Tóth Hanna írása
Több hónapon át dolgoztatok együtt a Nanushkával egy szakkollégiumi projekt keretében. Miből állt az együttműködés, illetve a munkátok?
Szeptembertől decemberig dolgoztunk együtt a Nanushkával. A Mathias Corvinus Collegium Vezetőképző Akadémia programjának keretén belül kértek fel, hogy vezessek egy projektcsapatot, akikkel a zöld pénzügyek és a fenntartható divat kapcsolatáról készítettünk kutatásokat. Az együttműködés elején a Nanushka elmondta nekünk, hogy milyen helyzetben vannak, és mik a terveik a jövőre: szeretnék a működésüket, a beszállítói láncot, igazából az egész üzletet minél fenntarthatóbbá tenni. Azonban a divatban a működési lánc nagyon összetett, ezért annak átlátása, felügyelete sok erőforrást igényel. Ezért gondolták a Nanushkánál, hogy érdemes lenne körüljárni a zöld pénzügyek helyzetét Magyarországon, utánanézni, hogy milyen olyan pénzügyi forrásokkal tudnak élni a fenntarthatósági törekvéseikben, amelyek azt díjazzák kedvezőbb feltételekkel, hogy zöld célra fókuszálnak.
Mi lett az együttműködés eredménye?
Az eredmény röviden összefoglalva az, hogy a nyugati piacokon már vannak olyan zöld instrumentumok – tőkebevonás, hitel vagy kötvénykibocsátás –, amivel tudnak élni a cégek. Magyarországon azonban egyedül a zöld kötvények piaca kezdett el kibontakozni, az MNB programjai által. Jelenleg még nincs olyan zöld pénzügyi instrumentum, amivel egy Nanushka méretű cég hatékonyan élni tudna. Viszont, ha már most elkezdenek azon dolgozni, hogy a különböző irányelvekhez és keretrendszerekhez csatlakozzanak, és azokhoz igazítsák a működésüket, akkor az egy nagy versenyelőnyt biztosít majd számukra. Amikor megjelennek a zöld hitelek, vagy kedvezőbbek lesznek a kötvényprogramok, akkor sokkal gyorsabban és olcsóbban képesek lesznek megszerezni azokat a minősítéseket, amelyek szükségesek ezen pénzügyi lehetőségek eléréséhez.
Hazai kis márkák számára milyen zöld pénzügyi lehetőségek nyitottak jelenleg?
Banki környezetben lényegében semmilyen. Egyelőre még nincs olyan zöld eszköz, ami kedvező lenne kis méretben, tehát a hagyományos hitel és tőkefinanszírozás lehet opció számukra. Viszont nyugaton működik a közösségi finanszírozás, azt érdemes átgondolni. Ha van egy olyan vásárlói érdekeltség, akár fiatalok, befektetők, vagy tehetősebb magánszemélyek, akik elkötelezettek a fenntartható divat előremozdításában, érdemes lehet ilyen networkben gondolkodni, és az ő körükben a közösségi finanszírozást kipróbálni.
Még a különböző pályázati pénzek is szóba jöhetnek, főleg akkor, ha nonprofit módon működik a szervezet. A nonprofit pályázatok rendszere szerintem könnyebb és átláthatóbb jelenleg Magyarországon. Továbbá az Európai Uniónak is célja, hogy a divatipart fenntartható irányba terelje, és biztos vagyok benne, hogy lesznek pályázati pénzek.
Külföldön kisebb cégeknek is vannak jó lehetőségek. Amerikában, Angliában, Olaszországban, és ahol a divat jobban fókuszban áll, ott már előrébb járnak egy picit. Szakmai tapasztalattal rendelkező egyetemista csapat vagytok, és nem kifejezetten divatipari háttérrel rendelkezve kezdtétek a munkát.
Tapasztalatotok alapján mennyi időbe és energiába telik a zöld pénzügyi lehetőségeket felmérni? Egy hazai kisvállalkozás mennyire képes feltérképezni az opciókat?
Nekünk az volt az előnyünk a csapattal, hogy eléggé diverz társaságot alkottunk. Jogi, pénzügyi és üzleti háttérrel néhány nap alatt képbe tudtunk kerülni az uniós taxonómiával, a zöld pénzügyi konstrukcióknak nemzetközi és hazai helyzetével, és az üzleti környezettel kapcsolatban. A munkánkat felgyorsította, hogy rendszeresen konzultáltunk az adott területen jártas szakemberekkel.
Nekünk egyetem és munka mellett a helyzet áttekintése és a megoldás kialakítása 2-3 hónapba telt. Nettó munkaidőben 3-4 hetet venne igénybe. Szerintem hamar át lehet látni a területet, nem titkolja senki, hogy milyen lehetőségek vannak.
Milyen forrásokat ajánlanál egy hazai vállalkozás számára az információgyűjtéshez?
Az Európai Unió szintjén készültek nagyon jó összefoglalók. A Green Deallel és a taxonómiával kapcsolatban elérhetők kiadványok, amik összefoglalják a jelenlegi helyzetet és az EU tervezett lépéseit. Itthon a zöld pénzügyekkel kapcsolatban az MNB-nek vannak kiadványai, illetve a különböző bankok is nyújtanak információkat. A fenntartható divattal kapcsolatban nekünk sokat segítettek a nagy tanácsadó cégek piackutatásai, például a McKinsey, PWC, Deloitte és BCG fenntarthatóságról, divatiparról és a divatipar európai helyzetéről készült nagyon átfogó elemzései. Illetve, amiből még szerintem jól lehet tájékozódni, azok a divatiparban működő, hasonló cégekkel készült interjúk.
A cikk szerzője Tóth Hanna, az ELTE BTK egyik tanulója. A Divatkommunikáció kurzus keretein belül Kudron Anna (Pinkponilo stúdió) csoportvezetővel a diákok a fenntartható divat témájával foglalkoztak a 2022 tavaszi szemeszterben. Cikksorozatunk során bemutatjuk nektek a munkáikat. A kurzus a Média Intézet által valósult meg.
