fbpx

Feszültség, türelmetlenség, veszekedés: a családok harmadát rosszul érintette a harmadik hullám

Minden harmadik magyar családban nőtt a feszültség a járvány hatására, a felnőttek 40%-a türelmetlenségről és a minőségi idő hiányáról vallott az UNICEF Magyarország reprezentatív felmérésében.
herczeg design
HIRDETÉS
herczeg design
HIRDETÉS

Nagyjából minden tizedik család szembesült olyan problémával, ami megnehezítette az online tanulást, ez jellemzően az egyszülős háztartásokban volt gyakoribb.

Az országos kutatást a Publicus Intézet végezte 1000 fő megkérdezésével 2021 májusában. A 3-18 éves gyerekeket nevelő szülőkre reprezentatív felmérés két főbb témakörben kérdezte a magyar szülőket: egyrészt, hogy milyen hatással volt a járvány a gyerekek mentális egészségére, másrészt, hogy a szülőknek milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az iskolák, óvodák bezárása miatt. A témában tartott nyilvános beszélgetésen Labancz Dániel, klinikai gyermek-szakpszichológus, Balatoni József, alias Jocó bá, tanár, influencer, író, Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetője, Pulai András, szociológus, valamint Kövécs Laura, az UNICEF Magyarország Fiatal Nagykövete osztotta meg a gondolatait.

A harmadik hullámban az intézmények bezárása a szülők 76%-a szerint helyes döntés volt. Minden hetedik szülő nyilatkozott úgy, hogy ez a helyzet nehézségeket okozott a családban, más válaszokból tudható, hogy jellemzően ők azok, akiknek minden külső segítség nélkül kellett megoldaniuk az otthon töltött időszakot.

Minden harmadik magyar családban a járvány hatására nőtt a feszültség, a felnőttek 40%-a türelmetlenségről vallott, 26% pedig arról panaszkodott, hogy nem tudott elég minőségi időt tölteni családtagjaival. 32% úgy nyilatkozott, hogy több volt a veszekedés a négy fal között a gyerekek és a felnőttek között, mint korábban. „A gyerekeket összességében megviselte az, hogy nem járhattak a szokásos iskolai közösségükbe a barátaikhoz, elmaradtak a táborok, olyan rendezvények, mint a szalagavató, a ballagás, osztálykirándulások. Mindezek miatt gondolom azt, hogy óriási szükségük van a gyerekeknek a lelki támogatásra, korosztálytól függetlenül” – mondta el a felmérés kapcsán rendezett online beszélgetésen Balatoni József, alias Jocó bá’. Kiemelte: a szeptemberi visszatérés előtt a családoknak érdemes lenne felkészülniük egy következő hullámra, hogy sokkal könnyebben, professzionálisabban lehessen áttérni az online oktatásra.

A felmérésben az óvodás gyermeket nevelő szülők 33%-a, a 7-11 évest nevelők 46%-a mondta azt, hogy az otthon maradás lelki egészségre gyakorolt hatását nagyobb problémának látta, mint a fertőzésveszélyt. A félelem nem volt alaptalan – ahogy arra a Publicus felmérése szintén felhívja a figyelmet: a magyar szülők fele szerint romlott a gyerekek mentális egészsége a járvány alatt. „A lezárások és a vírus különböző fázisai alatt leginkább a kis- és nagykamaszok lelkiállapota került veszélybe. Sérült a normális szocializációs folyamat menete, érezhető volt a gyerekek közösség utáni vágya, a bezártság pedig különböző hangulatingadozások formájában jelent meg” – monda Labancz Dániel, klinikai szakpszichológus. Azt is hozzátette: fontos, hogy a szülők most hagyják pihenni, barátkozni gyermekeiket. Forduljanak feléjük türelemmel, megértéssel, hiszen előfordulhat, főleg kisgyerekeknél, hogy az otthon töltött időszak alatti figyelem, ami csak rájuk irányult, most hirtelen eltűnik, és ez számukra nehezen feldolgozható. „Figyeljünk az apró jelekre, amelyekben megmutatkozhatnak a bezártság utótünetei. Ha a viselkedésükben, gondolkodásukban hirtelen markáns változást látunk, akkor érdemes lehet szakemberhez fordulni, segítséget kérni.”

A felmérésben leginkább a 7-11 éveseket nevelők mondták azt, hogy nehéz feladatnak érezték szülőként az otthonmaradást és a járvány hatásainak kezelését, a kamasz gyereket nevelők 29%-a viszont úgy érezte, egyáltalán nem volt nehéz ez az időszak. Saját maguk helytállására minden korosztály esetében átlagosan négyes osztályzatot adnának a honi szülők, a magas jövedelmű családok értékelték egy kicsit rosszabbra teljesítményüket.

A felmérésben a távoktatás tapasztalatairól is megkérdezték a szülőket. A 7-11 évesek körében 63% volt azok aránya, akiknek rendszeresen tartottak tanítóik online órákat, a családok többsége (83%) időről-időre együtt is tanult a gyermekkel, és ehhez minden szükséges eszköz (számítógép, internetkapcsolat stb.) rendelkezésükre állt. A 11-18 évesek 70%-a részesült távoktatásban, a szülők 65%-a ült le gyermekével tanulni. Nagyjából minden tizedik család szembesült olyan technikai problémával, eszközhiánnyal, ami megnehezítette az online tanulást, ez az egyszülős háztartásokban volt gyakoribb. Kövécs Laura, az UNICEF Magyarország Fiatal Nagykövete elmondta: az egyik legnagyobb stresszfaktor az volt az online oktatás alatt, hogy volt olyan tanár, aki akár az éjszaka közepén is küldött feladatot, ami miatt úgy érezhették a diákok, hogy azonnal helyt kell állniuk. „A másik tényező, ami a leginkább stresszelt bennünket pedig az, amit valószínűleg mindenki érezhetett a bezártság ideje alatt: a családon belüli összezörrenések, feszültségek.”

„Az UNICEF Magyarország 2021-ben kiemelten kezeli a gyermekek lelki egészségének témáját, mert a pandémiának ezen a téren is súlyos, nem lebecsülendő következményei vannak. A számok azt mutatják, hogy sok család került nehéz helyzetbe, sok fiatalnak romlott jelentősen a mentális állapota és csak kevesen kaptak szakmai segítséget. Különösen igaz ez az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők és az egyszülős háztartásokban élők körében. Meggyőződésünk, hogy ezek a kihívások hosszú távon éreztethetik a hatásukat, ha nem jut elég figyelem a károk mérséklésére” – hangsúlyozta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

„Gyanítottuk, hogy a vírus okozta bezártság jelentős hatással lesz a gyerekek mentális egészségére is, ez a kutatás pedig megerősített minket ebben. A lezárás idején a gyerekek nem találkozhattak kortársaikkal, otthonukba bezárva töltötték napjaikat, miközben a társak jelenléte különösen fontos a megfelelő fejlődés és szocializáció érdekében. Fontos, hogy ezekre a szerzett hátrányokra most megfelelően reagáljunk” – mondta el Szlankó Viola.

„Célunk, hogy a segítségnyújtás mellett társadalmi diskurzust is indítsunk a kutatási eredményekre alapozva, ráirányítsuk a figyelmet a gyerekek, fiatalok lelki egészségének a kérdésére és az ezt veszélyeztető COVID-hatásoknak a problémakörére” – mondta Hermann Kamilla, az UNICEF Magyarország mentális egészség erősítését célzó programjának fő támogatója, aki maga is négy gyermeket nevel.

A Webinar itt megtekinthető: 

Forrás: https://unicef.hu/mentalis-egeszseg/kutatas

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó cikkek