Szerző: Székács Linda
A varrással édesanyja, és nagymamája ismertette meg, majd 18 évesen Chicagóba költözött, hogy művészetet és dizájnt tanuljon. Négy évvel később a fiatal tervező Berlinbe költözött, ahol művészeti asszisztensként, varrónőként, és bébiszitterként kereste az útját, miközben egyénileg grafikai tervezést és márkaépítést tanult. A munkahelyéről való elbocsátás adta meg neki a hiányzó löketet ahhoz, hogy a saját, mára már sikeres, és egyedi kisvállalkozásával, a TheVIVgoods-zal foglalkozzon.
Hogyan kerültél Németországba?
Azután költöztem Berlinbe, hogy befejeztem a tanulmányaim a Chicagói Művészeti Intézetben. Nem akartam közhelyesen New Yorkba költözni, és valami olyan kalandra vágytam, ami túlmutat azokon a dolgokon, amikről azt hittem, hogy képes vagyok. Sosem gondoltam volna, hogy egy évnél tovább maradok, de az idei év már a nyolcadik!
Mikor indítottad el a vállalkozásod?
Nehéz meghatározni a pontos dátumot. Kezdetben “The Good Viv” névvel kezdtem termékeket gyártani a grafikai és márkaépítési munkáimhoz, majd néhány évvel később rájöttem, hogy sokkal kielégítőbb a saját termékeimet megtervezni és értékesíteni. Ebből lett a TheVIVgoods, durván 3 évvel ezelőtt.
Láttam az Instagramodon, hogy a férjed siklóernyős pilóta, és a nagymamádtól tanultál meg varrni, ezeknek a kombinációjából született meg az az ötleted, hogy táskákat készíts újrahasznosított ejtőernyőkből. Nem tudok túl sok mindent az ejtőernyőzésről, és a varrásról sem. Felhasználható egy ejtőernyő több alkalommal, vagy csak egyszer?
Az ejőernyők alapvetően óriási papírsárkányok, amiket engedéllyel – vagy néha anélkül – rendelkező pilóták használnak ahhoz, hogy alacsony magasságban vitorlázzanak az égen. Egy átlagos ejtőernyővel nagyjából 200 órát lehet repülni, mielőtt lecserélik. Mivel számos javítást lehet rajtuk végezni, így viszonylag hosszú életűek. A legtöbb, amivel én dolgozom, az a korai 90-es évekből származik. Időnként a pilóták fákon landolnak, ami javíthatatlan sérüléseket okoz az ernyőn, ilyenkor, mikor munka közben leveleket és fenyőtobozokat találok az anyagon, nem tudom nem elképzelni az utolsó útjaikat.
Nehéz ezzel az anyaggal dolgozni?
Meglehetősen nehéz varrni, mivel extrém csúszós, és minden ejtőernyőnek más a szakadása. A legnehezebb része valószínűleg az, hogy használható részekre vágjam, de számomra nagyon érdekes látni, hogy milyen különböző módokon lettek elkészítve ezek az ejtőernyők.
Hogyan lehet megtisztítani őket?
A legtöbbjük folttisztítva lett, mert mivel az anyag vízálló, így semmi értelme mosógépbe tenni. Majdnem minden ejtőernyőn, amivel valaha dolgoztam, volt valami bizonyíték a füves dombokon és hegyeken való előéletéről, így általában olyan illatúak, mint az erdő, amikor széthajtogatom őket.
Miért környezetkímélőbb ezzel az anyaggal dolgozni, mint mással?
Közvetlenül újrahasznosított anyaggal dolgozni alapvetően környezetbarátabb, mint a simán újrahasznosított, mert a közvetlen újrahasznosítás folyamata sokkal kevesebb gépi energiát igényel. Egy tipikus kapitalista erre azt mondaná, hogy nem, az emberi munkaerő miatt ez az anyag nem annyira gazdaságos, mint újat, vagy újrahasznosítottat vásárolni, de én úgy gondolom, hogy a tisztességes emberi munka a legfenntarthatóbb megoldás.
Mi inspirál?
A koncepcióimat általában problémák megoldásából merítem. Inkább termékdizájnerként tervezek divatkiegészítőket, mintsem divattervezőként. Sokkal jobban érdekel egy olyan termék készítése, ami a vásárlómat gátlásoktól mentessé teszi, mintsem egy olyan, ami trendivé.
Hány táska készíthető el egy ejtőernyőből?
Erre még nem jöttem rá pontosan, de az biztos, hogy száznál több!
Tervezed, hogy más kiegészítőket és készíts ejtőernyőkből?
Igen, abszolút! Van néhány újrahasznosított vászonból készült táska, amik miatt nagyon izgatott vagyok. Az első néhány talán akkor fog megjelenni, amikor ez az interjú is.
Te egyébként környezettudatosan élsz?
Próbálok nagyon megfontolt döntéseket hozni, és átgondolni, hogy azok milyen hatással vannak a bolygóra, de közel sem vagyok tökéletes. Régebben rettenetes bűntudatot éreztem minden egyes műanyag, autóval megtett mérföld, vagy repülőút miatt, amíg el nem olvastam Naomi Klein “On Fire” című könyvét. Ez nagyobb belátást biztosított számomra abba, hogy mi a klímaváltozás, és hogy én, mint egyén, hogyan érhetek el változást bizonyos iparágakban a hangom, a szavazatom, vagy a pénztárcám által, ahelyett hogy azt gondolom, a műanyag szívószálak egyéni használata a probléma. Jelenleg arra fókuszálok, hogy meggyőzzem a körülöttem élőket, hogy ne fogyasszanak állati eredetű termékeket, és hogy általánosságban kevesebbet fogyasszanak.
Könnyebb vagy nehezebb egy kisvállalkozást fenntartani Európában, mint Amerikában?
Nem tudom, mivel sosem volt kisvállalkozásom Amerikában.
Miért és hogyan választottad ki a Pinkponilo-t a közös munkára?
Azért választottam őket, mert készek voltak az általam választott szokatlan anyaggal, és a nagyon válogatós minőségellenőrzésemmel dolgozni. Emellett pedig örülök, hogy a rendeléseim egy nők által vezetett vállalkozást támogatnak, és hogy a folyamat teljes mértékben átlátható.
Próbáltad már a siklóernyőzést?
Kipróbáltam már a talajon, ami meglepően hasonlított ahhoz, amikor biciklizni tanulunk. Amikor jó a szél, ki lehet próbálni, hogy hogyan tartsd egyensúlyban az ernyőt a fejed felett. Csodálatos hangja van, amikor megtelik levegővel. A rendes tandemugrást viszont még nem próbáltam, mivel eléggé félek a magasban.
Még több infót a TheVIVgoods márkáról itt találsz.
>>> ENGLISH VERSION <<<
‘I get my ideas from trying to solve problems’ – interview with the owner of ‘The VIVgoods’
Vivian Kvitka, the owner of “The VIVgoods” grew up in the southwest of the United States, where her grandmother and mother taught her to sew. When she was 18, she moved to Chicago and studied art and design at The School of the Art Institute of Chicago. Four years later, she moved to Berlin where she worked as an artist’s assistant, seamstress, and babysitter. She simultaneously taught herself graphic design and branding, and she also worked in the startup scene for 3 years before getting laid off from a job she hated, and it gave her the push she needed, to give TheVIVgoods her whole attention.
Author: Linda Székács
How did you end up living in Germany?
I moved to Berlin immediately after graduating from art school in Chicago, because I didn’t want to fulfill the stereotype of moving to New York, and I wanted an adventure that took me outside of what I thought I was capable of. I never thought I would stay more than a year, but this summer marked 9 years!
When did you start your business?
My business has morphed so many times that it is hard to define an exact start date. I began making products to compliment my graphic design and branding work under the name “The Good Viv”, and after a few years I realized that designing and marketing my own products was much more satisfying. TheVIVgoods as it is today, is roughly 3 years old.
I saw on your instagram profile that your husband is a paraglider pilot and your grandmother taught you how to sew, that’s how you ended up making bags out of recycled paragliders. I don’t know much about paragliding, nor about sewing. Can a paraglider be used multiple times, or just once?
Paragliders are basically giant kites that licensed (and some not licensed) pilots use to glide through the sky at low altitudes. An average paraglider can be flown for about 200 hours before it needs to be retired. There are lots of repairs that can be done and they tend to have a long life. Many of the gliders I have cut into are from the early 90s! On occasion, pilots accidentally land in trees, ripping the glider beyond repair. I can’t help but imagine those final flights when I find pine cones and leaves while I’m cutting into them.
Is it hard to work with this material?
The material is fairly difficult to sew, since it is super slippery and each glider has different wear and tear. Perhaps the most difficult part is cutting the glider into usable sections, though I find it to be so interesting to see how differently each paraglider was constructed.
How do you clean them?
The paragliders are mostly spot cleaned, since the material is water resistant, putting a giant section into the washing machine isn’t very effective. Nearly every glider I’ve worked with has evidence of its life on grassy hillsides and mountains. They almost always smell like the forest when I unfold them.
Why is it more economical than working with any other materials?
Working with direct-recycled material is inherently more environmentally responsible than even recycled material, because the process of direct recycling uses much less mechanical energy. A typical capitalist mindset would say that no, this material is not as economical as buying new or recycled yardage, because of the human labor required, but my argument is that fair human labor is our best, most sustainable option.
Where do you get your ideas from? What inspires you?
I get my ideas from trying to solve problems. I design fashion accessories a bit more like a product designer than like a fashion designer. I’m more interested in making a product that makes my customer feel uninhibited, than one that makes them feel on-trend.
How many bags can be made out of one paraglider?
I have yet to figure that out exactly, but over 100!
Do you plan to make other products not only bags out of paragliders?
Yes, absolutely! I have a couple of other bags in the pipeline that will be made out of reclaimed canvas which I’m super excited about. The first few might even be launching when this is published!
Do you live an environmentally conscious life?
I try to be very thoughtful about decisions that I make and how those decisions effect the planet, though I am not perfect. I used to feel enormous amounts of guilt about every bit of plastic, every kilometer I drove and flight I took, until I read “On Fire” by Naomi Klein. She gave me a bigger picture view of climate change, and how I as an individual can make change through pressuring industries with my voice and my vote/wallet rather than thinking my individual use of plastic straws is the problem. My current focus is on gently encouraging the people in my life to stop eating animal products, and consume less overall.
Is it easier or harder to have a small business in Europe, not in America?
I can’t really answer that question since I’ve never run a small business in America!
Why and how did you choose to work with Pinkponilo?
I chose to work with Pinkponilo because of their readiness to work with my unusual material and my super picky quality control. I love that my orders are supporting a women run business and that the process is completely transparent.
Have you ever tried paragliding?
I have tried a tiny bit of ground handling, which felt surprisingly similar to learning to ride a bike! When the wind is just right, you can practice keeping the glider balanced up in the air above you. It makes the most amazing sound when it fills up with air. I haven’t tried a proper tandem paragliding flight, since I’m actually pretty afraid of heights!
