Számos külső környezeti tényező hozzájárul, hogy befelé forduljunk és elfeledjük mi is az igazán fontos. Az önszeretet, a spiritualitás segíthet ebben. Abban, hogy újra meghalljuk a belső hangunkat. Úgy gondolom, hogy a spiritualitás egy nagyon mély, és személyes utazás. Egy olyan utazás, ahol megtalálhatod a rég elveszett hiányzó puzzle darabot, ahol újra össze kapcsolódhatsz önmagaddal. Fontos, hogy megértsd, hogyan tudsz megfelelni saját magadnak. Hogyan tudod szeretni újra önmagad. Mert az önszeretet az első lépés a rossz emlékek hátrahagyásához. Erősebbé és törhetetlenné tesz. Visszaadja az önbecsülésedet, és önbizalmat ad ahhoz, hogy teljes értékű életet tudj élni anélkül, hogy bárki jóváhagyása kelljen hozzá.
Amikor én eldöntöttem, hogy változtatni szeretnék, és tudtam, hogy már nem lesz elég annyi, hogy elolvasok pár könyvet, akkor először is leültem, vettem egy nagy levegőt és megkérdeztem magamtól: „Lilla, jó ez így neked? Boldog vagy így?” Tudtam a választ, és azt is tudtam, hogy az idő elérkezett. Változtatnom kell. Minden nap új kalandokkal találkoztam. Voltak napok, amikor erősnek, boldognak, és hatalmasnak éreztem magam, de bizony volt olyan is, amikor elgyengültem. Meg kellett tanulnom erősnek maradni. Továbbra is hinni, hogy értékes vagyok. Fel kellett fedeznem az erőt, a bölcsességet magamban. Meg kellett tanulnom bizonyos helyzetekben átölelni magamat és elfogadni a hibáimat, hiányosságaimat. Lezárni a múltat, elengedni a haragot és a fájó emlékeket. Megszabadulni a kételyektől, hogy a lelkiismeretem megnyugodjon. Nem volt egyszerű. De talán, ami a legnehezebb volt, őszintének lenni önmagammal és belenézni abba a tükörbe. Ki kellett, hogy mondjam: megbocsátok magamnak.
Tudtam, hogy az út, amelyre rá szeretnék lépni ugyanúgy akadályokkal lesz kikövezve, de emellett azt is tudtam, hogy egyedül csakis én vagyok az, aki tenni tudok azért, hogy olyan életet éljek, amely boldog, kényelmes, biztonságos, félelmek és fájdalmak nélküli. Rajtam állt, hogy egy érzelmileg meggyógyult lány nézzen végre a tükörbe és bátran léphessek rá az útra. Arra az útra, amely a szebb jövőm felé kanyarodik majd. Nem tettem semmi mást, mint, hogy változtattam a szokásaimon. Elkezdtem meditálni. Pozitívan gondolkodni. Figyelni a lelkem rezgéseit. Esténként naplót írni. Többet olvasni. Hinni. Álmodozni.
Mint említettem nem vagyok spirituális coach vagy bármi ehhez hasonló, de hiszem, hogy minden emberben ott él a spiritualitás. Benned is. Rajtad áll, hogy mikor hozod elő.
