Az évadzáró részben Mészáros Antóniának, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatójának Kapás Boglárka olimpiai bronzérmes úszó mesél gyerekkora meghatározó eseményeiről, élményeiről. Bogi is, csakúgy, mint az Így lettem minden eddigi vendége meglepő őszinteséggel beszél gyerekkora nehézségeiről. Az UNICEF Magyarország 11 részes produkciójában sztárok, elismert szakemberek, közéleti személyiségek, sportolók, üzletemberek beszélnek arról, mennyire meghatározó korszak a gyerekkor, milyen korai élmények, körülmények, kapcsolatok vagy akár traumák formálták a személyiségüket.
„A beszélgetések során kiderült, hogy vendégeink nagyon különböző gyermekkort éltek meg, különböző utat bejárva értek el a mai sikereikig, de mindannyian komoly önismereti munkát végeztek, mindnyájuknak megvoltak a maguk feldolgozandó traumái. A gyerekkorunkba betekintést engedni mindig intim, gyakran örömteli, de olykor fájdalmas utazás is, hálás vagyok, hogy egy olyan évaddal örvendeztethettük meg a nézőinket, hallgatóinkat, amelyben a vendégeink kivétel nélkül nagyon mély és őszinte gyerekkori élményeket osztottak meg. A téma fontosságát mutatja az is, hogy hétről-hétre egyre többen voltak kíváncsiak a műsorunkra” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.
A sorozatot első adásának vendége Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus volt, aki saját személyes történetének megosztásán túl szakemberként is elmondta véleményét a téma fontosságáról, hogy miért lényeges beszélni és gondolkozni a gyerekkorról, hogyan kell feldolgozni azt felnőttként.
Az Így lettem vendégei mind megküzdöttek a maguk terheivel, Kovács András Péter gyermekéveit például végig meghatározta az iskolai bántalmazás, Halász Judit a háború évei alatt született és gyerekkorában olyan szegénységben élt, hogy karácsonykor nem hogy ajándék nem volt, gyakran még karácsonyfára sem tellett.
Palya Bea egy Pest megyei kis faluból, Bagról származik, ahol szülei földműveléssel foglalkoztak, így ő is egész gyerekkorában a földeken dolgozott szülei mellett. Kapás Boglárkát édesanyja egyedül nevelte, szerény anyagi körülmények között éltek, ezért Boginak olykor a nélkülözéssel is meg kellett küzdenie. Pokorny Lia családja szülei munkája miatt nagyon gyakran kényszerült költözni az ország egyik végéből a másikba, így előfordult olyan is, hogy Lia azt sem tudta, hogy merre vezet az út haza az iskolából.
Szlávik János szüleinek olyan kevés ideje volt János gyerekkorában, hogy már óvodába is egyedül járt, iskolás korában pedig magának főzte a vacsoráját. Zwack Sándor úgy került Olaszországból egy magyar gimnáziumba, hogy egyáltalán nem beszélte még a nyelvet. Édesapja számára fontos volt, hogy a fia ne érezze magát kiváltságosnak, ezért Sándornak már gyerekként is mindenért meg kellett küzdenie, néha még jobban is, mint a társainak. Fördős Zéről nem is gondolná ma a közönség, de kifejezetten gátlásos, magának való kisgyerek volt – neki önmagával kellett megküzdenie, hogy kialakuljon mai felszabadult énje.
Polgár Juditot sokszor bántották azzal gyerekként, hogy a szülei tönkreteszik az életét, mert a sakkozás miatt „nincs gyerekkora”. Orvos-Tóth Noémi kamaszéveiben családja Németországba disszidált, így Noémi éveken át egy menekülttáborban élt. Istenes Bencének szintén meghatározóak a németországi emlékei, neki a bevándorló lét nehézségei mellett a család szétszakadásával is meg kellett küzdenie.
„Hiszem azt, hogy fejben dől el bármi, de egy idő után eljött az a pont, amikor azt éreztem, hogy én ehhez egyszerűen kevés vagyok, mert nem tudom annyira kívülről nézni magamat, hogy ezeket a kívülről akár egyszerűnek tűnő problémákat megoldjam. És igen, akkor szakemberhez fordultam, és szerintem ez nagyon-nagyon fontos dolog.” – Istenes Bence, televíziós műsorvezető
„A gyerek nem problémát lát maga körül, hanem az életét. Tehát, ha valamiben felnősz, akkor azt nem problémának látod, hanem adottságnak. Vagy ha az osztálytársaid elkapnak a fiú wc-ben és vörösre püfölik a hasad hétfőn, kedden és szerdán, minden héten, akkor te nem azt mondod, hogy abúzus áldozata lettél, hanem hogy hétfő van.” – Kovács András Péter, humorista
Mészáros Antónia visszatérő kérdése, hogy vendégei hogyan látják a mai gyerekek jövőjét. Az Így lettem vendégei mind kicsit más megközelítésből keresik a választ a kérdésre. A szereplők válaszai regisztráció után megtekinthetők a műsor honlapján: https://unicef.hu/igy-lettem. Az UNICEF Magyarország oldaláról virtuális képeslapot is küldhetünk ingyenesen annak, aki gyerekkorunkban sokat jelentett számunkra.
A beszélgetéssorozat megvalósulását a Praktiker Kft. támogatta.
„A mai gyermekek jövőjére hatással lenni, nekünk, jelenlegi felnőtteknek a felelőssége és mi, a Praktiker Magyarországnál úgy gondoljuk, hogy kötelességünk is. Éppen ezért megtiszteltetés volt az UNICEF Magyarország támogatása ebben a kivételes programsorozatban, amellyel mindannyian rendkívüli emberek különleges gyerekkori történeteivel gazdagodhattunk” – mondta Márton Katalin, a Praktiker Kft. HR & CSR igazgatója.
Az Így lettem első évadának 11 epizódja egy helyen megtalálható a műsor honlapján, de a beszélgetések elérhetők az UNICEF Magyarország YouTube-csatornáján és Spotify-on is. A sorozat vendégei Orvos-Tóth Noémi, Istenes Bence, Palya Bea, Halász Judit, Szlávik János, Zwack Sándor, Pokorny Lia, Fördős Zé, Kovács András Péter, Polgár Judit és Kapás Boglárka.
A műsor kiemelt médiapartnere az nlc.hu.
Az Így lettem podcast felvétele a BROCASTERZ stúdióban történt.
A műsor honlapja
A műsor Spotify-csatornája
Így lettem lejátszási lista YouTube-on.
