Bevallom, én is azok közé tartoztam, akik télen mandarint, banánt és hasonló déli gyümölcsöket fogyasztanak, mert azt gondoltam, itthon ilyenkor többnyire nem terem más pár zöldségnél. Mennyire nem volt igazam!
Nekem régen mindig az volt a gondom a salátákkal, hogy unalmassá váltak egy idő után, nem tudtam mivel dobjam fel őket. Aztán elkezdtem dresszingekkel kísérletezni, amik igazán sokat számítanak, ha jó kombinációt választunk!
Nem lehet úgy filmet vagy sorozatot nézni, hogy mellé nem ropogtatsz valamit. Ez így van és kész. Ha pedig szeretnél kevésbé egészségtelen, sőt jótékony hatású nasikat fogyasztani, olvass tovább.
Az idei volt az első karácsony, amikor én raktam össze a menüt, ami nem kis kihívás volt. Egyszerre kellett megfelelnem a finnyás családomnak (bocsi), és annak az utópisztikus elképzelésemnek, hogy idén alig hízok az ünnepek alatt. Jöjjön a recept ehhez!
Mennyi kenyeret eszünk naponta, hol vásároljuk és milyet? Csak fehér kenyérrel táplálkozunk, vagy inkább a változatosságra törekszünk? Próbálkozunk a magvas kenyerekkel és a rozskenyérrel? Tudjuk, hogy melyik kenyér az egészséges – esetleg mi magunk otthon sütjük azt?
A császármorzsa számomra az egyik olyan étel, amiből egy falat képes visszarepíteni a gyerekkoromba. Nem hiába fordultam Anyukámhoz a receptért. Ezt a fogást könnyű elkészíteni és nagyon finom, akár az ünnepi asztalra is kerülhet desszertként.
Közelednek az ünnepek, a vendégségek, és te vegánként nem tudod milyen süteménnyel rukkolj elő? Megmutatom neked a világ legegyszerűbb vegán almás sütijét, amit megfelelő fűszerezéssel máris karácsonyi desszertté varázsolhatsz!
Ha van valami, ami vissza tud repíteni az időben, az az igazi húsleves illata. Ennek nagyapám volt a mestere, és 28 éves koromra most én is megpróbálkoztam vele.
November 26-án legjobb barátnőm spontán meghívására kocsiba ültünk, és Szentendre felé vettük az irányt, ahol egy kincsesdobozhoz hasonlító csodahelyen igazán minőségi, kínai teákat kóstolhattunk Bokor Krisztián jóvoltából.
Mikor a norvég konyháról írtam egy bejegyzést a blogomra, nem gondoltam volna, hogy lesz még egyszer annyi munícióm ezzel a témával kapcsolatban. Úgy látszik, ez a téma üldöz. Fel akar falni. Lássuk be, esélye van rá, mert sajnos én nem falom fel a norvég konyhát.
Bevallom, én is azok közé tartoztam, akik télen mandarint, banánt és hasonló déli gyümölcsöket fogyasztanak, mert azt gondoltam, itthon ilyenkor többnyire nem terem más pár zöldségnél. Mennyire nem volt igazam!
Nekem régen mindig az volt a gondom a salátákkal, hogy unalmassá váltak egy idő után, nem tudtam mivel dobjam fel őket. Aztán elkezdtem dresszingekkel kísérletezni, amik igazán sokat számítanak, ha jó kombinációt választunk!
Nem lehet úgy filmet vagy sorozatot nézni, hogy mellé nem ropogtatsz valamit. Ez így van és kész. Ha pedig szeretnél kevésbé egészségtelen, sőt jótékony hatású nasikat fogyasztani, olvass tovább.
Az idei volt az első karácsony, amikor én raktam össze a menüt, ami nem kis kihívás volt. Egyszerre kellett megfelelnem a finnyás családomnak (bocsi), és annak az utópisztikus elképzelésemnek, hogy idén alig hízok az ünnepek alatt. Jöjjön a recept ehhez!
Mennyi kenyeret eszünk naponta, hol vásároljuk és milyet? Csak fehér kenyérrel táplálkozunk, vagy inkább a változatosságra törekszünk? Próbálkozunk a magvas kenyerekkel és a rozskenyérrel? Tudjuk, hogy melyik kenyér az egészséges – esetleg mi magunk otthon sütjük azt?
A császármorzsa számomra az egyik olyan étel, amiből egy falat képes visszarepíteni a gyerekkoromba. Nem hiába fordultam Anyukámhoz a receptért. Ezt a fogást könnyű elkészíteni és nagyon finom, akár az ünnepi asztalra is kerülhet desszertként.
Közelednek az ünnepek, a vendégségek, és te vegánként nem tudod milyen süteménnyel rukkolj elő? Megmutatom neked a világ legegyszerűbb vegán almás sütijét, amit megfelelő fűszerezéssel máris karácsonyi desszertté varázsolhatsz!
Ha van valami, ami vissza tud repíteni az időben, az az igazi húsleves illata. Ennek nagyapám volt a mestere, és 28 éves koromra most én is megpróbálkoztam vele.
November 26-án legjobb barátnőm spontán meghívására kocsiba ültünk, és Szentendre felé vettük az irányt, ahol egy kincsesdobozhoz hasonlító csodahelyen igazán minőségi, kínai teákat kóstolhattunk Bokor Krisztián jóvoltából.
Mikor a norvég konyháról írtam egy bejegyzést a blogomra, nem gondoltam volna, hogy lesz még egyszer annyi munícióm ezzel a témával kapcsolatban. Úgy látszik, ez a téma üldöz. Fel akar falni. Lássuk be, esélye van rá, mert sajnos én nem falom fel a norvég konyhát.
