fbpx

Valóban a „zöld házaké” a jövő? Energiatakarékosság az építőiparban

Akárhány építésszel, építészmérnökkel beszéltem, egyre többször hallom, hogy a zöld, vagyis megújuló energiákat felhasználó házakat éri meg felépíteni. Nem csak azért, mert egyre több kedvezményre számíthatunk, ha zöld házra adjuk a fejünket, hanem mert ez egy igazi hosszútávú befektetés is.
herczeg design
HIRDETÉS
herczeg design
HIRDETÉS

Mire figyeljünk?

Az anyagköltség és egyéb kiadások tekintetében, manapság nagyjából 10 százalék plusszal kell számolni, ha megújuló energiaalapú házat szeretnénk építeni. Viszont számos más költséggel nem kell kalkulálnunk, amely egy „átlagos” ház esetében felmerülne: ilyen például a radiátorok és a csövek beszerelése, ami jó pár milliós tétel is lehet.

Felépíteni a házat csak egy dolog. Az igazán fontos kérdés, mennyibe fog kerülni később annak a fenntartása, karbantartása és mennyi lesz a rezsi. Mindez nagyban függ az alapanyagtól, a hőszigeteléstől, és attól, hogy milyen megoldást választunk építéskor. Tehát van, amin tényleg nem éri meg spórolni. Hiszen minél energiatakarékosabb egy ház, később annál kevesebb kiadással jár.

Nem is gondolnánk, mennyi mindent befolyásol, miből épült az adott ház. Régen ugyan nem tudták, hogy az azbeszttel baj lesz, ma viszont senki sem költözne be szívesen egy abból készült házba. Tehát az energiatakarékosság mellett figyeljünk oda, hogy a végeredmény allergénmentes is legyen.

Mik azok a passzívházak?

A passzívház egy német minősítési rendszer, az energiatakarékos épületekre alkalmazzák. A passzívházak olyan épületek, amelyekben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. Az első ilyen passzívház 1990-ben épült.

Ez a technológia reális alternatívát nyújt az energiafüggőség és a széndioxid kibocsátás csökkentésére. Emellett pedig akár olcsóbb is lehet, mivel például az épület éves fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kW-ot.  Ha a számokat nézzük, a hagyományos tégla szerkezetű házak átlagosan akár 300-400 kWh/m²/év energiát használnak fel, a passzívház ehhez képest akár 80-90 százalékkal több energiát is képes megtakarítani.

A tervezésnél többek között figyelembe kell venni a megfelelő tájolást, a nyári hővédelmet, az extra szigetelést, és persze a szellőzést is. Így adott lesz egy kellemes hőérzet extra fűtésköltség nélkül, és egész évben friss lesz a levegő a házban: nincs párásodás, se penészesedés. Ezek a házak pedig minimális energiafelhasználással és CO2 kibocsátással készülnek, illetve léteznek, akár 50-100 évig is.

És mivel jó esetben hosszú távon tervezünk velük, így egy ilyen energiatakarékos, megújuló energiaforrásokat is alkalmazó épület, idővel behozza az árát. Sőt, költséghatékonyabb, mint egy elavult technikával készült társa.

Környezetbarát ház, hogyan?

Mindenekelőtt, kell egy szuper csapat: megfelelő kivitelező és tervező, akik már készítettek ilyen típusú energiatakarékos és környezetkímélő házat.

Már az elején számos dologra oda kell figyelni. Ilyen például a már említett tájolás: ha napelemeket szeretnénk használni, akkor elengedhetetlen a napfény, illetve minél tovább fényesebb egy lakás, annál kevesebb energiára lesz szükség.

Amikor kiválasztjuk az építkezéshez az anyagokat, nézzünk utána, melyek azok, amik valóban környezetbarátok, és nemcsak a marketing osztály adja el őket zöldre mosva. Ami az építési anyagot illeti, bár például az acél előállítása több szén-dioxid kibocsájtással jár (1.45kgCO2/kg), mint például a tégla előállításáé (0,23 kgCO2/kg), viszont lényegesen kevesebb kell belőle. Egy könnyűszerkezetes acélház, és annak elkészítése jóval környezetkímélőbb tud lenni. Az anyagok kiválasztásánál figyeljünk arra is, honnan érkezne az a bizonyos alkatrész. Ha nem hazai terméket vagy legalábbis közelebbi országból érkező alapanyagokat használunk, jóval nagyobb lehet az ökológiai lábnyomunk.

A kivitelezéskor szintén legyünk résen, hogy minden drágán megvásárolt ökoépítőanyag legyen maximálisan felhasználva, ne menjen kárba.

Aztán jöjjenek a méretek: gondoljuk át, mekkora házra is van valóban szükségünk. A ház minden tere legyen kihasználva és legyen célja, hiszen hosszútávon csak feleslegesen használnánk energiát ezekre a terekre.

Nézzünk utána a legújabb technikáknak, és válasszuk a számunkra leginkább megfelelőt. A már említett passzívház mellett, még számos változat létezik. Az egyik megoldás lehet a hibrid ház, amely nevének megfelelően ötvözi a hagyományos építési technológiák és a passzívházak előnyeit. Takarékossága a megfelelő hőszigetelés mellett, a gázfűtés és a geotermikus rendszerek optimális kombinációjában rejlik.

Ott vannak még a zöld épületek, amelyek számos energiatakarékos funkcióval rendelkeznek. Nemcsak a megújuló energiákat használják fel hatékonyan – mint a nap, a szél és a víz .- hanem gyakori a beépített elektromos autók töltési lehetősége is.

Még megemlíteném a készházakat, amelyek nagyon gyorsan, akár 4-5 hónap alatt elkészülhetnek. A könnyűszerkezetes épület részeit előre, gyárakban teszik össze, és ezeket a kész darabokat szállítják a helyszínre speciális járművekkel. Az előállításuk sokkal környezetkímélőbb, továbbá még energiatakarékosak is: egy szabványos készház fűtésenergia-felhasználása négyzetméterenként évi körülbelül 20 kWh.

Már csak azért is érdemes ebben az irányban gondolkodni, mivel 2021-től az EU szabályozása alapján, csak az új szabványnak megfelelő lakóházak építését engedélyezik, azaz csak közel nulla energiaigényű épület épülhet.

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Instagram

Kapcsolódó cikkek