A Pleasure is mine epizód két színtéren játszódik, egyiken Gwynethék a híres szex oktatóval és egyben íróval, Betty Dodsonnal beszélgetnek, míg a Goop csapat többi tagja egy intimitás kurzuson vesz rész, ahol megosztják egymással saját félelmeiket, és megtanulják kimondani, mire vágynak. Én most a Betty Dodsonos diskurzusra szeretnék kitérni, mert olyan fontos dolgok hangzanak el benne, amikről nem igazán hallani a médiában. Vagy ha őszinte akarok lenni, akkor azt kell, hogy mondjam, sehol sem.
Az oktató az egészet azzal kezdi, hogy helytelenül használjuk a vagina szót, hiszen az nem a teljes női nemiszervet fedi, csupán a szülési csatornát. Nem tartozik bele tehát a klitorisz és az ajkak, amiket valójában vulvának hívnak. Ez máris egy olyan információ, amit Gwyneth 46, én pedig 30 év alatt sosem hallottam, és megkockáztatom, köztetek olvasók között is vannak, akik számára ez újdonság. Ezzel pedig el is érkeztünk cikkem legfőbb mozgatórugójához, mégpedig ahhoz, hogy mennyire aluledukáltak vagyunk a saját testünk részleteivel, és legfőképpen élvezeti jogainkkal kapcsolatban. Mióta a saját fejemben sikerült rendet tennem a szexualitással kapcsolatban, azóta egyik misszióm, hogy a szexet, mint témát, feloldjam a tabu alól, és segíthessek olyan lányoknak, akik azt gondolják, az öröm csak a férfiakat illeti meg. Honnan jött mindez? Elmesélem.
A saját történetem
Gimnáziumban, 15 évesen kerültem kapcsolatba egy nálam pár évvel idősebb, és tapasztaltabb fiúval. Tudta, hogy soha, senkivel, semmilyen szexuális élményben nem volt részem, és azt is, hogy mik a félelmeim. Megértően állt a dologhoz, egészen addig a pontig, amíg egy ágyba nem kerültünk, ekkor már épphogy 16 éves voltam. Nem bántott, nem volt agresszív, de nem is kérdezett, egyáltalán nem kommunikált, csak követték egymást az események, ő belém hatolt, mert miért ne, és én az egészből csak annyit érzékeltem, hogy iszonyatos fájdalmat érzek. Nem volt kedveskedés, érdeklődés, se semmi, én sokkban voltam és mikor már nem bírtam elviselni a fájdalmat, eltoltam magamtól. Ő pedig értetlenkedett, hogy mi a baj…
És még csak nem is hibáztathattam. Tinédzser volt, akinek valószínűleg sosem mondták el, hogy óvatosnak kell lenni először, vagy, hogy kérdezze meg a barátnőjét, egyáltalán készen áll-e már erre. A legnagyobb problémaforrás pedig valószínűleg itt van. A szexuális felvilágosító órák többnyire csak arról szólnak, hogyan húzzuk fel az óvszert. Arról sosem szól a fáma, hogy ezután mi a teendő. Így lesznek a 16 éves lányok, akik fekszenek az összevérzett takaró mellett, fejükben a gondolattal, hogy ezt többet nem akarják átélni, és ez csak a férfiaknak jó, mert, hogy nekem nem, az egészen biztos. És a 18 éves srácok, akik csak annyit értenek az egészből, hogy valamit biztosan elrontottak, vagy, hogy ezzel a lánnyal valami nem stimmel. Bumm, szexuális frusztrációk egy életre megalapozva.
Nagyjából hét évembe telt és rengeteg önfejlesztésbe, hogy erről a pontról eljussak odáig, hogy igazán élvezni tudjam a szexet, sőt, hogy ki merjem mondani, mit akarok, és mit nem. Hosszú és kanyargós út volt, megértő, és kevésbé megértő, sőt olykor agresszív partnerekkel, de végül sikerült. Azóta viszont a szívem hasad ketté, ha hasonló történetet hallok lányoktól, és igyekszem bíztatni őket, hogy forduljanak segítséghez, mert bár le lehet győzni ezt egyedül is, de sokkal több időbe telik.
A problémák forrása
Említettem már, és a sorozatban Betty és Gwynethék is szóba hozzák, hogy borzasztóan szegényes az edukáció ezen a téren. Olyannyira, hogy az első ember, aki valaha feltérképezte a klitorisz teljes struktúráját, egy tudósnő volt, és mindezt 2005-ben tette meg. Előtte senkinek eszébe nem jutott foglalkozni a női élvezeti központtal. Ez számomra már önmagában döbbenetes. A fiatal lányokat senki nem bíztatja arra, hogy önkielégítést végezzenek, pedig ez a módja annak, hogy megismerjék testüket. Sőt, sok vallás kifejezetten bűnként tekint a maszturbálásra. Tehát az egyik fő probléma a kultúránkban keresendő. Ezért itt és most szeretnék mindenkit felhatalmazni rá, hogy próbálja meg leküzdeni a beidegződéseket, és nyugodtan ismerkedjen a testével, mert sokkal könnyebb lesz így a mással való közösülés is.
Szerencsére ma már azért egyre többen kezdenek foglalkozni ezzel a kérdéskörrel. Nevezhetjük ezt a feminizmus egyik új hullámának is akár, minden esetre egy igen fontos téma. Készített például kampányt a vulvával kapcsolatban a this is ready, amiből kiderül sokszínűségünk, ezt itt találjátok. De Miss Pina is feszegeti a határokat instagramon, ő grafikát készített különböző női nemiszervekről, ezzel érzékeltetve, hogy mi a valóság. Alkotását itt tekinthetitek meg.
A másik komoly gond azonban, hogy emberek milliói kezdik szexuális életüket úgy, hogy pornófilmekből tájékozódnak. Ezzel pedig elérkeztünk a következő problémához, a félrevezetéshez. Nők százezrei szégyellik saját nemiszervüket, mert az így vagy úgy néz ki. Mert ilyen meg olyan színű. Miért? Mert olyan valótlan küllemű lányokhoz hasonlítják magukat, akiket ezekben a filmekben látnak. Ez azonban egy hamis kép.
Talán az emberi létezés óta először, egy mindenki számára elérhető netflixes sorozatban rá is cáfolnak a pornófilmek hamiskás valóságára. A Goop lab epizódjában ugyanis megmutatnak több különböző női nemiszervet, mind fotón mind videón, hogy lássuk, milyen az igazi. Mindenkié más, mindenkié szép a maga módján. Azt ugyanis kevesen tudják, hogy a pornósztárok műtéteken esnek át, amik során formára igazítják vulvájukat, és ami a legdurvább, hogy ha kell, ki is világosítják azt egy adott technikával, ezért néz ki legtöbbjüknek hasonlóan a nemiszervük.
Ezt a képet pedig ideje törölni a memóriánkból, mert nincs köze a valósághoz. Kezdjük el megszokni a gondolatot, hogy genitáliánk úgy tökéletes, ahogyan van. Írtunk nem rég a negatív énképről, arról, hogy ez a külsőnkre és belsőnkre egyaránt kihat. Azt gondolom, testünk ezen részével kapcsolatban is túl sokat ostorozzuk magunkat, pedig ennek is a szeretetről, örömről, élvezetről kéne szólnia. Nyugodtan vegyünk elő egy kis tükröt, és barátkozzunk meg magunkkal, szeressük ezt a részünket is.
Betty Dodson ezen kívül beszél arról is, kurzusain miként tanítja meg a tanoncoknak az orgazmust. Hiszen nekünk, nőknek ez egy picit másképpen működik, mint férfitársainknak. Éppen ezért kell nekünk ugyanannyira vezetnünk szex közben, mint amennyire ők szeretnének. Ehhez pedig ismerjük meg magunkat, és merjük kimondani, hogy mi okoz örömöt és mi nem! De ezt sem a pornófilmekből kell megtanulnunk, vagy a romantikus sorozatokból, amikben hármat lök egy férfi a szerelmén és ő már a mennyben is van. Hiszen ez megint csak egy valótlan elképzelés.
A filmek helyett inkább kölcsönösen figyeljünk egymásra, mind nők mind férfiak egyaránt. Mert a szex nem egy szégyellni való dolog, amiről nem lehet beszélni. Nagyon is kell róla beszélni. Senki sem születik gondolatolvasónak, hogy kitalálja, mire vágyik a partnere. Mindig azt mondom, a szexet újra és újra kell tanulni. Hiszen mások vagyunk, mást szeretünk, nincs egyetemes megoldás, amitől biztosan tökéletes lesz a szeretkezés minden partnerünkkel. Illetve egy mégiscsak van! Úgy hívják, hogy őszinte kommunikáció.
Szívből ajánlom, hogy nézzétek meg ezt az epizódot, nőként és férfiként is a Goop lab sorozatból, mert tényleg képes felnyitni a szemünket a saját testünkkel és egymással kapcsolatban. És szeressétek a vulvátokat lányok, hiszen azért van, hogy örömöt okozzon nekünk.
