Az otthon az, amikor
saját magam vagyok.
Minden jó és rossz pólusommal
megélhetem a mélységet és a magasságot,
és valaki mindig vár középúton,
kitárja a kezét
vagy épp behúzza, amikor arra van szükség.
Az otthon nem magányos,
ugyanakkor egyedül lenni is jó benne.
Nincs mitől félni, sőt félelem helyett
Otthon jelen van az egész.
Minden összetevőjével együtt
kitakar és betakar.
Az otthon mindig megvár,
Előbb utóbb mindig elérem.
Lehet, hogy körbe-körbe
szaladgálom, de ő türelmesen
tárva-nyitva hagyja az ajtaját,
pontosan tudva, kit engedjen be:
Engem.
Illusztrációt készítette: Hu-Yang Kamilla, további munkái itt elérhetők.
