A kisokos gyakorlati tippekkel és tanácsokkal szolgál a pedagógusok számára, hogy a szakemberek időben felismerjék azokat a jeleket, amelyek gyermekbántalmazásra vagy mentális problémákra utalnak és minél hatékonyabban válaszolhassanak a gyermekvédelmi kihívásokra. A gyerekek a pandémia csendes áldozatai, sok bántalmazási ügy vagy mentálhigiéniás kérdés az iskolába való visszatéréskor kerülhet felszínre.
A COVID-19 járvány jelentős hatás gyakorolt a gyerekek, valamint a családok életére: a bezártság, az izoláció, a szülők egzisztenciális nehézségei és a betegségtől való félelem, vagy egy közeli családtag elvesztése következtében a gyerekek mentális állapota jelentősen romolhatott az elmúlt időszakban. Mindemellett sok gyermek lehetett kitéve fizikai, érzelmi és szexuális bántalmazásnak is.
„Fontos, hogy az újranyitást követően a tanárok felismerjék a kritikus jeleket, amelyek arról árulkodnak, hogy egy gyermek segítségre szorul. Lehetséges, hogy a pedagógus az első olyan személy a karantén után, akiben a gyermek megbízik annyira, hogy jelezze felé, ha bántalmazás érte. Az is elképzelhető, hogy a gyermeknek még nincsenek szavai a történtek megfogalmazására. Sokszor az iskolában nyílik először lehetőség arra, hogy beazonosítsuk és támogassuk a veszélyeztetett tanulókat” – mondta Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetője.
A rövid gyakorlati útmutató felsorolja azokat a tényezőket, amelyekkel a pedagógusok találkozhatnak az újranyitó iskolákban. Ilyen például a hiányzás, amelyet okozhat a szülők szorongása a betegségtől, családon belüli erőszak, vagy a család anyagi nehézségei, félelem a kortárs bántalmazástól, vagy akár az elmélyülő iskolai kudarctól is, hiszen a digitális oktatás során egyes diákok olyan hátrányokat szerezhettek, amelyeket nehezen tudnak bepótolni.
A dokumentumból a szakemberek részletesen megismerhetik, hogy milyen testi, valamint magatartásbeli jelei vannak, ha egy gyereket fizikai, szexuális, vagy verbális erőszak ért. Emellett a pedagógusok, valamint az iskolai vezetők gyakorlati tippeket, tanácsokat kapnak a helyzetek kezeléséhez. Sok olyan gyermek is van, akit nem ért ugyan bántalmazás, azonban a széthulló iskolai közösségek, vagy a visszatérés okozta stressz, az otthoni és a személyes problémák olyan mentális terhet raknak a gyermekekre, amelyek kezeléséhez a szakembereknek is segítségre lehet szükségük. Az anyagban megtalálhatók azon szervezetek, hivatalok elérhetőségei is, amelyek további támogatást tudnak nyújtani a pedagógusoknak, a gyerekeknek, valamint a családoknak.
„Bármilyen problémával szembesüljön a pedagógus, mindegyik helyzet felismerésének és kezelésének alapja a nyugodt, támogató közeg kialakítása, hiszen a gyerekek csak így nyílnak meg” – tette hozzá Szlankó Viola. Az útmutató nem kevésbé fontos része a tanárok mentális egészségének megőrzéséről szól: a gyermekekért dolgozó szakemberek is rendkívüli terhelés és stressz alatt végezték munkájukat az elmúlt időszakban és most újabb kihívásokkal kell megbirkózniuk.
Az UNICEF Magyarország kiemelt feladatának tekinti a gyermekek és családjaik mentális egészségének támogatását a járványidőszak alatt. A szervezet támogatókon keresztül adományokkal – például védőfelszerelésekkel, számítástechnikai eszközökkel, élelmiszerrel – segítette a legnehezebb helyzetben lévő gyerekekkel foglalkozó intézményeket, és így végső soron magukat a gyerekeket, Kilátó Élményprogramjával pedig gyermekotthonokban élő gyerekeknek biztosított programokat a bezártság hónapjaiban is, valamint elindította a szakembereket segítő szupervíziós kezdeményezését.
A gyermekekért dolgozó szakemberekre hatalmas nyomás nehezedik a pandémia miatt, márpedig ők is csak akkor tudnak eredményesen dolgozni, ha megkapják a szükséges segítséget. Az UNICEF Magyarország szervezésében megvalósuló, ingyenes mentálhigiéniás tanácsadást igénybe veheti minden pedagógus, gyermekjóléti és a gyermekvédelmi ellátásban dolgozó szakember, eddig mintegy 100 kliens élt a lehetőséggel 220 szupervíziós ülés során. A visszajelzések alapján a tanárok és a gyerekek is nehezen találnak motivációt, kihívást jelent az iskolai közösségek szétzilálódása, valamint sokan szeretnének több támogatást kapni az intézményektől.
