fbpx

Valóban a „zöld házaké” a jövő? Energiatakarékosság az építőiparban

Akárhány építésszel, építészmérnökkel beszéltem, egyre többektől hallom, hogy a zöld, vagyis megújuló energiákat felhasználó házakat éri meg felépíteni. Nem csak azért, mert egyre több kedvezményre számíthatunk, ha zöld ház felhúzására adjuk a fejünket, hanem mert ez egy igazi hosszútávú befektetés is. Nem csak a jövőnkbe fektetünk be ilyenkor, de idővel még az árát is visszahozza.

Mire figyeljünk?

Az kimondható, hogy az anyagköltség és egyéb kiadások tekintetében, manapság nagyjából egy 10 százalék pluszt kell számolni, ha megújuló energiaalapú házat akarunk építeni. Viszont számos más költséggel nem kell számolnunk, amely egy „sima” ház esetében felmerülne: ilyen például a radiátorok és a csövek beszerelése, ami jó pár milliós tétel is lehet.

Az, hogy felépítesz egy házat, csak egy dolog: az igazán fontos kérdés, mennyibe fog kerülni később annak a fenntartása, karbantartása és például mennyi lesz a rezsi. Ez nagyban függ az alapanyagtól, a hőszigeteléstől és attól, hogy milyen megoldást választunk építéskor. Tehát van, amin tényleg nem éri meg spórolni: hiszen minél energiatakarékosabb egy ház, később annál kevesebbet kell ráfizeni.

Nem is gondolnánk, mennyi mindent befolyásol, miből is épült az adott ház: régen ugye nem tudták, hogy az azbeszttel baj lesz, ma viszont nem szívesen költöznél be egy ilyen házba. Tehát próbáljunk nem csak energiatakarékos és környezetbarát házat építeni, de figyeljünk oda, hogy az allergénmentes is legyen.

Mik azok a passzívházak?

A passzívház a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott németországi minősítési rendszer. A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül. Az első ilyen passzívház 1990-ben épült.

Ez a technológia reális alternatívát nyújt az energiafüggőség és a széndioxid kibocsátás csökkentésére. Emellett pedig akár olcsóbb is lehet, mivel például az épület éves fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kW-ot.  Ha a számokat nézzük, a hagyományos téglaszerkezetű házak átlagosan  akár 300-400 kWh/m²/év energiát használnak fel, a passzívház ezekhez képest akár 80-90 százalékkal több energiát is képes megtakarítani.

A tervezésnél többek között figyelembe kell venni a megfelelő tájolást, a nyári hővédelmet, az extra szigetelést és persze a szellőzést is. Így adott lesz egy kellemes hőérzet extra fűtésköltség nélkül, és egész évben friss lesz a levegő a házban: nincs párásodás, se penészesedés. Ezek a házak pedig minimális energiafelhasználással és CO2 kibocsátással készülnek és léteznek, akár 50-100 évig is.

És mivel jó esetben hosszú távon tervezünk egy házzal, így egy ilyen energiatakarékos, megújuló energiaforrásokat is alkalmazó épület, idővel behozza az árát. Sőt, költséghatékonyabb, mint egy elavult technikával készült társa, hiszen idővel észrevesszük, jócskán kevesebb számlát fizetünk.

Környezetbarát ház, hogyan?

Mindenekelőtt, kell egy szuper csapat: megfelelő kivitelező és tervező, akik már csináltak ilyen típusú energiatakarékos és környezetkímélő házat.

Már az elején jó pár dologra oda kell figyelni. Ilyen például a már említett tájolás: ha napelemeket szeretnénk használni, akkor elengedhetetlen a napfény, illetve minél tovább fényesebb egy lakás, annál kevesebb energiára (lámpa stb.) lesz szükség.

Amikor kiválasztjuk az építkezéshez az anyagokat, nézzünk utána, melyek azok, amelyek valóban környezetbarátok, és nem csak a marketing osztály volt ügyes. Ami az építési anyagot illeti, bár például az acél előállítása több szén-dioxid kibocsájtással jár (1.45kgCO2/kg) mint például a tégla előállításáé (0,23 kgCO2/kg), viszont lényegesen kevesebb kell belőle. Egy könnyűszerkezetes acélház, és annak elkészítése jóval környezetkímélőbb tud lenni.

Az anyagok kiválasztásánál figyeljünk arra is, honnan érkezne az a bizonyos alkatrész stb., mivel, ha nem hazai terméket vagy legalábbis közelebbi országból érkező alapanyagokat használunk, jóval nagyobb lehet az ökológiailábnyomunk.

A kivitelezéskor is legyünk résen, hogy minden drágán megvásárolt öko építőanyag legyen maximálisan felhasználva, ne menjen kárba.

Aztán persze a méretek: gondoljuk át, mekkora házra is van valóban szükségünk. A ház minden tere legyen kihasználva és legyen célja, hiszen hosszútávon csak feleslegesen használnánk energiát ezekre a terekre (fűtés, világítás).

Nézzünk utána a legújabb technikáknak, és válasszuk a számunkra leginkább megfelelőt. A már említett passzívház mellett, még számos változat létezik. Az egyik megoldás lehet a hibrid ház, amely nevének megfelelően ötvözi a hagyományos építési technológiák és a passzívházak előnyeit. Takarékossága a megfelelő hőszigetelés mellett, a gázfűtés és a geotermikus rendszerek optimális kombinációjában rejlik.

Aztán ott vannak a zöld épületek, amelyek számos energiatakarékos funkcióval rendelkeznek. Nem csak a megújuló energiákat használják fel hatékonyan – mint a nap vagy a szél és a víz – hanem már sokakban alap az elektromos autók töltési lehetősége is.

Még megemlíteném a készházakat, amelyek nagyon gyorsan, akár 4-5 hónap alatt is elkészülhetnek. A könnyűszerkezetes épület részeit előre, gyárakban teszik össze, és ezeket a kész darabokat szállítják a helyszínre speciális járművekkel. Az előállításuk sokkal környezetkímélőbb, továbbá még energiatakarékosak is: egy szabványos készház fűtésenergia-felhasználása négyzetméterenként évi körülbelül 20 kWh.

Már csak azért is érdemes ebben az irányban gondolkodni, mivel 2021-től az EU szabályozása alapján, csak az új szabványnak megfelelő lakóházak építését engedélyezik, azaz csak közel nulla energiaigényű épület épülhet.

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó cikkek