is jelen van a szokottnál magasabb mértékben. Ez egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy sokféle áru és szolgáltatás ára emelkedik, tehát 10.000 Ft-ért kevesebb dolgot vásárolhatunk ma, mint tavaly.
Magyarországon a legfrissebb júniusi adat szerint 11,7 %-os infláció mértéke. Mivel jelenleg különböző árakra hatósági ár vonatkozik (pl.: energia árak, benzin, étolaj…), ezért ez egy mesterségesen alacsonyabban tartott adat, a valós infláció ennél magasabb lenne, ha nem lenne árstop.
Mi az a szubjektív infláció?
A szubjektív inflációt viszont érezhetjük ennél magasabbnak, ugyanis a KSH (Központi Statisztika Hivatal) a számítás alapjául szolgáló fogyasztói kosárba 140 áru- és szolgáltatáscsoportot határoz meg különböző súlyokkal, különböző korcsoportokra bontva. Tehát próbálja illusztrálni, hogyan fogyaszt egy átlag ember. Ha ettől a fiktív fogyasztástól eltér a mi bevásárlási kosarunk, magasabb értékre is becsülhetjük az áremelkedés mértékét.
Vagyis önmagában egy alacsony, kiszámítható inflációval nincs gond. De ha ez tartósan magas és párosul egy lassuló gazdasággal, akkor már stagfláció van jelen a gazdaságban, ami problémás.
A tartós, magas infláció felpörgetheti még a bér-ár spirált, ami gátolja a gazdaság növekedést. Ez azt jelenti, hogy a magasabb árak miatt a munkavállalók magasabb bért alkudnak ki, hogy a bérük vásárlóértéke (reálértéke) ne romoljon. Amennyiben átmenetileg kiugró az infláció értéke, akkor hajlandók a dolgozók tolerálni ezt, és nem növelik egyből bérigényüket. Ha egy ilyen körforgás kialakul, akkor ebből nehéz kitörni, és nagy áldozatokkal is járhat.
Az alapfogalmak után, a következő cikkben Zsuzsi olyan óvintézkedésekről ír nekünk, mint a vésztartalékok, a befektetések és a bevétel lehetséges növelése.
