fbpx

Egy nagyobb veszélyt jelent a klímára a kéjgázkibocsátás

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A növekvő kéjgázkibocsátás (N2O) veszélyezteti a párizsi klímamegállapodásban megfogalmazott célokat a globális felmelegedés féken tartásáról egy nemzetközi kutatócsoport nagyszabású tanulmánya szerint.

 A kéjgáz egy olyan üvegházhatású gáz, amely háromszázszor erősebb, mint a szén-dioxid és több mint 100 éven át megmarad a légkörben.

Az amerikai Auburni Egyetem szakemberei által vezetett, 14 ország 48 kutatóintézete tudósainak részvételével végzett kutatás kimutatta, hogy a kéjgáz-kibocsátás gyorsabb mértékben nő az  Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által készített kibocsátási forgatókönyveknél, és megegyezik az üvegházhatású gázok kibocsátásának azon előrejelzésével, amely elvezethet a globális átlaghőmérséklet 3 Celsius-fok fölötti emelkedéséhez. A párizsi klímaegyezmény kevesebb mint 2 Celsius-fok, ideális esetben nem több mint 1,5 Celsius-fokban korlátozza a felmelegedést.

A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nitrogén-dioxid-kibocsátás 20 százalékkal nőtt az iparosodás kora előtti időszakhoz képest: az 1750-es 270 ppb-ről 331 ppb-re 2018-ra. A leggyorsabb növekedést az utóbbi 50 évben figyelték meg az emberi tevékenység által előidézett kibocsátás miatt.

„A légköri kéjgáznövekedést túlnyomó részben a mezőgazdasági tevékenység idézi elő és a növekvő kereslet az élelmiszerre, az állatok táplálékára tovább fogja növelni” – mondta Hanqin Tian professzor, az Auburni Egyetem Klíma és Globális Változás Kutatóintézetének igazgatója, a tanulmány társszerzője.

„A tanulmány a legátfogóbb és legrészletesebb képet adja a kéjgázkibocsátásról és annak hatásáról a klímára. Ez az új elemzés azonosítja azokat a tényezőket, amelyek a kéjgáz folyamatos légköri növekedését idézik elő és felhívja a figyelmet arra, hogy hatékony csökkentési stratégia kidolgozására van szükség, ha korlátozni akarjuk a globális felmelegedést és el akarjuk érni a kitűzött klímacélokat” – közölte Parvadha Suntharalingam, a Kelet-Angliai Egyetem Környezettudományi Iskolájának a kutatója, a tanulmány társszerzője.

Forrás: MTI

Hirdetés

Instagram

HIRDETÉS

Kapcsolódó cikkek