Mandák Emese írása
Feldolgozása, tárolása ennek ellenére mégsem a megfelelő módon történik az országok túlnyomó hányadában, ami rengeteg kárt okoz az emberek egészségben, a környezetben és a gazdaságban. Habár megszülettek az első komolyabb intézkedések az ügyben, fontos tudnunk, hogy mi is nagyon sokat tehetünk az E-waste fenntartható kezelésének érdekében.
Az E-waste, vagyis Electronic waste, magyarul Elektronikai hulladék (E-hulladék) a használat után kidobott elektromos vagy elektronikai termékeket jelöli.
Évente megközelítőleg 50 millió tonna E-hulladék keletkezik a világban, mely körülbelül 4500 Eiffel-torony tömegének felel meg. Mivel technológiai fejlődés nagyon gyors ütemben halad, az elektronikai és elektromos termékek ára csökken, ami a rövidebb élettartamukhoz is vezet. Így továbbra is a fejlett országok járulnak hozzá leginkább az E-waste termeléshez, de a fejlődő országok is gyors ütemben zárkóznak fel. Az elektronikai-hulladék a legnagyobb ütemben növekvő hulladéktípus a világon, mégis például az EU-ban kevesebb, mint 40%-át hasznosítják újra, a többi a vegyes hulladék közé kerül.
Miért olyan nagy gond ez?
A legtöbb országnak még mindig problémát okoz ennek a hatalmas mennyiségű kiselejtezett elektronikai terméknek a felelős, környezettudatos, erőforrás-hatékony kezelése. Sok helyen még hiányoznak az erre megfelelő létesítmények, összekeverik az E-hulladékot a vegyessel és elégetik vagy hulladéklerakóba teszik.
Az sem ritka, hogy exportálják a fejlődő országokba két okból kifolyólag. Egyrészt, olcsóbb exportálni, mint a belföldi előírások szerint kezelni, másrészt az importáló országokban nagy a kereslet az eldobott elektronikai cikkekre. A leggyakoribb lerakóhelyek Nyugat-Afrika és Ázsia. Az itt élő emberek egy része az E-waste értékes részeinek kitermeléséből és értékesítéséből él. A termékeket helyi munkások -köztük gyerekek- kézzel válogatják ki, szereleik szét, a szabadban égetik vagy savban oldják fel megfelelő védőfelszerelés nélkül, ami súlyos egészségügyi problémákhoz vezet.
A hátramaradt mérgező anyagok kiszivárognak és szennyezik a talajt, a levegőt és a vizet, ami hatással van a környező ökoszisztémákra, ahol a helyi közösségek növényt termesztenek, halásznak stb.
Azonban ne gondoljuk azt, hogy ez csak egy helyi probléma: a veszélyes anyagok a levegőn és a tengereken keresztül más kontinensekre is eljuthatnak.
Az E-waste hulladékok mértéktelen termelése, helytelen tárolása, fel nem dolgozása és újra nem hasznosítása nem csak az emberi egészségre és a környezetre káros: a gazdaságra nézve is negatív következményekkel jár.
Ugyanis ezek a termékek számos olyan értékes és korlátozott mennyiségben elérhető anyagot tartalmaznak, amelyek a jövőbeli termékigényeink kielégítéséhez is elengedhetetlenek.
Mi lehet a megoldás?
Az Európai Bizottság 2020 márciusában megszavazta a körkörös gazdaság új cselekvési tervét, amely további intézkedéseket vár a környezetvédelmi szempontból fenntartható, mérgezésmentes és teljesen körkörös gazdaság 2050-ig történő megvalósítása érdekében, beleértve az újrafeldolgozás szigorúbb szabályait is.
Az ilyen intézkedésekkel kétségtelenül közelebb kerülünk a probléma megoldásához, de fontos tudatosítanunk, hogy mi, mint tudatos felhasználók, egyénileg is nagyon sokat tehetünk annak érdekében, hogy az általunk termelt E-hulladék a lehető legkisebb mennyiségű legyen, és a lehető legjobb helyre kerüljön:
- Olyan márkától vegyünk elektronikai és elektromos cikkeket, ami környezetbarát és törekszik a fenntarthatóságra.
- Olyan termékeket válasszunk, amelyeket úgy terveztek, hogy -a körforgásos gazdasághoz igazodva- több életet is élhessenek javítással, korszerűsítéssel, felújítással.
- Használjuk addig az eszközöket, ameddig csak lehet. Próbáljuk megnövelni élettartamukat. (Például ne töltsük túl, tartsuk távol a víztől, vegyünk rá tokot stb.)
- Ha már nem tudjuk tovább használni a terméket, adjuk el vagy ajándékozzuk el, ha pedig kidobnánk, bizonyosodjunk meg róla, hogy újra lesz hasznosítva valamilyen formában.
A cikk szerzője Mandák Emese, az ELTE BTK egyik tanulója. A Divatkommunikáció kurzus keretein belül Kudron Anna (Pinkponilo stúdió) csoportvezetővel a diákok a fenntartható divat témájával foglalkoztak a 2022 tavaszi szemeszterben. Cikksorozatunk során bemutatjuk nektek a munkáikat. A kurzus a Média Intézet által valósult meg.
