Semmelweis Ignác
A magyar orvost a XIX. században a magyar anyák megmentőjének is hívták. Akkoriban ugyanis még igen keveset tudtak a különböző baktériumok terjedéséről, ebből kifolyólag pedig rengeteg édesanya vesztette el életét az úgynevezett gyermekágyi lázban, szülés után. Semmelweis Ignác abban az időben egy klinikán dolgozott, számtalan orvostársával együtt, akik sokszor a boncteremből mindenféle higiéniai protokoll nélkül rohantak át a másik terembe a vajúdó édesanyákhoz. Azonban nem csak ekkor következett be a baj, hanem egy alkalommal a híres orvos egyik jó barátja munka közben megvágta a kezét és nem sokkal később elhunyt vérmérgezésben. Semmelweis számára egyre gyanúsabbá vált, hogy valami összefüggésnek lennie kell a dolgok között. Egy olyan egyszerű dolgot talált ki, ami ma már teljesen egyértelmű mindenki számára. Ez pedig a kézmosás. Rájött ugyanis, hogy a boncoló orvosok viszik át a baktériumokat a kismamákhoz és ők fertőzik meg őket, hiszen korábban senki sem törődött olyasmivel, mint a higiénia. Innentől kezdve pedig azon a részlegen, ahol bevezette a klórmészben történő kézmosást, drasztikusan csökkentek a halálozások. Ennek ellenére Semmelweist nem vették komolyan, és kiközösítették szakmatársai, ahogyan az megannyi feltalálóval megtörtént annak idején. Louis Pasteur 10 évvel később bizonyította az elméletet, ám addigra már késő volt. Semmeilweis Ignácot bezárták egy elmegyógyintézetbe, ahol nem sokkal később agresszív fellépésére válaszul a helyi őrök úgy megverték, hogy nem élte túl sérüléseit. Ezzel pedig méltatlan halált halt egy olyan ember, aki felfedezésével rengeteg életet mentett meg.
Kertész Mihály
A magyar rendező az egész világon az elsők között kezdett némafilmekkel foglalkozni, majd 1912-ben ő rendezte meg az első magyar filmet. 1919-ben azonban kiköltözött Ausztriába, mikor államosították a magyar filmipart, és ott folytatta munkásságát. 1926-ra Európa szinten elismert alkotó lett, majd kiutazott Amerikába, hogy tehetségét Hollywoodban is kamatoztassa. A siker itt sem kerülte el, a Warner bros-hoz szegődött és olyan világhírű klasszikusokat rendezett, mint a Casablanca, amiért meg is kapta az Oscart. Ekkor már Michael Curtiz néven dolgozott, és végül így is jegyezte meg a filmtörténelem, amerikai rendezőként. Michael olyan újításokat vezetett be a szakmában, mint a művészi megvilágítás, vagy a magasból felvett jelenetek, amik ma már alapnak számítanak, ám akkor még senki sem használta őket. Kertész Mihány nélkül tehát valószínűleg a filmipar is másként alakult volna.
Gróf András
Gondoltad volna, hogy a laptop – amin dolgozol minden nap – egy létfontosságú részecskéjét is egy magyar férfi találta fel? Pedig így van! Gróf András zsidó származású férfi a II. világháborút gyerekként bujkálva élte túl, majd ’57-ben emigrált Amerikába. Kaliforniában vegyészmérnök diplomát szerzett és félvezetőkkel kezdett foglalkozni. Munkásságával felhívta magára a figyelmet és ennek köszönhetően az Intel cég alakulásának első napjától ő lett a mérnöki igazgató. És, hogy mit köszönhetünk neki? Ha most lenézel a billentyűzettől nem messze található kis intel core i3/5/7 matricára, akkor jusson eszedbe, hogy ez a magyar férfi találta fel a gépedben található processzort! Ezen túl pedig sokan úgy vélekednek róla, hogy a Szilikon-völgy felvirágzását is ő alapozta meg munkásságával.
Pulitzer József
Pulitzer József a média valaha volt egyik legnagyobb alakja. Rövid katonáskodása után elszegődött egy kisebb laphoz, ahol azzal tűnt ki, hogy a rövid híreket is újszerű megközelítésből, humorosan közölte. Később New York-ba költözött, ahol szintén újságíróként munkálkodott tovább. Nevéhez kötődik az objektív írás és a tényfeltáró riportok műfajának kitalálása, sőt a bulvárt is ő indította útjára az 1800-as évek második felében. Egyetlen cikkével képes volt akkora hatást elérni, hogy New York lakosai gyűjtést szerveztek a Szabadság szobor alapzatának megépítésére. Ezzel nem csak beírta magát a történelembe, hanem hálaképpen szobrot is állítottak neki. Pulitzer József munkájával megalapozta a mai modern újságírást, éppen ezért nem meglepő, hogy a szakma egyik legnagyobb elismerését Pulitzer díjnak hívják. Ezt egyébként a Columbia egyetem általa alapított újságíró kara szokta kiosztani.
Történelmünkben még megannyi tehetség jelent meg, akiknek a nevét felsorolhatnák, de akkor ez a cikk valószínűleg még vagy száz oldalon át tartana. Fontosnak tartom, hogy emlékezzünk rájuk, mert sokan borzasztó méltatlan fogadtatásban részesültek korukban, miközben olyasmit alkottak, amiért hálásak lehetünk nekik, míg világ a világ.
További magyar felfedezésekért nézzétek meg a Tízes lista Youtube videóját, ami egyik forrásunkként is szolgált!
