Mi is a mikroműanyag?
A fosszilis tüzelőanyagok az autók és a repülőgépek üzemanyagán kívül sok más helyen is felhasználásra kerülnek, ilyen iparág a divat is, ahol a sportruházatok nagy része nejlonból és poliészterből készül. A kőolajszármazékok kitermelése és felhasználása nagyban hozzájárul a bolygónk szennyezéséhez, hiszen a folyamat rendkívül energia- és vegyszerigényes, emellett pedig az ilyen ruhák a használata és mosása során nagy mennyiségű mikroszál (mikroműanyag) is távozik az anyagból.
Ezek a szálak, melyek a lefolyón keresztül a folyókba, majd később a tengerekbe és óceánokba kerülnek a folyamat közben könnyen magukba szívják a toxinokat. Ennek következtében a globális táplálékciklusba jutnak, mikor a vizek élőlényei lenyelik őket. Ezek a vegyületek ellenállnak a biológiai lebomlásnak, emiatt jelentős veszélyt jelentenek az élőlények számára.
A Pangaia megoldása
Az viszont köztudott, hogy az aktív sportoláshoz elengedhetetlen a rugalmas, nyúlós anyagú ruházat, amelyet ezekből a szennyező anyagokból lehet elkészíteni. Erre a problémára keres megoldást a Pangaia, akik egy olyan új technológia kifejlesztésén dolgoznak, amivel megállíthatják ezt a folyamatot.
Jelenleg több alternatívát is találtak, hogy csökkentsék a mikroműanyag keletkezését, ilyen az újrahasznosított nylon fonal használata, illetve a újrahasznosított poliészteré, amelyet a díszítőelemeikben, például cipzárakban találhatunk meg. A gyártás során több féle innovatív megoldást is alkalmaznak, például bioalapú ruhaanyagot is készítenek növényekből. Ehhez emberi fogyasztásra nem alkalmas terményeket illetve élelmiszeripari hulladékokat használnak fel, így nem az élelmiszer készleteket csökkentik, és még a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést is minimalizálják a divatiparban. Így tudják előállítani azt a nylont, ami ricinusolajból kinyert rostokat tartalmaz, ebből készült az Activewear collekciójuk is.
Sajnos még ez a folyamat sem teljesen környezetbarát, hiszen a bioalapú anyagok sem képesek lebomlani egy olyan hulladéklerakóban, ahol nincsenek meg az ahhoz szükséges speciális körülmények. Ez felvet egy újabb problémát, a kidobott ruhák elhelyezését. Becslések szerint évente 92 millió tonna textil kerül a szemétlerakókba a világon, amely nagy mennyiségű műanyag alapú terméket is tartalmaz. Ezek a darabok nem fognak tudni lebomlani, viszont a környezeti hatásoknak kitéve további mikroműanyagot “termelnek”. Emiatt lenne méginkább fontos, hogy kifejlesszenek egy olyan alternatívát is, amellyel helyettesíteni lehetne ezeket az alapanyagokat.
Ameddig ez a technika nem áll rendelkezésre, addig is lehet lépéseket tenni a javulás érdekében. A Pangaia például csupán azokban az anyagokban használja fel az újrahasznosított műanyagokat, ahol elengedhetetlen szerepet játszanak, vagy ahol a termék nem igényel rendszeres mosást, mint például a táskák. Ezzel is csökkentik a mikroszál képződést, amíg nem találnak erre a problémára egy jobb megoldást.
A cikk szerzője Kovács Gyöngyi, az ELTE BTK egyik tanulója. A Divatkommunikáció kurzus keretein belül Kudron Anna (Pinkponilo stúdió) csoportvezetővel a diákok a fenntartható divat témájával foglalkoztak a 2022 tavaszi szemeszterben. Cikksorozatunk során bemutatjuk nektek a munkáikat. A kurzus a Média Intézet által valósult meg.
Forrás:
https://pangaia.com/pages/our-stance-on-synthetics?_gl=1*dmlrn4*_ga*MzcyNzYzMzI4LjE2 NDU0MzQyNzE.*_ga_DC35J2X53F*MTY0NTQzNDI3MS4xLjEuMTY0NTQzNDM4NC4yNg
