A vegánság az étkezés szempontjából is hatalmas divat lett az elmúlt években. Sorra nyitnak az éttermek, amik ezt az életformát támogatják, és lassan a legtöbb kávézóban már van lehetőség alternatív tejet kérni, vagy ilyen típusú ételt enni. Arra térünk ma ki, hogy a növényi étrendre való áttérésnek mik a pozitív és a negatív oldalai, illetve, hogyan csináld, ha most akarsz belevágni.
Amit első körben tisztázni érdemes, hogy a vegánság fogalma nem egyenlő a növényi étrend fogalmával. Előbbi egy etikai megfontoltságból létrejött elv rendszert takar, és egy teljes életmódot, míg az utóbbi csak az étkezési szokásokat, azok növényi alapokra való helyezését. Én most csak az étkezésről ejtek szót ebben a cikkben. Magáról a vegán életvitelről pedig egy korábbi írásomban olvashattok, itt.
Azt is fontos elmondanom, hogy ha úgy döntesz, erre az életmódra váltasz, akkor tájékozódj több hiteles forrásból, és szakember segítségét is kérd ki, mielőtt belevágsz! Mindannyiunk szervezete különböző, igényeink is mások, ezért én csak a saját tapasztalataimat tudom hitelesen közvetíteni, de ez nem biztos, hogy a te esetedben is működőképes lesz. Ezért hallgass például a testedre is, olyasmit egyél, amire neked tényleg szükséged van, és sose ignoráld a jeleket, mert a szervezetünk mindig üzen!
A növényi étrend a médiában
Az elmúlt években a youtuberkedés a fénykorát éli, ám nagyon nem mindegy, hogy milyen szinten vesszük komolyan a tartalomgyártók mondanivalóját. Hogyan is vehetnénk komolyan például egy olyan szereplőt, aki egyik évben még arról győzköd, hogy mennyire jó a nyersvegán étkezés, majd egy évvel később egy hónapos húsdiétát tart.
Igen, van ilyen, sőt nagyon sokan váltogatják a különböző életmódokat egyik percről a másikra úgy, hogy közben mindig hatalmas lelkesedéssel mesélnek róla, mennyire szuper az éppen aktuális trend, amit kipróbáltak. Majd egy későbbi videóban lehúzzák az egészet, hogy valójában mennyire nem tett jót nekik. Éppen ezért nem javaslom, hogy beleess abba a hibába, hogy random videósok ’mit ettem ma’ remekműveire alapozod az étkezési szokásaidat.
Akit viszont jó szívvel ajánlok, az egy külföldi dietetikus nő, aki maga nem növényi étrenden él, de nyitott rá, és beszél róla. Abbey Sharp szerint abszolút fenntartható ez az életmód, de mindig, minden étrendben fontos a változatosság, így ebben is. Rengeteg videója készült, amiben youtuberek étkezési szokásait elemzi. Ezzel az a célja, hogy felhívja rá a figyelmet, nem minden helyes, amit a különböző csatornákon látunk. Éppen ezért végigelemzi az öszes ilyen videót, elmondja, hogy az illető min tudna javítani, ugyanakkor lelkesen dícséri azokat, akik megfelelően táplálkoznak. Amiért számomra ő szimpatikus az az, hogy minden oldalt megvizsgál, nem pécéz ki egy bizonyos étrendet, és húzza azt le, hanem mindenki esetében elmondja mi a jó és mi a rossz, vagy mire kell odafigyelni, szakmai szemmel.
A növényi étrend szempontjából például nem árt megnézni, hogy melyik étel milyen összetevőket tartalmaz, és úgy összeállítani egy menüt, vagy egy napot, hogy minden szükségletet kielégítsünk a vitaminok és ásványi anyagok tekintetében. Ami gondot okoz néha az például a cink, a kalcium vagy a vas bevitele, ezeknek érdemes utánanézni, hogy miben találhatóak meg.
Segítségünkre lehet ebben néhány internetes oldal vagy applikáció, mint például a cronometer, amin vezethetjük az élelmiszer bevitelünket. A cronometer pedig kiírja, hogy az adott ételben vagy italban milyen anyagok találhatóak meg. Illetve nagyon fontos, hogy a B12 vitamint nem tudja előállítani a szervezetünk, azt az állati eredetű élelmiszerekkel visszük be, ezért ha növényi étrendre váltasz, pótolnod kell vitamin formájában, ilyet bármelyik drogériában tudsz venni.
Pozitívumok és hátrányok
Ami számomra feltűnt, mikor áttértem a növényi étrendre, hogy sokkal jobban tudtam koncentrálni a fősulis óráimon, és később fáradtam el. Azt éreztem, hogy megtisztul a testem és a lelkem is egyben, és felszabadulok.
Nagyon nagy tudományos bölcsességekkel nem akarok dobálózni, mert nem vagyok szakember, de én is sok mindennek utánanéztem. Ennek kapcsán olvastam például a Kína-tanulmány című könyvben az állati fehérjék nagy mennyiségű fogyasztásának negatív hatásáról. Arról, hogy a húsok savas kémhatásúak, és a tanulmány szerint nagy mennyiségben elősegíthetik a rák kialakulását, főleg a nehéz, vörös húsok esetében.
Ilyen szempontból érdemes elgondolkodni az állati eredetű élelmiszerek bevitelének csökkentésén. Illetve orvos nagypapám szerint egy növényi étrenden élő embernek valószínűleg a koleszterinszintje is jobb értékeket fog mutatni. Ezekről mélyebben az említett tanulmány ír, de megint csak nem győzöm hangsúlyozni, hogy mindezek rengeteg más dologtól is függenek, és senki nem lesz 100%-ig egészséges, mert ezt vagy azt az életmódot követi. Hiszen hatalmas befolyással bírnak olyan egyszerű dolgok is, mint a vízivás, vagy a megfelelő alvás, és ezek hiánya ugyanúgy súlyos következményekhez vezethet, hiába étkezünk egészségesen.
Negatívumként azt tudom mondani, hogy mennyiségben sokkal nagyobb adagokkal kell számolni, mert a növényi ételek kalóriában jóval kevesebbek, mint állati változataik. Ezért ha most kezdesz bele, akkor minden étkezésnél úgy számolj, hogy kétszer akkora adagot kell készítened, mint máskor.
Sokan felhozzák itt még az anyagiakat indoknak, ám én nem gondolom, hogy ebben nagy különbségek lennének. Minden vonalon lehet találni olyan összetevőket, amik nem kímélik a pénztárcánkat, és olyanokat is, amik igen.
A kulcs tényleg a változatosságban és a tudatosságban rejlik. Ha ezt sikerül tartani, és kiegyensúlyozottan élni, ami valljuk be, nem csak az étkezésünkön múlik, hanem például a lelki egészségünkön is, akkor szinte bármelyik étkezési kultúrában egészségesek lehetünk. Hallgassunk a megérzéseinkre, figyeljük a testünk jelzéseit, és hiteles forrásokból tájékozódjunk, ezek mind nagy segítségünkre lehetnek.
