fbpx

A zöld közlekedés forradalma elkezdődött!

Habár folyamatosan küzdünk a klímaváltozás következményeivel, a különböző fejlesztések a közlekedésben adnak némi okot az optimizmusra is. A káros gázkibocsátás csökkentése az autók esetében már zajlik, a közeljövőben pedig megkezdődik a repülőgépeknél.
herczeg design
HIRDETÉS
herczeg design
HIRDETÉS

A klímaváltozást rengeteg konfliktus övezi, ami leendő gyermekeik jövőjéért aggódó fiatalok, az ő szüleik és sok esetben szemellenzős felsővezetők között zajlik. Hiszen mindenki, akit érdekel az emberiség és a bolygó helyzete, a maga szintjén küzd, napról-napra egyre többet. Ám ez egy olyan globális probléma, amihez a civil ember sokszor  kevésnek érezheti magát. Szerencsére azonban a döntéshozók táborát is erősítik olyanok, akiket önös érdekeiken kívül a közös jó elérése is mozgatja. Ennek köszönhetően a szakértők forradalmasítják a gépjárművezetést, és készülnek egy következő forradalomra: a légi közlekedés átalakítására.

A különböző kormányok Japántól kezdve Nagy Britannián át, egészen Kaliforniáig tervezik, hogy legkésőbb 2035-re betiltják az új, gázzal működő autók értékesítését. A nagy autógyártó cégek tájékoztatása szerint pedig ők alapból is hasonló célokat tűztek ki maguk elé. A Ford például már 2030-ra szeretné elérni, hogy minden újonnan gyártott gépjárműve elektronikus legyen. Hasonlóképpen nyilatkozott a Volvo és a Jaguár is. Ha mindez megvalósul, és sikerül a világ többi részén is véghez vinni a terveket, akkor tulajdonképpen 2050-re már csak elektronikus autókat gyártanának a vállalatok, ami az iparág egyik legnagyobb átalakulása lenne létezése óta. Biztató jel az is, hogy 2020-ban a Tesla már többet ért bármelyik nagy olajcégnél, így a részvénypiacon is megkezdődött az átrendeződés.

Kedvező a helyzet a vonatok esetében is. Ugyan itt Amerika nagy lemaradásban van, ezzel szemben viszont Európa, Kína és India vasútjainak közel 55%-a már elektromos működésű. India pedig ezt a számot 2024-re 100%-ra növelné.

Nagyobb kihívást jelent ennél a légi közlekedés környezetileg fenntarthatóvá alakítása. Ugyanis a kerozin lecserélése egy összetetebb, bonyolultabb művelet, és ne felejtsük el azt sem, hogy a repülők esetében a gravitáció is egy igencsak komoly jelentőségű tényező. Valamint itt jóval nagyobb távolságokról van szó, amit úgymond újratöltés nélkül kellene megvalósítani. Nem elhanyagolható az az adat sem, hogy egyébként a teljes emberiségnek csupán a 20%-a használja a légi közlekedést. Ez felveti a kérdést, hogy vajon megéri-e teljesen átalakítani ezt a területet? Azonban az innováció mellett szól, hogy a károsanyag kibocsátás nagy százaléka írható a repülőgépek számlájára, ezért a szakemberek ezen a téren szintén dolgoznak a megoldásokon. A fejlesztések lassan eljutnak odáig, hogy a kisgépek, rövid távon képesek a zéró emissziós, elektromos akkumulátoros működésre, mesterséges intelligencia vezérlésével. Egyelőre azonban nincs az az akkumulátor, ami képes egy Boeing 747-es gépet elvinni mondjuk New York-tól Londonig. Ez jelenlegegy hatalmas kihívás, amin igyekeznek dolgozni.

A közlekedés zöldítése kapcsán talán a hajózásról hallani a legkevesebbet. Pedig itt is elültették már a változás csíráját. Ezen a területen az üzemanyag csökkentése az elsődleges cél. Québecben például már megjelentek a természetes gázokat használó komphajók, amik a reményeik szerint negyedére tudják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Mindeközben tavaly két finn cég is sikeres tengeri kísérletet hajtott végre szélmeghajtó rendszer alkalmazásával. Mindezek fényében állíthatjuk, hogy a közlekedés minden téren lassú, de biztos változás indult meg. Csupán idő és kitartás kérdése, hogy a zöldítő forradalom milyen mértékben terjed el a világ infrastruktúráit illetően, de úgy tűnik, van okunk optimistának lenni.

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó cikkek