Vannak olyan köztudott dolgok a magyarokról, amelyeket valószínűleg te is ismersz. Ilyen a gulyásleves szeretete, vagy, hogy mi mindenbe paprikát teszünk. Most próbáltunk pár olyan nem mindennapi szokást, tényt bemutatni, amiből te is magadra ismerhetsz, valamint akár régi tévhiteket is eloszlatunk.
- Egzotikus származás
Ugyan számos nézet létezik, hogy honnan is jöttek a magyarok ősei, azonban az egyik legelfogadottabb tény, hogy Ázsiából. Mivel vándorló nép voltunk, így természetesen sok kultúrával kapcsolatba kerültünk. Van, akikkel békés, de van, akikkel kevésbé baráti volt a viszony. Sőt, a mai Baskíria területén, a 13. században Julianus barát magyarul beszélő népeket talált: így Magna Hungaria, avagy a Nagy Magyarország nevet adta a területnek. Ugyan az a teória megdőlt, hogy ez lenne a magyar őshaza, de mindenképp érdekes felfedezés volt. A genetikai kutatásoknak köszönhetően az a sokáig fennálló gondolat is megdőlt, hogy finnugor származásúak lennénk. Sokkal inkább látszik bebizonyítottnak a hun leszármazottság. Azonban napjainkra a számos géncserének köszönhetően, már alig található a magyarokban az ősi génállományból valamicske.
- Egykor több tengerünk is volt
Ugyan ma Magyarország mindössze 93 ezer négyzetkilométer tömör csoda, de valamikor ez sokkal nagyobb méreteket öltött. Pontosan 325.411 km2 volt egykor. Nagy-Magyarország vagy a Történelmi Magyarország az 1920-as trianoni békeszerződéssel szűntmeg létezni, ami azóta is feldolgozásra váró seb a magyar népléleknek. Egykor az ország partjait mosta az Adria, a Fekete-tenger és a közhiedelem úgy tartja, a Balti- tenger is, ám ezt azóta tudjuk, hogy tévedés csupán. A magyar állam nem volt akkoriban tipikus monarchia: kapcsolt részei jelentős önállósággal bírtak. Nagy változáson a terület sokáig nem ment át, főként a Kárpátok és az Alpok határolták, és igazi multikulti volt, ami a népességét illeti. 1920 után, a csonka Magyarország egy ideig királyság maradt, majd Horthy Miklós vette át a hatalmat, mint kormányzó. A többi pedig már történelem.
- Egyik legnehezebb nyelv a magyar
A kutatások szerint, átlag hat évig kell tanulni magyarul, hogy azt tudja mondani az illető, beszéli a nyelvet. Bizony, sokszor még rajtunk is kifog a saját nyelvtanunk, ami egyáltalán nem mondható könnyűnek. Tegezés, magázás, igeragozás és társai. Többek között azért is állhat a legnehezebbek nyelvek listájának negyedik helyén a magyar, mert például közel 20 féle eset van, aztán ott vannak a toldalékok és az idiómák. A sok torokban, mélyen képzett hang miatt pedig nem könnyű kiejteni, a rengetegféle magánhangzóról nem is beszélve. De még mindig könnyebb, mint a Kínai!
- Termálvíznagyhatalom
Kis túlzással, de szinte nem tudsz az ország olyan pontjára utazni, ahol ne lenne gyógyvíz. Az itt található termálvíz mennyiségi és minőségi szempontból is kiemelkedő. Hogy miért? A Kárpát-medence alatt a földkéreg elvékonyodott, ezért viszonylag közel került a felszínhez az úgynevezett földköpeny, amelynek nagyon magas a hőmérséklete.
Emellett szükség van még vizet tároló és azt leadni képes kőzetekre, képződményekre, melyeket vízadóknak nevezünk. Magyarország pedig tele van ilyenekkel. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az ország balneológiai szempontból is elég jól áll, rendkívül gazdag ásványvizekben és gyógyvizekben. Gyógyhatásukat tekintve pedig egyedülállóak a világon: sehol nem található ennyi különböző betegség kezelésére és megelőzésére alkalmas gyógyhatású víz.
- Kenyér, kenyér és egy kis kenyér
A magyar az a nemzet, ahol egy kis túlzással, de a kenyér szinte mindig ott van az asztalon. Esszük zsírral megkenve uzsonnára, esszük főétel mellé, leves mellé, köret helyett és köret kiegészítéseként. Sőt, vannak olyan elvetemültek, akik még az édes dinnye mellé is. Ízlés kérdése. Szeretünk rákenni mindenfélét, amit csak el tudunk képzelni, majd rászelni egy kis szalonnát, hagymát, na meg paprikát. Igazi kulináris élvezet. A kenyér jó „tunkolásra” is, imádjuk az ételek szaftját felitatni vele, még ha az bizarrnak is tűnhet.
- Felfedező nemzet: ezeket köszönheti a világ a magyaroknak
Kicsi a bors, de erős, ahogy a mondás is tartja, és ez különösen igaz ránk, magyarokra. Bár nem vagyunk túl sokan, mégis megannyi híres tudóst, felfedezőt, sportolót adtunk a világnak. Puskás Tivadarnak a telefon ősét köszönhetjük, Asbóth Oszkárnak a helikoptert, Semmelweiss Ignácnak pedig azt, hogy nem halnak meg az anyák fertőzésekben a sterilizáció miatt.. De ne feledjük a C vitamint, amit Szent-Györgyi Alberthez fűződik,, Bíró Lászlóhoz a golyóstoll, és például Fonó Alberthez köthető, hogy a repülés biztonságosabb és kényelmesebb lett. De ha hiszed, ha nem, még Hollywood virágkora is a magyarokhoz köthető: elég, ha csak annyit mondok, hogy Adolph Zukor, aki az USA legjelentősebb filmgyárát hozta létre. Igen, ő is magyar.
- Nem koccintunk sörrel
Elvileg már lejárt az időintervallum, de mai napig sokan tartják bizony, hogy nem koccintanak sörrel. Ez is természetesen a gazdag történelmi múltunkhoz köthető, méghozzá az 1848-49-es szabadságharc leveréséhez és megtorlásához. A legenda szerint, az osztrákok, miután leverték a forradalmat, sörrel koccintottak. Sőt, Ferenc József császár személyes jelenlétében ünnepelték Heinrich Hentzi szobrának avatását, aki első kézből adott ízelítőt a pestieknek a terrorbombázásból. És bizony ott is folyt a sör dögivel. Szóval azóta tartja magát a szokás, hogy nem illik sörrel koccintani, de legalábbis 150 évig biztosan, ami viszont már lejárt. A passzív ellenállásnak azóta is akadnak hívei, de senki sem fog megsértődni, ha te söröspohárral iszol az egészségére.
- Névnap ünneplés
Már több külfölditől is hallottam, hogy mennyire meglepi őket, hogy a magyarok ünneplik a névnapjukat. Azt hiszem itthon minden alkalmat megragadunk arra, hogy legyen okunk összegyűlni, ünnepelni, ne adj Isten még egy pálinkát is elővenni. És bizony, barátságok törhetnek meg egy-egy elfelejtett névnapi köszöntés miatt. Pluszban nehezíti a helyzetet, hogy István például vagy százszor van egy évben, és sose tudhatjuk, az adott illető éppen melyik napot tűzte ki hivatalos ünneplés gyanánt.
- Na, és te hogy vagy?
Kevés helyen gondolják komolyan a How are you? Hogy vagy? kérdéseket. Mi magyarok viszont, ezt valós érdeklődésből tesszük fel (vagy legalábbis, hogy mi is panaszkodhassunk egy sort). Itt nincs helye kertelésnek, meg fogod hallgatni, hogy fáj a lába, drága a hús, romlik a forint vagy szakítani akar a barátjával. Sokaknak meglepő és fura lehet ez a nyíltság, viszont vannak, akik inkább megkönnyebbülnek, hogy itt nem kell leplezni semmit. Mi, magyarok nem elégszünk meg azzal, hogy „Fine”, úgyhogy ha ide téved egy külföldi, itt nyugodtan kiöntheti a szívét, akár a taxisnak is.
- Téli sport: disznóvágás
Vegánok, vegák, állatvédők: megértem, ez fura, néhol visszataszító is lehet. De a disznóvágás legalább annyira magyar szokás, mint a szilvapálinka és a pirospaprika. Aki vidéken él vagy vannak vidéki rokonai, az tudja, egyszer át kell élni ezt is. Ráadásul manapság igencsak EU által szabályozott módon végeznek a kiszemelt röfivel is, szóval nem kell félni, hogy a tükörsima jégen, véres lábnyomokkal a hóban kell végigszenvedni az állat elmúlását. Amire készülj: koránkelés, sok-sok pálinka, nyershús és isteni ételek, na meg jó hangulat.
- Bizarr ételek
Számos olyan magyar fogás van – a túrórudin is túl -, ami talán elsőre meglepő lehet. Ilyen például a mákkal készült ételek csoportja, ugyanis sok helyen ez nem egy hétköznapi vagy elfogadott hozzávaló. Mi viszont számtalan fogást készítünk vele: legyen az például mákostészta vagy mákosguba. Vagy ott vannak az édestúrós ételek, a legtöbb külföldi számára ezek felfoghatatlan fogások. Na és ne felejtsük azt a tipikus magyar szokást, hogy mi bármit kirántunk, ha nincs más, akár még a párizsit is: rántott hús, rántott zöldségek, határ a csillagos ég. Aztán vannak azok a megmagyarázhatatlanul furának tűnő ételek még, mint a pacal, ami igazából állati belsőség, és még minket, magyarokat is erősen megoszt. Arról nem is beszélve, hogy szeretjük állatok testrészeit is egymásba tölteni, így készül a kolbász, a véreshurka és társai. Ha elvonatkoztatsz attól, mit eszel, akkor igenis nagyon finomak.
- Mindenhol akad egy emlékmű
De tényleg, nem tudsz olyan faluba, városba, vagy községbe menni, ahol ne akadna legalább egy emlékmű a település egy híres vagy kevésbé híres lakójáról, vagy egy történelmi személyről. Szeretünk emlékezni a dicső múltra és ennek valamilyen lenyomatot is adni: így mindenhol akad egy Kossuth vagy Széchenyi szobor, de néhány ház falán, akár egy kedves lakóról is képesek megemlékezni az ott élők egy kisebb kőtábla formájában.
- A híres magyar kultúra
Az 1000 éves múlt, azért az 1000 éves múlt. Számtalan világhírű írónk, költőnk, festőnk és művészünk van. Budapesten minden kávéházban ült és alkotott valamilyen csodás író és a mai napig erős kultúrával, művészvilággal rendelkezünk. Büszkék vagyunk a történelmünkre, a zenéinkre, az alkotásinkra és aki ide jön, az garantáltan elcsodálkozik, micsoda sokszínű művek születtek itt az évszázadok alatt. Szerencsére nem csak a múltunk erős, de napjainkban is elképesztően sok, világszinten is elismert művészünk alkot számos területen, így nincs miért szégyenkeznünk továbbra sem.
