fbpx
A szobanövények szerelmeseinek rémálma a tél és a fűtésszezon beköszöntése. Persze azért van egy kis remény, hogy a növények átvészeljék ezt az évszakot is, csak szemfülesnek kell lennünk! Mutatjuk, hogyan menthetjük meg őket a pusztulástól.
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Leginkább azokat veszélyezteti ez a dolog, akik távfűtéses házban élnek. Ugyanis ezekben a lakásokban hiába kapcsoljuk le a fűtést, a házon végigfutó csövek melegek maradnak. Ez a hősugárzás pedig nem egészen olyan, mint a nyári napsütés, hiszen egyrészt konzisztens, másrészt jobban szárítja a levegőt, ezáltal pedig a növényeinket. Első lépésként tehát az a teendő, hogy ha elégnek érezzük a csövek nyújtotta melegséget, akkor a radiátorokat csavarjuk le. Ha pedig mégis szükségünk lenne a radiátor melegségére, akkor tegyük a növényeinket messze tőlük, amennyire a lehetőségeink engedik. De figyeljünk, hogy a természetes fénytől azért ne zárjuk el őket.

Így mentsd meg a szobanövényeidet

Fontos leszögezni, hogy alapvetően minden növénynek meg vannak a maga igényei, ráadásul némelyikük egészen hisztis fajta. Őket a legnehezebb ilyenkor életben tartani, hiszen a természetes fény is jóval kevesebb, így hozzájuk specifikusabban álljunk. A többieknek valószínűleg elég lesz néhány általános változtatás, de ehhez mindenképpen nézzünk utána milyen fajtákkal lakunk egy légtérben és nekik mik az igényeik.

Azt tudni kell, hogy nem csak a medvék alszanak téli álmot, hanem tulajdonképpen a növények is kicsit megpihennek ilyenkor, ahogyan azt a természetben is láthatjuk. Hagymás fajtáik például abszolút félretehetőek. Őket elég februártól újra locsolni és fényre tenni, hogy kihajtsanak. A szobanövényeink nagy részénél pedig vegyünk vissza az öntözés gyakoriságából. Míg a nyári hónapokban – és ugye legtöbben tavasszal, a karantén beköszöntével lettünk növénymamák – több vizet igényelnek a növények, télen ennek a mennyiségnek körülbelül a felét.

Szerencsére a kedves fajták legtöbbször jeleznek a leveleikkel, hogy mit igényelnek.  Ha lekókadnak, akkor természetesen azért ne fosszuk meg őket a víztől! Illetve a nagyon vízigényeseket továbbra is rendszeresen locsoljuk. De ne feledjük, ha sárgul a levele, akkor az azt jelenti, hogy túllocsoljuk. Figyeljük a föld szárazságát is. Dugjuk bele nyugodtan az ujjunkat, és ha 1-2 centinél még nedves a föld, akkor egyáltalán nincs szüksége a növénynek vízre. De ha ujjunkra nem ragad föld, akkor az viszont kiszáradt, jöhet a locsolás, persze csak mértékkel! Legtöbb esetben pedig érdemes alulról öntözni őket, így látjuk azt is, hogy mennyire van szükségük. Ha órák óta már csak áll a vízben a növény, akkor érdemes leönteni róla, hiszen azt már nem igényli.

Gond lehet ilyenkor még a nagy fényigényű egyedekkel, hiszen sokszor napokig nem bújik elő a nap, és alapvetően kevés ideig van természetes fény. Ma már szerencsére a nagyobb növényüzletekben és barkácsáruházakban árulnak kifejezetten erre a célra izzókat, például itt találtok ilyet. Egy ilyen felállítása sokszor növény életeket menthet!

Ahogyan pedig említettem már, leginkább a fűtés, és az ettől kialakult hőmérsékletingadozás az egyik legnagyobb probléma ilyenkor. Kiszárítja a közelében levő növények földjét, leveleiket a radiátorból felfelé szálló meleg levegő, és nem utolsó sorban a szoba páratartalmát is rettentően csökkenti. Én kezdőként azt gondoltam, hogy ezt ellensúlyozhatom öntözéssel, de növényszakértő barátnőm felvilágosított, hogy azzal nem éppen a javulás útjára állítanám kedvenceimet, hanem éppen ellenkezőleg. Erre az egyetlen megoldás, ha minél messzebb kerülnek a közvetlen fűtéstől. Továbbá, hogy keressünk egy olyan helyet a lakásban, ami a leghűvösebb, mégis fényes. A legjobb például a lépcsőház ablaka, ott nagyon szépen lehet teleltetni a növényeket.

Ha erre nincs lehetőségünk, akkor érdemes például a radiátorra egy vízzel teli edényt helyezni, hogy a páratartalmat ezzel növeljük. Akik pedig különösen igénylik a párás levegőt – mint a páfrány félék – azok környezetében több ilyen edény is legyen, vagy vegyünk spricnit, és naponta 1-2 alkalommal fújkáljuk őket. Jó megoldás lehet még az agyagkavics is, amit tálcákba öntve érdemes minden nap nedvesíteni a növény körül.

Mindezeken kívül pedig az átültetéseket időzítsük inkább tavaszra, és csak akkor tegyük ezt meg hamarabb, ha életbevágóan fontos. Például abban az esetben, ha a növény gyökerei már teljesen kinőttek a cserépből.

Összességében pedig ne ijedjünk meg a levélhullatástól, ha az nem egyszerre történik, vagy nagy mennyiségben! Ez egy normális őszi-téli folyamat. Az elhullajtott levelek helyére tavasszal szépen újak fognak nőni.

Ha pedig a további kérdéseid merültek fel növényeiddel kapcsolatban, akkor ajánljuk neked a Fiatal Felnőttek növényt nevelnek csoportot a Facebookon!

Hirdetés

Instagram

HIRDETÉS

Kapcsolódó cikkek