fbpx

A héten szintén augusztus 20. apropójából hoztunk nektek egy kenyérreceptet, de tudjátok, hogy mikor és miért lett a kenyér ennek a napnak a szimbóluma? Illetve azzal tisztában vagytok, hogy már 1927 óta néhány évnyi kihagyással, de tűzijátékkal ünneplünk? Augusztus 20. napot számos megközelítésből ünnepeljük: vallási és világi eseményeknek is emléket állítunk. Nem hiába hát, hogy pirosbetűs ünnep a naptárunkban, viszont azt tudjátok, ki rendelte el, hogy ez a nap munkaszüneti nap legyen?

A vallási háttere 1083. augusztus 20-ára nyúlik vissza, mikor Szent László királyunk a Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emeltette oltárra I. István király ereklyéit (Imre hercegével és Gellért püspökével együtt) nyughelyén, ami az akkori szokások szerint a szentté avatást jelentette. Ezt követően 1092-ben Szent László vezette szabolcsi zsinat (tanácskozás) rendelte el István király oltárra emelése napjának, vagyis augusztus 20-nak az ünneplését.

A középkor folyamán egész Kárpát-medencében nagy hagyománya volt István király tiszteletének, addig, amíg a török hódoltságnak köszönhetően ez a kultusz aztán elveszítette az erejét. Majd XI. Ince pápa 1686-ban a törökök felett aratott győzelem emlékére megváltoztatta Szent István ünnepének dátumát augusztus 16-ra. Ezt követte pár száz év, mikor sok más egyházi ünneppel együtt, ez is kiszorult az egyházi naptárakból. Aztán 1774-ben Mária Terézia országos ünneppé nyilvánította Szent István napját, és a hivatalos dátum ismét augusztus 20. lett.

Az 1848-as szabadságharc leverésétől viszont 1860-ig a Habsburg hatalom nem engedélyezte a független magyar államot jelképező Szent István király ünneplését. De az enyhítést követően ismét megtarthatták az ünnepet, amely egyre több hívőt vonzott a főváros környékéről is. 1891-ben pedig Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította ezt a napot. Ezt követő években már százezres tömegek érkeztek a fővárosba, a megrendezett körmenetre, és a Szent István-napi vásárra. Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása után pedig egy még újabb jelentéssel bővült augusztus 20. A területében és népességében is megfogyatkozott Magyarországon Szent István ünnepe a magyar királyság és a nemzeti egység jelképe lett. Így bővült ki aztán először az ünnep 1927-ben többek között a tűzijátékkal.

Később a második világháborút követő politikai erők megszűntették az ünnep nemzeti és egyházi jellegét. Ellenben nem törölték el a munkaszüneti nap formáját, viszont a tartalmát megváltoztatták. A „dolgozó parasztságot” előtérbe helyezve az új kenyér ünnepének nevezték el ezt a napot, amit aratóbálokkal és aratási felvonulással ünnepeltek. Majd 1949-ben erre a napra dátumozták az új, szocialista államalapítást, így a következő években az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletben a Népköztársaság ünnepévé, illetve a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepévé nyilvánította augusztus 20.-át.

augusztus 20

A rendszerváltás után pedig újjáéledtek az eredeti hagyományok, többek között például a Szent Jobb körmenet. Ezt követte, hogy 1991-ben az Országgyűlés törvénybe emelte, hogy hivatalos állami ünnep legyen Szent István napja.

Napjainkban a hivatalos program Budapesten zajlik, a Kossuth téren: Magyarország lobogójának katonai tiszteletadással történő felvonásával kezdődik az ünnepség. Ezt követi a honvédtisztek avatása, majd mindenki számára megnyitják az Országház kupolacsarnokát, ahol a látogatók megtekinthetik a Szent Koronát. Ezen a napon kóstolhatjuk meg Magyarország tortáját, és ilyenkor van az aratómenet is, az új kenyér megáldásával. Délután a Szent István Bazilika körül tartják meg a szentmisét, és a Szent Jobb-körmenetet. Az ünnepnapot pedig este a tűzijáték zárja.

Idén sajnos a vírus miatt kialakított óvintézkedésekre való tekintettel a tűzijáték és a tisztavatás is elmarad, továbbá az Országház se nyitja ki kapuit a látogatóknak. A Szent Jobb-körmenetet sem rendezik meg, és a szentmisét csütörtökön 17.00 órakor nem a bazilika előtt, hanem bent tartják, de kizárólag a meghívottak vehetnek részt rajta. Az eseményt élőben a Duna Televízió közvetíti majd. A Szent Jobb pedig 10.00 és 13.00 óra között látogatható a bazilikában.

Az ilyenkor minden évben elkészülő ország kenyere és tortája rendezvény viszont nem marad el! Az idei Szent István-napi kenyér a Hajdúsági házi kenyér lett. Az ország tortája versenyt pedig a tápiószecsői Hisztéria Cukrászda Curiositas tortája nyerte meg.

További programokról itt olvashattok.

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó cikkek