Nehéz év vége felé közeledünk: koronavírus, munkahelyek elvesztése és belengetett gazdasági válság. Az ingatlanpiacot nem csak a vírus és a veszélyhelyzet formálta, hanem az elmúlt évben átalakított Családi Otthonteremtési Kedvezmény, vagyis a CSOK is. De mi is ez, mik a feltételei és milyen hatással van ez az ingatlanpiacra?
Mi az a CSOK
A CSOK új lakás vásárlásához vagy építéséhez, valamint használt lakás vásárlásához vagy bővítéséhez igényelhető vissza nem térítendő támogatás. A CSOK támogatás mértéke függ az eltartott gyermekek számától, illetve a támogatott ingatlan korától.
A támogatást nem csak már meglévő, hanem előre vállalt gyermek után is igénybe lehet venni. Ennek feltétele, hogy legalább az egyik igénylő nem töltötte még be a 40. évét. A meglévő gyermekek esetében ilyen kitétel nincs. Az összeget lakásvásárlásra, építésre és bővítésre is fel lehet használni. A pontos feltételekről és egyéb kitételekről itt olvashattok bővebben.
Már több mint egy éve pedig az úgynevezett falusi CSOK is elérhető lett. A tanyákra is kiterjedő falusi családi otthonteremtési kedvezménynek, azaz falusi CSOK-nak köszönhetően a minimum egy vagy több gyermekkel rendelkező családok különböző összegű támogatásokat kapnak használt lakás vásárlására vagy annak korszerűsítésére, bővítésére, tanyák esetében is. A Magyar Közlönyben megjelent, a 2019. július 1-jén indult falusi CSOK részletszabályai szerint a falusi CSOK települések listájára 2486 hátrányosabb helyzetű, 5000 fős lélekszám alatti település került.
Adatok szerint már több mint 200 ezer család jutott támogatáshoz, és még sokkal többen indították el az igénylést. Ez pedig óhatatlanul felpörgette a lakáspiacot.
Átalakulás a lakáspiacon
2015 és 2019 között mintegy 363 milliárd forint volt a kifizetett családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) összege, ami 120 ezer családot érintett. Minden nyolcadik használt lakás vásárlásához igényelték az állami támogatást, így a teljes kifizetett összeg egyharmada ment erre a célra. – olvashatjuk a hellovidek.hu oldalán.
Azonban a lakásárak jócskán elkezdtek felmenni, így egyre kevésbé jelent támogatást a CSOK a családoknak.
A NAV tavalyi, még nem teljes körű adatai szerint 28 százalékkal esett vissza országosan az ingatlanpiac forgalma. A lassulás tempójában persze jócskán van különbség a területek és régiók között. A járványhelyzet pedig csak ismét belekavart a lakáspiac amúgy is zűrzavaros helyzetébe.
Idén valamelyest csökkent a lakásárak drágulása, de legalábbis sok helyen stagnált. De vidéken akár árcsökkenésre is lehet számítani. Bár egyre több helyen lehet olvasni, hogy többen döntenek a vidéki élet mellett, és a fővárosból is magas számban költöznek a peremterületekre, megemelve ezzel azok értékeit és árait.
A legdurvább emelkedést az elmúlt években mindenképpen Budapesten érzékelhették az emberek: 2015-höz képest a lakások négyzetméterárai 2019 második negyedévére 121 százalékkal növekedtek, a vásárolt lakások árszintje pedig szintén több mint a duplájára emelkedett. Ezek a számok azóta mérséklődtek valamelyest.
Pozitív hatással lehet a keresletre a 2019 júliusától bevezetett babaváró hitel. Szintén kedvezően érinthetik a lakáspiacot a CSOK-hoz igényelhető kedvezményes lakáshitellel kapcsolatos változások.
A keleti országrészben is egyre többen veszik igénybe ezt a támogatást, ennek egyik oka az lehet, hogy az átlagos négyzetméterár még a legalacsonyabbak között van.
Az ország Budapestcentrikusságát azonban még mindig jól jelzi, hogy Pest megye jelenleg is magasan vezet.
Hogy a vírus, a munkahelyek elvesztése és az év végén véget érő hitelek fizetési moratóriuma milyen hatással lesznek az emberekre és a lakáspiacra, egyelőre nehéz pontosan megjósolni. Az biztos, hogy fontos, hogy alaposan utána nézzünk a feltételeknek, és átgondoljuk, hogy nekünk mi fér bele.
