Az aszexualitás jelensége kicsit sem olyan ritka, mint hinnénk. Kutatások szerint a felnőtt lakosság 1 százalékát érinti, de mások szerint ennél is nagyobb arányról beszélhetünk. Aszexuálisnak azt a személyt nevezik, aki ritkán vagy egyáltalán érez szexuális vonzalmat.
Még a szakemberek körében sincs egységes konszenzus a témában: vannak, akik egyfajta zavarról beszélnek, mások szerint ez a szexuális orientáció egy formája. A legfontosabb kérdés viszont, hogy maga az egyén ezt hogyan éli meg. Őt zavarja, vagy egyáltalán nem befolyásolja?
Az aszexuális emberek egyébként abszolút képesek a szexuális együttlétre, csupán ritkán vagy egyáltalán nem élnek át vonzódást magáért az aktusért. Ez nem azt jelenti, hogy nem vonzódnak a partnerükhöz. Bennük is élhet vágy a csók, érintés, simogatás és társai iránt, csupán a szexre nincs igényük. Sőt, az is jellemző, hogy ezek az emberek egykor aktívak voltak szexuálisan, és csak később jöttek rá, hogy valós vonzalmat nem éltek át. Sokkal inkább van szó ilyenkor külső nyomásról, főleg kamaszkorban.
Az aszexualitást több részre bonthatjuk: van, aki érez intimitás utáni vágyat,, van, aki partner nélkül éli meg a szexualitást, vagyis maszturbáció által, és van, akinek ezek közül egyikre sincs igénye.
Az intimitás, vonzódás ebben az esetben viszont nem a testi, sokkal inkább a lelki, romantikus értelemben értendő. Tehát az aszexuális ember is láthatja szépnek, vonzónak a párját, de a szexuális együttlétre nincs igénye.
Akadnak, akiknek vannak szexuális fantáziáik, és örömüket lelik a saját testük felfedezésében, de ebbe nem akarnak mást bele vonni. Persze van példa arra, hogy az aszexuális emberek is élnek nemi életet, de a legtöbb esetben ez főleg a párjuk kedvéért történik.
Aztán vannak a non-libidonisták, akik egyáltalán nem élnek át szexuális vágyat. De olyan aromantikus személyek is, akik senki iránt nem éreznek romantikus vágyat. Tehát jól látható, hogy az aszexualitás széles skálán mozog.
Akkor most betegség vagy sem?
A szexológusok nagyon megosztottak abban, hogy az aszexualitás klinikai kategória-e vagy sem. Az egyik tábor szerint egy szexuális zavarról beszélhetünk. „Nők körében szexuális érdeklődés vagy készenlét zavaraként határozható meg, míg férfiak körében hipoaktív szexuális vágy zavaraként írható le.”-olvashatjuk a pszichoforyou-n.
Egy másik csoport viszont pont olyan szexuális orientációnak gondolja, mint a homoszexualitás vagy a biszexualitás. Ugyanis a legtöbb aszexuális ezt nem problémaként éli meg, hiszen teljes értékű életet tud élni így is.
Gond akkor van, ha a változás hirtelen következik be, ami érzelmi nyomást gyakorol az adott személyre, párkapcsolatra. Ilyenkor érdemes egy orvost felkeresni. De egy megfelelő párral – akinek van párkapcsolatra igénye – az aszexuálisok teljes életet tudnak élni, csak éppen szex nélkül.
