Mióta foglalkozol az írással? Te hogyan indultál ezen a pályán?
Történetalkotással már kicsi koromtól kezdve foglalkoztam, mindig a magam kis világában léteztem. Akár képzeletben, akár a játékaimmal, folyamatosan találtam ki történeteket, alakítottam őket, bár nagyon, de nagyon sokáig nem kötött le, hogy ezt le is írjam.
Történetet írni valamikor 2010-ben kezdtem, és még ekkor sem azért, mert azt másnak meg szerettem volna mutatni, hanem mert fejleszteni akartam magam. Hogy a gondolataimat a lehető legjobban mondjam el, mert éreztem, hogy a kommunikációm kevés ahhoz, hogy minden bennem lévő érzést, érzelmet megfelelően tudjak kifejezni. És ez nagyon zavart. Idővel aztán már nem pusztán csak a szövegírásra fordítottam figyelmet, hanem arra is, hogy az olvasóra hatást gyakoroljon. Ezt követte, hogy egy előre meghatározott benyomást akartam elérni és aszerint igyekeztem megírni a történetet.
Milyen utat jártál be addig, míg szerkesztő lettél? Hogyan jött az ötlet, hogy aztán kiadót alapítsatok?
Egy 2006-ban jött egészségi állapotváltozás miatt sok időm keletkezett, így elkezdtem foglalkozni sok dologgal, köztük a sámáni hitvilággal, az álomfejtéssel, és mivel ezek erősen kapcsolódnak a népmesékhez, ezért a mesékkel is. Egészen odáig mentem, hogy elvégeztem egy meseterápia képzést (Mesehős komplex mesediagnosztikai és -terápiás módszer ® Alap- és Középhaladó szint), ami után pár évig meseterapeutaként ügyködtem.
Már a sámáni hitvilágnál megfigyeltem azok szerkezeti felépítését, és egyre mélyebbre ástam magam mind az ismert, mind az absztrakt történetszerkezetek világában. Idővel az így szerzett tapasztalatokat a történetírásban próbáltam ki. Majd amikor az elképzeléseim sikerrel jártak, elkezdtem más művészetek területén is kutakodni. Vizsgáltam, hogy mely művészet milyen eszközöket alkalmaz közvetítésre, és folyton azon járt az agyam, ezeket hogyan lehet szöveggel visszaadni. Hogy milyen szerkezetek, központozások szükségesek az ábrázoláshoz. Főleg, ha az író egy adott célt akar elérni akár egy szóval. Ehhez sokszor oldalakon keresztül kell építkezni, hogy az az egy szó ott, a megfelelő helyen elérje azt a hatást, amit az író elképzelt.
Számos irodalomtudományi anyagot olvastam el a témában, szakemberekkel konzultáltam, hogy a meglátásaim megfelelőek-e. Így fejlesztem magam a mai napig, mivel konkrétan irodalmi szerkesztő képzés sehol sem volt akkor, amikor erre az útra léptem. Miután mind a saját írásaimnál, mind másoknál az ezeken a megfigyeléseken alapuló tanácsok pozitívan hatottak a történetekre és az író fejlődésére, ezért egyre jobban e felé terelődött a figyelmem. Így már évek óta nem foglalkozom írással, hanem a történetekkel kapcsolatos megoldásokon agyalok.
Az ötlet pedig onnan jött, hogy évek óta segítettem/tünk karitatív alapon kezdő írókat tanácsokkal, azonban ahhoz, hogy erre több időt lehessen fordítani, bevétel szükséges. Rövid időn belül összeállítottuk a tananyag alapjait, amelyekre a kurzusaink épülnek, míg én megalkottam azt a módszert, amivel felmérhető az író tudásszintje a történetírás terén.
Eleinte kizárólag képzéssel és szöveggondozással (szerkesztés, korrektúra) foglalkoztunk, mert erre szerettünk volna koncentrálni, hogy az írókat segítsük azon az úton, hogy eljussanak a megjelenésig.
Mesélnél a Stílus és Technika kiadó hitvallásáról? Mit képviseltek, mi a célotok?
Elsődleges célunk az írói álmok valóra váltása. A hitvallás, amit képviselünk:
Az írás során pillanatok sorozatai követik egymást, amelyekben az író átéli azokat, így tárva az olvasó elé a szavak mögött rejlő gondolatokat és érzelmeket. Stílus és Technika forr egybe a történetben.
A Stílus és Technika 2020-ban jött létre azzal a céllal, hogy segítse azokat az írókat, akik szeretnék az általuk megírt történeteket eljuttatni a megjelenésig. Ezért elsősorban írástechnika oktatásával, valamint szöveggondozással foglalkoztunk. Idővel tevékenységeink jelentősen kibővültek (tördelés, e-könyv készítés, weblap készítés), és 2022 őszétől szolgáltatásaink közt szerepel a szerzői- és magán könyvkiadás is.
Akik tagjai az írástechnikai csoportunknak, azok ismerhetik a szerzői jogok melletti elkötelezettségünket, ezzel kapcsolatban rendszeresen posztolunk is. Miben vagyunk mégis mások a többi kiadóhoz képest?
Azok az írók, akik elköteleződnek mellettünk, azok számára komplex pályamodellt dolgozunk ki. A fizetős szolgáltatásokon túl foglalkozunk velük, mentoráljuk őket, ötletekkel látjuk el őket, amennyiben nyitottak arra, hogy időt és energiát fektessenek a történetírásba és önmaguk menedzselésébe. Plusz a még nem létező regényeikkel kapcsolatban is számíthatnak a tanácsainkra. Tehát mi nem csak elvégezzük a munkát, aztán mindenki mehet isten hírével, hanem a könyv megjelenése után is ott vagyunk, amíg az író úgy nem érzi, hogy már önállóan is mennek bizonyos dolgok. Mi azoknak az íróknak szeretnénk partnerei lenni, akik elég elhivatottak, akik hajlandóak és képesek akár éveken át dolgozni egy adott célért.
Szakmailag milyennek látod a magyar kiadókat, kiadási lehetőségeket?
A hazai könyvpiac elég színes, szerintem mindenki megtalálhatja a számítását. Szinte bárki, és szinte bármit kiadhat, ami egyszerre előnye és hátránya is a piacnak. Mint minden területen, itt is vannak jobbak, rosszabbak. Vagy az egyik ebben erős, a másik abban, tehát elég sokszínű szerencsére, ami nem biztos, hogy egy kiadót kereső író számára jó, mert könnyen eltévedhet ebben a labirintusban. Erre azt tudom javasolni, fordítson sok-sok időt az utánajárásra, akárhogy is kerül kiadásra.
Az internet, az e-book-ok világában mekkora a kereslet a papír alapú könyvekre?
Nemcsak, hogy nagy a kereslet, hanem a bakelitlemezhez hasonlóan az utóbbi években növekszik a papír alapú könyvek értékesítési aránya, és még pár évig ez biztosan így fog maradni. Nagyon sok könyv meg sem jelenik elektronikusan, kizárólag papír könyvként vásárolható meg. Ebből következik, hogy kellő olvasótábor ilyen formán jut az olvasnivalóhoz.
Amikor bemegyünk egy könyvesboltba, most már sokkal inkább észrevesszük, hogy mennyi a magyar szerző – már rááll a szemünk. Erősnek tartod a hazai mezőnyt írók és könyvek terén?
Azt nem mondanám, hogy a magyar szerzők iránt nőtt meg a kereslet, inkább azt, hogy az olvasók nyitottabbak lettek a hazai szórakoztató irodalomra. Sokáig tartotta magát az a tévhit, hogy jó szórakoztató irodalmat kizárólag külföldi, leginkább angolszász írók képesek írni. Ezt a ’90-es évek elején sok, akkor alakuló kiadó ki is használta, magyar írók álnéven adták ki a krimi, fantasy vagy sci-fi regényeiket. Ehhez természetesen az is kellett, hogy az 1990 előtti rendszer a szórakoztató irodalmat nem tartotta irodalomnak, ezért magyar író nehezen tudott ilyen regénnyel érvényesülni, megjelenni.
Ez volt az egyik oka a bizalmatlanságnak. A másik, hogy sok olvasó magánkiadásban megjelent magyar író regényével találkozott elsődlegesen, és ezeknek a szövegeknek az olvashatósága, élvezeti értéke messze elmaradt a hagyományos kiadásban megjelent regényekhez képest. Aztán idővel a dömpingben, és a költségek csökkentése miatt a hagyományos kiadású könyvek között is egyre több lett az élvezhetetlen történet.
Szerencsére sokan dolgoznak azon, hogy az írók fejlődni tudjanak, így egyre-másra alakultak a szórakoztató irodalomhoz köthető írókörök, akik igyekeztek összegyűjteni és átadni azokat az ismereteket, ami alapján jól meg lehet írni egy történetet.
Az olvasói nyitottság nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mind a hagyományos kiadók, mind a magánkiadásban gondolkozók bátrabban mernek publikálni, mert számíthatnak az olvasókra.
Természetesen mindenhol előfordulnak minőségi hullámvölgyek, viszont véleményem szerint mindenki megtalálja a neki megfelelő könyvet, ahogy az írók is az olvasóközönséget. Tehetség tekintetében semmivel sem állunk rosszabbul, mint más nemzet. Inkább a berögzült kiadói mentalitás és irodalmi élet az, ami gátat szab a tehetségek kibontakozásának és a nemzetközi porondon való megmérettetésnek. A szórakoztató irodalom a mai napig mostohagyermek a hazai irodalmi életben, és amíg nem tud kitörni eme korlátok közül, nehezen is fogja megtalálni az útját a világirodalomba.
Szerinted meg lehet élni ma íróként Magyarországon? És ha nem, akkor mi kellene ahhoz?
Elnézve az MKKE által közreadott statisztikákat, nem mondanám, hogy csak könyvírásból meg lehet élni. Nem azért, mert ne lenne olyan író, aki ne tudna folyamatosan sikerkönyvet írni, hanem ahhoz túl kicsi ez a piac. Tehát mondjuk, ha az író forgatókönyvet is ír, vagy netán videójátékokhoz ír sztorit, vagy műfordító, akkor már inkább esélyesebb. Vagy abban az esetben, ha olyan könyvet ír, amihez kapcsolódóan előadásokat tarthat (pl. szakkönyv), és az ebből befolyó díjak mértéke éri el ezt a szintet. De lehet olyan kiadvány is (pl. életmód, testépítés, szerepjáték), amihez társítani tud valamilyen terméket, termékeket, és az jelenti a bevételi forrást.
Netán felfigyelnek rá, és sikerül egy angolszász területen való jó kis publikáláshoz, és annak jogdíjából, filmesítési jogok díjából bevételhez jutni, stb.
Bárki küldhet Nektek kéziratot?
Természetesen bárki, aki magyar nyelven ír. A gyerektől a felnőttig, és tematikai meghatározás sincs, tehát a mesekönyvtől a művészeti albumokon át a szakkönyveken keresztül a szórakoztató irodalomig bármit fogadunk.
Pályázatokat is hirdettek rendszeresen, különféle zsánerben. Mesélnél erről egy kicsit, miért tartod ezt fontosnak, jó lehetőségnek? Mit tanácsolnál a pályázóknak?
Ahhoz, hogy a vállalkozás működni tudjon, bevételre van szükség, amit fizetős szolgáltatásokból tudunk megoldani. Azonban tudjuk, hogy a tehetség sajnos nem mindig párosul anyagi lehetőségekkel, és mi elkötelezettek vagyunk a tehetségek lehetőséghez juttatásában, támogatásában, ezért tartjuk fontosnak a pályázatokat. Emellett pedig vannak olyan társadalmi témák, amelyekről szerintünk beszélni kell, fel kell rá hívni a figyelmet. Ilyen jellegű próbálkozás volt az Érzékeny téma sorozat életre keltése, amelynek első kötete a gyermektelenséget mutatja be megannyi történet formájában. Ehhez a sorozathoz jövőre tervezünk újabb pályázatot kiírni.
A tanácsom elsősorban, hogy a pályázó mindig olvassa el alaposan a kiírást, hogy amikor rövid történetet várnak, ne regényt küldjön, vagy abból egy kivágott részletet. A történet teljesítse a tematikai megkötést, azaz, ha romantikus történetet várnak, oda ne küldjünk sci-fi-t. Figyeljünk a szöveg formázására. Még általános iskola alsó tagozatán megtanították nekünk, hogy új gondolat új sorba, és kicsit behúzva a margótól. Ezt a szövegszerkesztő programokban is alkalmazzuk.
A terjedelem is fontos, ne küldjünk se hosszabb, se rövidebb történetet, mint amit várnak. Ne halogassuk az utolsó pillanatra a történet megírását, mert óhatatlanul maradhatnak benne olyan bakik, amelyek miatt kiesnek az esélyesek közül. Amennyiben olyan pályázaton akarnak indulni, ami évről évre kiírásra kerül, érdemes az előző évek nyertes írásait elolvasni. Sok esetben, ha a zsűri tagjai állandóak, ki lehet találni, milyen jellegű írásokat preferálnak, így, ha ilyet küldünk, növeljük az esélyeinket.
Valamint a pályázatokra sose úgy tekintsenek, mint életük egyetlen esélyére, amivel ismert vagy befutott író válhat belőlük, hanem inkább lehetőségként és fejlődésként. A pályázatok sok esetben arra jók, hogy valamilyen elvárás szerint írjunk meg egy történetet, ami segíti az írót abban, ha saját maga állít fel egy elvárást a megírandó történetével szemben, akkor azt könnyebben tudja majd megírni.
Mi a te kedvenc stílusod és könyved?
Irodalomban egyedül a romantikus zsáner, ami a perifériára szorul nálam, mivel a legtöbb ilyen történet elég egyszerű felépítésű, és maga a téma sem tud lekötni. Ezen kívül szinte bármit szívesen olvasok. (Érdekes tény, filmben hamarabb megnézek ilyen jellegű történetet: 10 dolog, amit utálok benned, Kizárólag 5-től 7-ig, Csúf igazság stb.)
Kedvenc könyv? Jelky András kalandjai. Ezt még 11 évesen olvastam és nagyon imádtam.
Ajánlanál nekünk három könyvet, amit mindenképp érdemes lenne elolvasnunk? Miért ezeket választottad?
Hát ezzel gondban vagyok. Mert az, hogy nekem tetszik, nem biztos, hogy másnak is tetszeni fog.
De legyen:
Boldizsár Ildikó: Meseterápia – megismerhetjük általa, miért is tudnak gyógyítani a mesék, és miért is lenne fontos, hogy megint a mindennapjaink részévé váljanak, és miért lenne jó egy ezen alapuló oktatási rendszer.
Irvin D. Yalom regényei, mert mindegyikben a megjelenő terápiás módszerek a pszichénk egy-egy újabb részletét mutatják meg számunkra, megismerhetjük magunkat a történet által, ami segít lelki békénk, egyensúlyunk meglelésében, kialakításában.
Ha viszont nevetni szeretnénk, akkor J. Goldenlane (magyar író) és Christopher Moore regényeit javaslom. Imádom őket!
Manapság mik a legfelkapottabb zsánerek itthon, illetve külföldön? Van valamiféle trend?
A trendek folyamatosan változnak, alakulnak az irodalom minden területén, amire leginkább a globális társadalmi folyamatok vannak hatással. A klímaválság, a Covid, majd az élesedő világpolitikai helyzet előtérbe hozta a posztapokaliptikus történeteket, az emberiség jövője megint központi téma lett, ahogyan a régi morális értékek újradefiniálása a megváltozott körülményekhez. Olyan kihívásokkal néz szembe az emberiség, ahol megint terítékre kerül, hogy meddig tudunk emberek maradni, képesek vagyunk-e még inkább felfedezni és átélni a csodákat, egyáltalán történhetnek-e egy ilyen világban csodák.
Te mit keresel egy regényben, történetben, novellában?
Semmit és mindent. Nincsenek elvárásaim, olvasás közben akarom megismerni azt a világot, amit az író teremtett. Minden történethez úgy állok, mint egy számomra idegen dologhoz vagy személyhez.
Csak akkor fogom megismerni, ha elolvasom. A benyomás? Az meg olyan, amilyen. Lesznek történetek, amelyek mély hatást gyakorolnak rám, vannak, amelyek szórakoztatnak, kikapcsolnak, mások elgondolkodtatnak, akár olvasás közben többször is, míg megint másokra már nem is emlékszem.
Mik a leggyakoribb hibák, amikkel találkozol a munkád során?
Az akarat hiánya. Meg a kitartásé. A tehetség minden területen kevés, ha a gyakorlás elmarad. Nem lehetünk egyik pillanatról a másikra valamiben jók. Ahhoz, hogy jók legyünk, tudatos gyakorlás szükséges. Sok-sok-sok gyakorlás. Majdnem ugyanennyi kudarc, újrakezdés, majd megint gyakorlás. Ez pedig évek hosszú munkája.
A Stílus és Technika weboldalán kurzusokra is van lehetőség jelentkezni. Miből válogathat nálatok egy fejlődni vágyó írópalánta? Miben tudtok neki segíteni?
A szövegírástól kezdve a komplett regényírásig tud nálunk válogatni. Mivel a komplett regényíró kurzus során kimerítően foglalkozunk az írói eszközök elsajátításával, jelenleg nincsenek tematikus kurzusaink, mint krimi vagy romantikus történet írása. Egészen az alapoktól tudunk segíteni, a kurzusaink modulárisak és személyre szabottak, így például határidő sincs a feladatok elvégzésére.
Milyen könyveitek vannak jelenleg előkészületben? Mire számíthatnak az olvasók?
Szerencsére folyamatosan bővülnek a tervezett megjelenések. Amelyek jelenleg biztosak:
Kállay Gyopár: Bárcsak… című szépirodalmi könyve, amelynek témája nem egyszerű, és egy gimnazista írónak igencsak nagy kihívást jelentett a megírása. A történet a 2. magyar hadseregben szolgáló honvéd szemén keresztül mutatja meg a doni harcok borzalmai mellett a halál négy aspektusát.
A másik komoly témát feldolgozó könyv egy novelláskötet, amit te írtál, az olvasók kedvéért Szabó-V. Dóra, és a mű címe Kényszer-vallomás. Ebben Dóra a kényszerbetegségéről ír, emellett pedig számos olyan novella lesz olvasható benne, amelyek ezeket az állapotokat ábrázolják az irodalom eszközeivel.
Ennél könnyedebbnek ígérkezik a tavaly decemberben lezárult kriminovella pályázat nyertes történeteit tartalmazó kötetünk, ahogyan Emma ZR erotikától fűtött, de nem annyira romantikus Megszállottak című regénye, és egy romantikus fantasy regényen is dolgozunk gőzerővel, Vivien Rice: Quinn-jén.
És talán, ha minden jól alakul, akkor a regényíró pályázatunk nyertes regényeiből szintén befuthat egy-kettő még karácsony előtt. De ez csak nagyon talán, mert hát a jó munkához idő kell, és még eredményt sem hirdettünk.
Szoktatok havonta Stílus és Technika találkozókat tartani. Mikor és hol lesz a következő, ahol tudnak veletek találkozni az írók?
Ezeket a találkozókat a budapesti Ferencvárosi Művelődési Központban (másnéven FMK) tartjuk. A következő alkalmak 2023. április 15. szombat 16 órától, utána pedig 2023. május 13. szombat 16 órától lesznek.
Az áprilisi találkozó témája, hogy milyen lehetőségei vannak a megjelenésre egy kezdő írónak, kezdve az irodalmi pályázatoktól a magánkiadáson át a hagyományos kiadásig. Mellette érintjük az önmenedzselés lehetőségeit, hogy mit tehet az író megjelenés előtt és után, hogy felfigyeljenek rá. Ehhez milyen eszközök állnak rendelkezésére, mint közösségi oldalak használata, saját weboldal, reklámok stb. Ide várunk szeretettel minden érdeklődőt.
A képeket a Stílus és Technika bocsátotta rendelkezésünkre. © Minden jog fenntartva.
