Kevés sorozatról mondható el, hogy 8,8-as értékelést kap imdb-n. A netflix új szenzációjának, a Queen’s gambitnek viszont sikerült ezt elérnie. Na meg azt is, hogy valószínűleg a fél világ sakkozni akar azóta.
Anya Taylor-Joy-t, a sorozat főszereplőjét eddig még csak kevesen fedezték fel, igazán nagy szerepeket nem is nagyon kapott eddig. Ennek ellenére Hoziernek szemet szúrt a lány tehetsége, és tavaly őt választották a srácok a Dinner&Diatribes című számuk videóklipjének főszerepére. Nem is tévedtek, Anya nagyszerű alakítást nyújtott a négy és fél perces kisfilmben, és csontig hatoló tekintete meg is hozta számára az áttörést karrierjében. Bekerült az új Netflix alkotásba, a Queen’s gambit forgatására, ráadásul főszereplőként.
Miről szól a sorozat?
A történet a ’60-as évekbe kalauzol minket, annak teljes retró hangulatát felidézve, amolyan fátyolos, kissé sötét képi világot adva, amivel tulajdonképpen máris megveszi a nézőket. A sztori egy 9 évesen árván maradt lányról, Beth Harmonról szól, aki a gyermekotthonban egy-egy lopott órában sakkozni tanul a gondnoktól. Hamar kiderül, hogy óriási tehetséggel van megáldva a vörös hajú kislány, és mikor pár évvel később örökbe fogadják, elkezd komolyabban foglalkozni a sakkal.
Szép lassan az egész világ megismeri az ifjú tehetséget, hiszen egyik bajnokot a másik után győzi le, ami annak idején, mikor a női jogoknak maximum a csírája jelent meg, extrán nagy szónak számított. Persze mindennek ára van, ahogy a túl korán jött hatalmas sikernek is. Így a Queen’s gambit nem csak a versenyek megnyerésével járó örömmámorról szól, hanem ezek árnyoldalairól is. Magával ragadó, izgalmas történet, ami érdekessé tette az egyébként kevés rivaldafényt kapó, hosszú múlttal rendelkező játékot, a sakkot.
A sakk története
Valószínűleg kevesen vannak, akik a sorozatot nézve nem kaptak kedvet egy játszmához. A Queen’s gambit egyértelműen bebizonyította, hogy ez egy túlságosan alulértékelt játék, aminek gyökerei közel 1500 évvel ezelőttig nyúlnak vissza. Sajnos arról, hogy egészen pontosan ki és mikor találta ki, nincsenek biztos adatok, ám azt tudni lehet, hogy Indiából származik. Innen aztán átszivárgott szép lassan Perzsiába, majd az arabok hódításaik során szintén átvették és általuk jutott el Európába, később pedig innen Amerikába.
A 15. században úgynevezett romantikus formáját öltötte, ebben az időszakban a játék során inkább a gyors, taktikus manőverek kaptak hangsúlyt. Az átgondoltabb, logikai szintre emelkedés a 18. század után lett jellemző. Ekkorra kezdett olyannyira népszerűvé válni a sakk, hogy megrendezzék az első világbajnokságot, amire 1886-ban került sor. Innen pedig egyenes út vezetett a modern sakkig, megalapították a World Chess Federation-t (Sakkszövetség),és világszerte egyre több bajnokságot szerveztek. Ma pedig már ott tart a technika, hogy természetesen sakk applikációk is készültek, amiken robotjátékosok vagy egy ismerősünk ellen is játszhatunk. Ez persze közel sem adja meg azt az élményt, mikor igazi fából faragott bábukkal lépkedhetünk a szintén fából kiművelt táblán.
A sakkot egyébként nagyon sokan nem fogadják el sportnak, mondván, hogy nem jelent nagy fizikai befektetést a játék. Erre azonban rácáfol maga a sorozat is. Hiszen láthatjuk, hogy egy turnus akár órákig is eltarthat, és nem kis koncentrációt igényel. Ehhez pedig bizonyos jellegű fizikum mindenképpen szükséges, és ha nem is súlyemelő bajnokok a játékosok, azt fontos kiemelni, hogy elképesztő logikai képességekkel rendelkeznek. A stratégia pedig más sportágakban is elengedhetetlen.
Ha valakit érdekel ez a világ, érdemes megnézni nem csak a Queen’s gambitet, hanem valós játszmák videóit is, mert rengeteget tanulhatunk belőlük. Nem beszélve a sok ezer könyvről, ami a témában íródott. Hiszen a sakk nem csak egy játék. A sakk olyan, mint egy háborús csata: nem mindegy milyen nyitánnyal kezded, és milyen taktikát választasz, mert minden lépés számít. Ezeknek külön elnevezése is van, amikről pedig órákat lehet tanulni.
