Az utóbbi években mégis jóval kevesebbet utazok, mint szeretnék: a covid és a jelenlegi gazdasági környezet sem kedvez ennek, pedig nagyon hiányzik az érzés, amikor céltalanul bolyong az ember, elmerül a környezetében, hagyja, hogy a hely hangulata magával ragadja.
Amióta magamnak szervezem az utazásokat és nem a szüleimmel megyek, kifejezetten törekszem arra, hogy ne a tipikus turistalátványosságokat nézzem meg, ne a fő attrakciókhoz sorakozzak be, hanem inkább barangoljak a városban, élvezzem az utcák hangulatát, vagy beüljek egy kávéra a sarki bárba. Ez a lelassulás, a mindennapi rutinból való kiszakadás és a nyitott szemmel és nyitott szívvel járás hiányzik a legjobban. Engem ez tud leginkább feltölteni a nyaralásokon.
Így elhatároztam, hogy ha az erre való vágyamat rengeteg utazással nem is tudom mostanában kielégíteni, mégsem mondok le a felfedezés öröméről, mert az simán megvalósítható itthon is. Ha kicsit jobban belegondolok, rengeteg olyan része van a városnak, amit még nem ismerek, vagy ha már jártam is arra, akkor csak átrohantam a környéken, siettem a dolgomra. Innentől kezdve viszont tudatosan időt fogok rá szánni, hogy jobban elmélyedjek benne. Keresek egy-egy szabad órát, amit a felfedezésre, a céltalan sétálásra fordítok.
A bezártság, még ha nem is szó szerinti, nagyon nyomasztóan hat rám. A kisbabás évek legnehezebb része számomra az volt, amikor a legintenzívebb covid időszak és karanténok közepette született meg a kislányom, és így végképp arra volt a kimozdulásom korlátozva, hogy a környék utcáit járjam vele. Mentálisan ez a monotonitás, beszűkültség volt számomra a legmegterhelőbb, ellenben egy új városrészbe való kiruccanás napokra fel tudott tölteni.
A céltalan séta, spontán bolyongás pozitív hatásait egyébként a New York-i Egyetem kutatóinak 2020-as munkája is alátámasztotta. Ennek során több mint 100 ember okostelefonjának GPS adatait követték nyomon 3 hónapon keresztül, és kérték őket rendszeresen, hogy egy appon keresztül értékeljék, milyen a hangulatuk. Az eredményeket leegyszerűsítve arra jutottak, hogy minél többet sétált valaki céltalanul, annál jobb volt a közérzete, viszont fordítva már nem korreláltak az eredmények. Vagyis az nem bizonyult igaznak, hogy minél jobb valakinek a kedve, annál valószínűbb, hogy sétálgatni indul.
A rendszeres gyaloglás amellett, hogy pozitívan hat a hangulatunkra, csökkenti a stressz-szintet, növeli az erőnlétet és képes javítani a testtartást. Ráadásul akár zéró befektetéssel is megvalósítható, mert tényleg csak ki kell mozdulni hozzá a lakásból, és elindulni valamerre. A lényeg, hogy járj nyitott szemmel, mert csodákra lehet bukkanni. Én imádom felfedezni a belvárosi házakon az addig észre sem vett stukkókat, izgalmas motívumokat. Kifejezetten szeretek barangolni Zuglóban az Amerikai út villái között, ahol szinte minden második házon áll egy tábla valamilyen elfeledett történettel, vagy bejárni a Tabán és a Várnegyed kis utcáit.
Nemrég családostól is nekivágtunk a Vár felfedezésének, de két 5 év alatti gyerekkel azért adtunk ennek egy keretet is, hogy mindenki számára élvezhető legyen. Egy, a szabadulószobákhoz hasonló feladványokkal teli sétaútvonalat töltöttünk le a telefonunkra. A keretsztori az volt, hogy egy rejtélyes öregúr kincsét kell megkeresni, ami egy óvodásnak, aki épp kalózok, tolvajok és sárkányok mesevilágában tölti mindennapjait, a lehető legizgalmasabb program. Házakra kitett emléktáblákról kellett információt összegyűjteni, szobrokon apró részleteket megkeresni, és megismerni a Budavári Sikló történetét. Észrevétlenül töltöttünk el három órát a Vár kacskaringós utcáin, és találtunk számtalan érdekességet.
Ha pedig valamilyen támpontra lenne szükséged, hogy merre indulj, nagyon ajánlom a Hosszúlépés Budapesten című könyvet. A városi séták szakértői adták ki néhány éve, és négy útvonalat tartalmaz, ami persze simán több kis etapra is bontható. Egy-egy felfedezhető területhez rengeteg érdekesség, háttérsztori tartozik, amit otthon elolvasgatni is jó kikapcsolódás. Másnap pedig végigjárni, és élőben is megismerni a részleteket, elmélyülni az adott városrész hangulatában, még izgalmasabb. Tudtátok például, hogy Budán a turistautak mentén a 2. kerületben máig remek állapotban lévő Bauhaus épületekre bukkanhattok? A séta során külön izgalmas, ahogy az egykori budai szőlőskertek helyén kialakult erdős részek, a természet zöldje és a vasbeton-üveg épületek váltakoznak.
Hamarosan beköszönt a jó idő, így még a hideg sem tántoríthat el, vágj neki a városnak, ismerd meg az otthonod, ahol élsz, amin gyakran csak átrohansz. Ha elsőre bizonytalan vagy, hogyan indulj el, keress egy érdekesnek tűnő útvonalat, olvass utána, aztán hagyd, hogy a hangulat magával ragadjon. Ne sajnáld az időt, hogy egy parkban üldögélj egy kicsit és csak szemlélődj, vagy bemenj a galériába, ami mellett elhaladsz, és közelebbről is megnézd a kiállított műveket. Hidd el, szükséged van egy kis spontaneitásra, és a feltöltődés, amit cserébe kapsz, biztosan megéri.
