Azt gondolod már minden tudsz a városról, ahol esetleg élsz? Nem mondhatunk újat az ország fővárosáról? Akkor azt hiszem, tévedsz. Számos olyan izgalmas és talán kevésbé ismert tényt hoztunk most Budapestről, amelyek egy kicsi más megvilágításba helyezik a már ismert nevezetességeket.
- Lánchíd
Budapest egyik leghíresebb hídja, amely összeköti Budát és Pestet, na meg a két világlátást is egy kicsit. Eddig semmi új nincs benne, ahogy az sem meghökkentő tény, hogy gróf Széchenyi István nevéhez köthető a létrejötte. Ugyanis megelégelte, hogy addig ideiglenesen hidakon voltak kénytelenek átjárni az emberek. Ő maga azonban soha nem kel át ezen a hídon, amin az sem segített valószínűleg, hogy az építkezések folyamán, egy baleset következtében bele esett a Dunába.
- Parlament
A gyönyörű Országházunk azóta is kiemelt szerepet kap: nincs olyan Budapestről szóló képeslap, kisfilm, amelyben ne bukkanna elő. De azt tudtátok, hogy miért pont oda épült, ahova? A legenda szerint, a cél az volt, hogyha a király kilép a várból, egyből meglássa a parlamentet, és eszébe jusson, hatalma csakis a nép jóváhagyásával lehetséges. Ezen kívül érdemes nyitott szemmel járni az épületen belül is, ugyanis néhány vicces kedvű festő, a renoválások során, a saját arcképét is odapingálta.
- Városliget
Épp hatalmas átalakulásokon megy keresztül, de mindig is a belvárosi bennszülöttek kedvenc helye lesz. Ugyanis ide járnak tüdőt szellőztetni, kutyát futtatni és néha látni egy kis zöldet. Létrejöttét pedig hatalmas öröm fogadta, ugyanis ez volt a világ egyik első közparkja. Az előtt nem lehetett csak úgy kényünkre- kedvünkre sétálgatni a parkokban, így nem csoda, hogy a millenniumi ünnepségek során, hatalmas látványosság volt az egykori mocsaras terület helyén kiépült park.
- Kút a Hősök tere alatt
Hatalmak jöttek és mentek, és bár ez a helyszín folyton alakult, de a Hősök tere mindig nagyon népszerű látványosság volt. Azt azonban kevesen tudják, hogy igazi kút is található alatta, amelyből 800 méteres mélységből hévíz tör elő. Zsigmond Vilmos bányamérnök lelt rá a forrásra 1877-ben, és 1884-ben Ybl Miklós tervei alapján egy ház is épült a kútra. Azonban a millenniumi ünnepségek során ezt el kellett bontani. Így feledésbe merült a kút és vele együtt a hévíz is.
- Egykori Csikágó: Erzsébetváros
Budapest hetedik kerülete Erzsébetváros, több szegmensre osztható: ide tartozik az úgynevezett zsidónegyed, a bulinegyed is, és ez a város legnagyobb népsűrűségű kerülete.1873-ban, a városegyesítéskor jött létre. Mivel a Felsőkülváros túl nagy és túlságosan népes volt, kettéosztották. Amikor Erzsébetváros maga 1897-98 között kiépült, ráragadt a „Csikágó” név, a párhuzamos utcák és a percíz munka miatt, ami az akkori legmodernebb városra emlékeztette az itt élőket. Azonban nem csak a pozitívumok miatt hívták és hívják így sokszor ma is a kerület bizonyos részeit, hanem a közbiztonság hiánya miatt is. A helyzet persze azóta sokat javult, és az akkori nyomornegyedek eltűntek, de azért még vannak utcarészek, ahol érezhető a „hangulat”.
