fbpx

Szülőnek lenni hatalmas kihívás. Folyton azon kell gondolkodni, vajon mi a jó a gyereknek, és általában van valaki a környezetünkben, aki ezt jobban tudja, és ennek hangot is ad. Kritikus kérdés lehet az is, mit engedjünk megnézni a kicsiknek, ha mesékről van szó.

Korábbi cikkünkben a hercegnős Disney mesék káros üzeneteiről beszéltünk. Most arra gondoltunk, írunk azokról a rajzfilmekről, amik ezekkel szemben pozitív üzenettel bírnak.

Miért válaszd saját gyerekkorod meséit

Megkérdeztem a témával kapcsolatban egy fiatal anyuka barátnőmet, aki igyekszik nagyon tudatos lenni és nem lepődtem meg, mikor azt mondta, hogy a régi mesék a legértékesebbek szerinte. Gondolt ez alatt a Vizipók csodapókra, a Mazsola és Tádéra, vagy a Pom pom kalandjaira, a Kisvakondra. Miért esik sokszor inkább ezekre a választása, nem a legmodernebb animációkra?

Mert ezek a történetek barátságosak, kicsik számára is érthetőek, és csúnyán szólva, nem kap a gyerek epilepsziás rohamot a villódzó képektől, összetömörített eseménysorozatoktól, és a furcsa figuráktól. Lehet, hogy grafikailag, technikailag ezek a mesefilmek elmaradottak mai társaikhoz képest, de pont ettől az egyszerűségtől vannak jobb hatással a gyerekekre. A mostanában, vagy az elmúlt évtizedben született kicsik egyébként is egy felgyorsult világba csöppentek, lelki fejlődésük rengeteg külső hatásnak van kitéve.

„Bizony összefüggés van az egyre gyakrabban megállapított figyelemzavar és hiperaktivitás és a képernyő bámulás között” írja például a pagony.hu újságírója. Ezt az állítást alátámasztja Kóczián Sándor a Gyermekvédelem a médiajogban című könyvének egyik idézetével, ami így hangzik:

“A kiskorúak védelmének alapvető indoka, hogy életkori sajátosságukból, hiányos élettapasztalatukból kifolyólag könnyebben sebezhetők és befolyásolhatók, védtelenek a külső hatásokkal szemben, mert még nem képesek megfelelően kezelni, értelmezni az őket körülvevő valóságot…”

Ezért nagyon fontos, hogy megválogassuk, milyen történetek elé ültetjük le a csöppségeket, és emiatt lehetnek hasznosabbak ezek a kevésbé látványos, viszont számukra sokkal érthetőbb mesefilmek. Szerencsére ma is találkozhatunk ilyenekkel. A Mese TV-n például egy nagyon kedves sorozattal – Lengemesék – ami egy tó nádas tengerének életéről szól. Minden rész 5-10 perc körül mozog, tanulságosak a történetek, és szerethető karaktereket vonultat fel, mindenféle brutálisan gonosz és félelmetes negatív szereplő nélkül. Ráadásul van olyan rész benne, ami kitér rá, hogy mennyire fontos, hogy ne szemeteljünk a tavak környékén. Személy szerint én felnőttként is érdekesnek találtam azokat a részeket, amiket megnéztem, és felüdülés volt látni egy olyan mai példát, ami ilyen barátságos oldalról mutatja be még az edukáló, vagy tanulságos részeket is.

Mit mutassunk a nagyobbaknak?

Egy bizonyos kor felett a gyerekeket már befolyásolja a közösség, amibe bekerülnek, az óvoda és aztán az iskola, és szeretnék nézni azokat a filmeket, amiket a többiek.

Szerencsére a 2000-es évek elején rájöttek a filmkészítők, hogy a hercegnős mesék, amik arra fókuszálnak, hogy minden lány várja a herceget, aki majd megmenti, és minden fiú váljon daliás herceggé, és mentse is meg szépen az áhított leányzót, ideje lejárt. Szép sorban jöttek ki a filmstúdiókból az olyan alkotások, amik a külső helyett a belső értékekre teszik a hangsúlyt, így van miből válogatnunk, ha modernkori animációs filmet szeretnénk mutatni a gyerekeknek.

Irány Eldorádó

Állítom, hogy ebbe a történetbe is bele lehet kötni, és a karakterek miatt mindenképpen hat év felett ajánlom csak. Viszont története és mondanivalója miatt fontos alkotásnak tartom. A két főszereplő srác ugyanis átveréssel keresi a kenyérre valót, és álmuk, hogy egyszer nagyon gazdagok legyenek. Kalandos útjuk során eljutnak Eldorádóba, ahol Istenként tisztelik őket, és megkapnak mindent, amire csak vágynak, hiszen a hely dúskál az aranyban.

Aztán persze jönnek a bonyodalmak, félreértések. De a mese végére kitisztul a kép, és a fő tanulság, hogy az életben sokkal nagyobb értékek vannak, mint a pénz. Ami ugyan fontos az életben maradás bizonyos szempontjai miatt, de nem fontos annyira, hogy elveszítsük imádata miatt a legjobb barátunkat.

Moana és Merida

Azért vontam össze ezt a kettőt, mert szerintem hasonló az üzenetük. Mindkét történetben lány a főszereplő, aki a saját útját járva bebizonyítja, hogy egyedül is mennyi mindenre képes. Ez pedig szöges ellentétben áll a hajdani hercegnőkkel, akik csak várták, hogy majd a hercegeik értelmet adjanak az életüknek. Nevezhetjük a Moanát és a Merida, a bátort a feminizmus mesébe ültetett változatainak, amik nemes egyszerűséggel csak azt szeretnék üzenni, hogy lányként is van esélyed érvényesülni, megvalósítani az álmaidat, és sikereket elérned.

Így neveld a sárkányodat

A Shrek után azt hiszem ez a másik nagyon fontos történet, ami a belső értékekre koncentrál. Elkalauzol egy világba, ahol az emberek a sárkányokat rémes szörnyetegeknek tartják, ellenségeknek. Aztán egy fiú közelebbről megismerkedik egy ilyen teremtménnyel, és végül legjobb barátok lesznek. Ez a film szerintem nagyon értékes mondanivalóval bír. Mesél a sebezhetőségről, a türelemről, arról, hogy ha időt és energiát szánunk valaki vagy valami megismerésére, akkor együtt csodákra vagyunk képesek. Természetesen itt is megjelenik a jó és a rossz, és tartalmazza a modern mesék gyorsaságát és technikai oldalát, de mindezek ellenére azt gondolom, hogy nagyon szép történet, és tényleg értéket képvisel.

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó cikkek