Mi is az a méz?
Olyan magától értetődő, de ha jól bele gondolunk, mégsem teljesen egyértelmű egy laikus, mint például az én számomra sem, hogy mi is pontosan ez az aranyló finomság.
A méhek a mézet különböző növények nektárjából állítják elő, a nektár pedig az úgynevezett nektármirigyek által kiválasztott édes folyadék. De akad olyan méz is, ami nem növények, hanem a fák levelén található levéltetvek és egyéb rovarok által előállított cukros folyadékból lesz. Ez az úgynevezett mézharmat, amiből az édes mézharmat vagy más néven erdei méz lesz. Bár elsőre nem hangzik túl biztatóan, de nagyon finom, ha eltekintünk az eredetétől.
A folyamat úgy működik, hogy a méhek a kis szívó szervükkel felszívják a nektárt a mézgyomrukban, és mire haza érnek, átalakul ez az anyag mézzé. Ezt átadják a dolgozóknak, akik a lép sejtjeibe viszik a mézet, aminek ekkor még nagyon magas a víztartalma. Ezt a szárnyaikkal legyezgetik, hogy elpárologjon belőlük a felesleges nedvesség, ha pedig kész, lefedik viasszal.
A méhész pedig már ahhoz a folyamathoz kell, hogy a méz az asztalodra kerüljön.
Mik a jótékony hatások
Bár régen közel 300 betegség kezelésére használtak mézet, napjainkban mindössze 70 esetében alkalmazzák. Amit senkinek sem kell talán bemutatni, az a szépségiparban megjelenő szerepe. Legyen az hidratáló krém, balzsam, testápoló, sok mézalapú készítménnyel találkozhatunk.
Nem hiába, hiszen a méz a szénhidrát és cukor mellett, fehérjét, szerves savakat, vitaminokat, ásványianyagokat, enzimeket és természetes antibiotikumot is tartalmaz. Egy méz minél sötétebb, annál több ásványianyagot tartalmaz. Ebből, az emberi szervezet számára szükséges 24 fajta közül 22 kimutatható benne; többek között többféle B vitamin, C, M és P, amelyek tárolás közben sem csökkenek.
A méz a többi cukorfajtával szemben nem izgatja a beleket, így ilyen panaszokkal küzdőknek is ajánlott a fogyasztása.
Jó hatással van a gyomorhurut, szívbetegség, májbetegség, epepanaszok, légúti megbetegedések és mirigybetegségek esetében is. De sokszor alkalmazzák nőgyógyászati problémák, és pszichés eredetű, idegrendszeri betegségek esetében is. Emellett pedig jótékonyan hat a férfipotenciára és persze régóta ismerjük fertőtlenítő hatását is.
Melyik fajta mire jó?
Mivel nagyon sok fajta méz van, ezért az sem mindegy, melyiket éppen mire alkalmazzuk, bár nagyon félre nem lehet lőni.
A hársméz például görcsoldó, és hasznos lehet hörghurut, köhögés vagy érelmeszedés esetében is. Nyugtató, ezért akár álmatlanság ellen is beválik, de lázas állapotban is hasznos lehet.
Az akácméz nagyon jó emésztési zavarok esetén, de hurutoldó hatása sem elhanyagolható.
A mentaméz fájdalomcsillapító és emésztés könnyítő.
A repceméz gyomorsav túltengés, gyulladások, illetve vérszegénység esetén is hasznos lehet. Illetve szervezeterősítő hatású is.
Kiemelném még a propolisz virágmézet (méhpempő), amely azoknak kedvez, akik nem szeretik a méz ízét (mivel ez édesebb), főleg gyerekek esetében. Hiszen így mégis fogyasztasz mézet, serkentve ezzel az immunrendszeredet, agyműködésedet.
A méhpempő emellett még nagyon jó B vitamin forrás, mellette vasat, kalciumot is tartalmaz, kedvező hatással van a hormonrendszerünkre.
Bár sokkal jobb, mint a fehércukor, azért csínyán kell vele bánni, mert hizlal. 80 százalékban szőlőcukorból és gyümölcscukorból áll, amelyek egyszerű cukrok, így igen hamar felszívódnak és könnyen emészthetőek. Cukorbetegeknek viszont szintén nem ajánlott a méz fogyasztása.
