Fotelforradalmárok és a hírhedt kommentszekció
Szeretném leszögezni, hogy én összeségében nagyon jó dolognak tartom az internetet, csupán meg kéne tanulnunk helyesen használni. Akkora szabadságot adott az ember kezébe, amelyet nem mindenki tud helyesen kezelni.
Az online térben azok lehetünk, akik csak akarunk: a rólunk kialakult képet mi formáljuk. Megoszthatjuk minden érzelmünket itt, miközben agyonfilterezett képekkel bizonygathatjuk kifelé, hogy minden rendben van. De ha akarjuk teljes arctalanság mögé is bújhatunk.
Nincs személyes kontaktus, nem kell mások szemébe nézni, úgy érezhetjük, az online térben nincsenek következmények: azt mondunk és teszünk, amit csak akarunk. Például egy visszahúzódó ember, aki esetleg a való életben sosem merne olyan dolgokat mondani, mint , amit leír. Ez sok embert felbátorít.
Így teremnek minden cikk, és poszt alatt a megmondóemberek, akik sokszor személyeskedő és nyomdafestéket nem tűrő módon osztják azt észt. Ha bárki elmélyedt már egy ilyen beszélgetéssorozatban, biztos egy idő után elszörnyedve zárta be az egész internetet aznapra. Szörnyű düh, gyűlölet és frusztráció árad ezekből a legtöbbször.
De miért?
Leginkább mert a már említett névtelenség, arctalanság és a távolság adta védelemérzet sokakat felbátorít. Illetve néha érezhetjük úgy, hogy itt hirtelen mindenki szakértő lett. Tény, hogy főleg az internetnek köszönhetően, sokkal nagyobb és tágabb tudás érhető el a mai kor embere számára, de két Google keresés és cikk hatására még senki sem lesz tudós, vagy szakember.
A kommentelők, internetezők egy része szereti fekete-fehérnek látni a világot: barát vagy ellenség. Aki nem ért vele egyet, az egyből ellenséggé válik és jöhetnek a lealázó kommentek. Vitának, kulturált véleményütköztetésnek nincs helye.
Számos kommunikációs szakértő szerint emellett még sokszor okoz problémát az értő olvasás hiánya is. Van, aki mondjuk egy cikknek a címéig jut, akad, aki már azt is félreérti, és ezekből von le következtetést.
A legtöbb ilyen típusú okoskodó és véleményvezér az offline térben már kevésbe lenne vehemens, hiszen esetleg hamar kiderülne, mégsem olyan felkészült az adott témában. Az online térben azonban minél többet és „hangosabban” kommentelsz, neked lesz igazad.
Ami még nagy problémát okoz társadalmi szinten is, azok az álhírek. Meglepően magas százalékban fogyasztanak a magyarok is, -főleg az idősebb korosztály- ilyen típusú fake news-okat, hiszen úgy vannak vele, ami az interneten megjelenik, az biztos igaz. Illetve ezek az emberek, sok esetben csak azokat az állításokat, cikkeket fogyasztják és hiszik el, amelyek az ő igazukat támasztják alá, és aztán ezt körmük szakadtáig védik.
A buborékban létezés persze szinte minden emberre igaz, főleg az online térben, ahol csak olyan hírekkel, posztokkal és emberekkel vesszük körbe magunkat, amelyek számunkra kedvesek és hihetőek. Így azonban egy nagyon beszűkült és egysíkú világképet kapunk, miközben a világ pedig kicsit sem ilyen.
A megoldás talán az lehetne, ha már gyerekkortól fejlesztenénk az analitikus gondolkodást, és a vitakultúrát is. Az internet és az online tér egy hatalmas fegyver az emberiség kezében, amellyel, mint minden mással meg kell tanulni bánni. Ha felismerjük a problémás pontokat és itt is kialakítjuk a szabályokat, akkor idővel talán ezzel is megtanulunk bánni.
Addig pedig ne olvassunk kommenteket, ha tehetjük.
Ha érdekelnek még a témában írt cikkeink, akkor itt és itt tudsz róla olvasni.
