Ezen kívül pedig olyan kérdésekre kerestük a választ, hogy miért fontos a pénzügyi tudatosság, és hogy hogyan lavírozzon ez a generáció a mindennapi pénzügyek terén?
Fehér Zsuzsanna 2018-ban végzett a BGE pénzügy mester szakán, az alapdiplomáját is ott szerezte gazdálkodás-menedzsment szakon. 7 évig dolgozott banki szektorban, amikor elkezdte pénzügy szakos mesterképzését még egy bank treasury-jében ült üzletkötőként. De hogy hogyan jutott el odáig, hogy most pénzügyi tanácsadó lett, erre már adja meg a választ ő:
Az említett időszak utáni két évben sok minden történt velem. Elkezdtem hiányolni a küldetéstudatot a munkámból. Ezért mikor befejeztem a mesterképzést akkor már nem bankban dolgoztam, hanem egy környezettudatos kisvállalkozásnál. Itt sokkal közelebb találtam magam a vállalat értékrendjéhez és aktív része lettem az értékteremtési láncnak. A környezettudatosság ekkor kezdett el igazán egyén szinten érdekelni, ezért egyértelmű volt, hogy valamilyen tudatosságot szeretnék vizsgálni a diploma munkámban, és mivel pénzügy szakon voltam, ezért kézenfekvő volt, hogy a pénzügyi tudatosságot fogom választani szakdolgozati témámnak. Mivel érintett vagyok az Y generáció tagjaként, ezért ezt a generációs csoportot választottam, a diplomamunkám fő kérdése pedig az volt, hogy hogyan viszonyulunk a pénzügyi tudatossághoz?
Kérdőívvel dolgoztam, de nem elégedtem meg szimplán a kérdőíves önbevallással, hiszen ott szeretjük egy kicsit jobb színben feltüntetni magunkat. Ezért mértem a pénzügyi kérdésekkel a valós pénzügyi tudásunkat is, és összehasonlítottam azzal, amit a saját pénzügyi ismereteinkről hiszünk. És az az eredmény tárult elém, hogy a kitöltők több mint 80%-a túlértékeli a pénzügyi tudatosságot.
A csoportot egyébként ketté osztottam: azokra, akiknek nincs köze se a tanulmányai, se a munkájuk kapcsán a pénzügyekhez, és volt egy olyan csoport, akik vagy tanultak vagy pénzügyi szektorban dolgoztak, vagy is-is. Ami tényleg meglepő volt, hogy nem volt hangsúlyos különbség.
Ezeket az eredményeket látva úgy éreztem, hogy bőven van mit tenni ezen a piacon, ezért elszegődtem később pénzügyi tanácsadónak. Ezen belül specializálódtam, a hosszútávú anyagi célok megvalósítására.
Mi derült ki pontosabban a diplomamunkádból, mit jelent az, hogy az Y generáció túlértékeli a pénzügyi tudatosságot?
Alapvetően külső szemlélőként azt mondanám, hogy az Y generációra jellemző lehet, ez a „carpe diem” vagyis élj a mának életérzés. Vagy közelebb áll a valósághoz az a megközelítés, hogy a szüleinkhez képest mi sokkal jobban szeretünk élményekre költeni, és ezekből töltekezni. De szerencsére ez nem teljesen így jelenik meg a pénzügyeikhez való hozzállásban. Nagyon szűk volt az a réteg, aki egyáltalán nem gondoskodik magáról vagy nem foglalkoztatja ez a téma. A kitöltők 3 %-a mondta azt a jövőjét tekintve, hogy „majd lesz valahogy”.
A lehetőségekhez képest sokan megtakarítanak, pontosan így alakultak a számok:
A 170 fős mintavételből
32% nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik pénzügyi stratégiával
36%-nak nincs konkrét stratégiája, de nyomon követi a költéseit, és ha marad valami a hó végén, azt megtakarítja
24%-nak van megtakarítása, de nem következetes, és inkább a költésen van a hangsúly
5% nem képes félrerakni, mert alacsonynak találja a jövedelmét
3% – a felelőtlen kategória, ami egyébként megnyugtató.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a kitöltők 14%-a az, aki hosszútávú megtakarítással rendelkezik, az 1/3-a a kitöltőknek pedig vésztartalékkal rendelkezik. De ez is nagyon fontos, láthattuk most a covid-19 kapcsán, hogy mennyire lényeges, hogy legyen mögöttünk egy pár hónapos tartalék.
Összességében az az adat jön ki a vésztartalékokkal együtt, hogy az Y generáció 60%-a valamilyen szinten gondoskodik a jövőjéről, csak ennek egy jelentős része nagyon rövid távú.
És ehhez még hozzá tartozik az, hogy mennyire van bizalom ezen a piacon. Mértem bizalmi indexet is, hogy mennyire bíznak a pénzügyi piacban itthon, ez egy 5-ös skálán 2,8 pontos átlagérték lett. Nagyon nehéz dolgunk van, ami miatt, hogy az Y generáció nincs felénk, és az egész pénzügyi szektor felé bizalommal, hiszen mégis kell valamit tennünk, és mindenkinek vannak pénzügyei.
Ahogy a környezetvédelem, egészséges életmód egyre fontosabb, úgy válik egyre lényegessebbé a pénzügyi tudatosság, biztonság is. Hogy tudja ezt elérni egy Y generációba tartozó személy?
Az én kutatásomból az derült ki, hogy az Y generáció 33%-a készít költségvetést, ami azt jelenti, hogy tudom mik a bevételeim, mik a kiadásaim, és ezeket kategóriákra bontom. Ez nagyon kevés. Egyébként az OECD is készít ilyen felméréseket, a legrégebbi 2018-as, ami szerint a magyar társadalom egynegyede készít költségvetést, szóval az Y generáció jobb is, mint ha az egész lakosságot néznénk, de azért az egyharmad így is alacsony arány.
Amit a kérdésedben említettél, az egészséges életmódot, a sportot: ezekhez is mind pénzre van szükségünk. Egy minőségi élethez kell egy pénzügyi jólét is szerintem. Az pedig, hogy mennyi a bevételem itthon 2020-ban egy fontos kérdés.
Szóval az első lépés a pénzügyi biztonság megteremtéséhez, hogy legyen egy jó viszonyom a pénzzel és tudjam, mikor jön bevételem, és mire megy el. Ha szükséges, tudjak beavatkozni, hogyha mondjuk meg kell húznom a nadrágszíjat, mert belátható időn belül kevesebb lesz a jövedelmem, akkor legyen egy akciótervem. Ezért tényleg fontos leírni, mert oké, hogy tudjuk, hogy általában miket szoktunk venni, meg mi az az érték, ami felett nem vagyunk hajlandóak bizonyos termékekre költeni, de ettől függetlenül ezt jó látni havonta, és majd később éves szinten is. Már csak azért is, mert ha nő a bevételünk, akkor egészséges, hogyha nőnek a kiadásaink is. De azt is jó látni, hogy nem kell, hogy törvényszerű legyen, hogy ugyanannyival nőjenek a kiadásaim, mint a bevételeim.
És ha már ebben szereztünk tapasztalatot, akkor előre meg is tervezhetjük minden hónapban a havi költségvetésünket, aztán pedig hosszútávú szinten is érdemes megtervezni a pénzügyi stratégiát, akár a nyugdíjas éveinket is! Nem kell megijedni attól, hogy hogy fogom ezt megoldani 25 évesen, viszont apró lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy lássuk, mik a céljaink, mi az, ami még előttünk van, mi az, amit el lehet kezdeni most, és mi az, ami ráér 30 évesen is. A pénzügyi biztonsághoz még ez tartozik a tervezésen túl, amit meg tudunk tenni.
Mi erre a jó modell?
A lényeg az, hogyha megvannak a kiadásaink, akkor meg tudjuk visszamenőleg nézni azt is, hogy mi az, ami felesleges költekezés volt vagy havonta visszatér olyan elem, amire nem érzem, hogy szükségem lenne. Ilyenkor érdemes beavatkozni.
Van egy 50-30-20 szabály, ami lehet, hogy meglepő lesz, de érdemes megnézni mindenkinek ezeket a százalékokat a bevételéhez képest:
A jövedelem 50%-ának kell annak lennie, ami fix kiadás: lakhatás, számlák, étel, ital, higiéniai ellátások, amiket anyagilag muszáj, hogy kifizessünk.
A 30%-ot változó kiadásoknak lehet nevezni, ide tartozik a hobbi, a szórakozás, az élménygyűjtés.
A maradék 20% pedig a megtakarítás, ezt meg lehet osztani, hogy ebből 10% legyen hosszabb távú.
Első körben azoknak érdemes ezt tesztelni, akik nagyjából elégedettek a fizetésükkel, de mégis úgy érzik, hogy hó végére kevesebb maradt annál az összegnél, amit szerettek volna.
Továbbá ezt a felosztást érdemes akkor elvégezni, amikor megkapjuk a fizetésünket, vagy ha vállalkozók vagyunk, akkor az ellenértékét a munkánknak. Mert ha hónap közben döntünk másként, akkor könnyebben kerülünk abba a helyzetbe, hogy bár lehet, hogy van egy jó fizetésünk, a hónap végére mégis elfogy az egész.
A havi költségek vezetéséhez már több ingyenes applikáció is a segítségünkre van, de vannak olyan internetbankfelületek, ahol lehet csoportosítani a költségeidet. Ez nagyon jó, mert ha kategorizálod, akkor jobban átlátod a kiadásokat. Aki közös háztartásban él, nekik érdemes összefűzni a költségeket a párral, családtaggal, gyerekkel.
Miután majd rálátsz a költéseidre, meg fogsz döbbenni, hogy mennyit költesz egyes kategóriákra, vagy mik a nem tervezett kiadások. És ennek ez a lényege, hogy átlásd a kiadásaidat. Ha szeretnél belőlük lefaragni, ezzel könnyebbé, tudatosabbá tudod tenni a pénzhez való viszonyod. Például, ha tudod, hogy mindig valamit fixen költesz, akkor azt meg tudod venni tömbösítve! És ezzel nem adsz lejjebb, csak optimalizálsz.
De persze előfordulhat az is, hogy lentebb kell adni, ilyenkor látni fogod, hogy mit érdemes visszafogni, illetve, ha bónuszaid jönnek vagy fizetésemelés, akkor látod, hogy mivel tudsz pluszba tervezni.
Ezen kívül fontos, hogy mindig tájékozódjunk az állami kedvezményekről, támogatásokról, akciókról. Ezekkel a kezdeményezéssekkel éljünk, és ha van lehetőségünk, itt is spóroljunk magunknak. Fontos naprakésznek lenni a konstrukciókkal, hogy ismerjük a lehetőségeinket.
Milyen lehetőségei vannak egy 25-30 éves fiatal felnőttnek itthon?
Ez a legnehezebb időszak, főleg ha nincs szülői támogatása a fiataloknak. Az Y generációnál van egy „Pán Péter szindróma”, hogy gyakran halogatják a személyes felelősségvállalást. Egyrészt sokan ebből a korcsoportól otthon élnek a szüleikkel, például azért, mert tanulnak. Halmozzák a diplomákat, ezért később lépnek be a munkaerőpiacra, ehhez mérten pedig kevesebb lehetőségük is van megtakarítani.
De az sem mindegy, hogy az ország melyik részén vagyunk fiatalok. Az átlagkereseteket nézve Magyarországon nagyon nagy a szórás. Budapesten 328 000 forint volt a nettó átlagkereset az első félévben KSH adatok alapján, míg az ország egyik legszegényebb régiójában, Szabolcs megyében 148 000 forinttal volt alacsonyabb. Ez a mi generációnkat is érinti, nincs korcsoportra bontva. Természetesen ott olcsóbb az albérlet, és olcsóbban is veszel ingatlant, de ha megtakarítani szeretnél a későbbi énednek, akkor az ugyanannyiba fog neked kerülni. Tehát mások a lehetőségeid, alacsonyabb büdzséből kell megoldanod.
Ráadásul azért is van még nehéz helyzetben ez a korosztály, mert ilyenkor vagyunk pályakezdők, gyakornokok, mégis ezeknek az éveknek kellene alapokat biztosítani ahhoz, hogy önerőnk legyen, hitelt vehessünk fel, nagyobb értékű tárgyakat vegyünk, például autót.
Illetve ebben a korosztályban népszerű a szabadúszó szakma, sokan KATA-s vállalkozók. Ez egy szuper lehetőség, kvázi fizetési könnyítést kapunk, hiszen nagyon alacsony adóval tudunk viszonylag magas bevételeket szerezni. Viszont ebben azt kell hosszútávon látni, hogy ez egy remek lehetőség a jelenben, hiszen kapok egy könnyítést, de nekem a jövőmre félre kell tenni. Ha minden így maradna ahogy most, az ilyen korosztályú KATA-s vállalkozók kb. 38 000 forintos nyugdíjra számíthatnának, hiszen ők nem fizettek járulékot. Ez egyébként rendben van, csak tisztán kell látni akkor, amikor úgy döntök, hogy én KATA-s vállalkozó leszek.
Már említettük, hogy nincs a piacon bizalom, amiatt, mert sok ember megégette magát. Ez most a pénzügyi szektor szereplőinek, köztük nekünk, pénzügyi tanácsadóknak is a feladata, hogy visszaépítsük. Ezekre érdemes oda figyelni, mielőtt megtakarítást, például nyugdíjat megtakarítást választunk:
- legyen olcsó, hiszen hosszú futamidővel rendelkezik a termék (segít tájékozódni: a Teljes Költség Mutató, röviden TKM)
- legyen nyereség rajta, hogy értéke maradjon a megtakarításunk hosszú futamidő alatt (segítenek tájékozódni: a korábbi évek hozamai, de ez sosem garancia a jövőbeni teljesítményekre!)
- ismerjük a termék kockázatát, a pénzem melyik része van biztonságban, és melyik része, van esetleg kitéve bármilyen kockázatnak (segít a Kiemelt Információk Dokumentuma, röviden KID)
- jó, ha rugalmas a termék
- az én személyes véleményem, hogy fontos, hogy legyen tőkegarancia az ilyen típusú terméken, hogy ne ússzon el a megtakarításunk, ha nem várt esemény történik a piacon.
- a legfontosabb, hogy ismerjük meg és értsük meg a terméket részletesen
De sajnos nincs egyszerű dolga annak, aki megtakarítási formákat keres. Rengetegféle van a piacon, és többnyire nincs tőkegarancia építve a termékbe. Pedig annak érdekében, hogy kössek az idős önmagammal egy egyezséget, hogy ezt magamnak teszem félre, annak olyan alapba kell mennie, amire tőkegarancia van, és ha esik, ha fúj, ha lesz gazdasági válság, ha nem, megmaradjon a pénzem. Ez olyan kérdés, amiről felelőtlenség nem gondoskodni, gondolkodni. Ilyenkor a legfontosabb az, hogy olyan terméket válasszunk, hogy 30-40 évig is komfortosan érezzük magunkat vele.
MNB és EU szabályozásnak hála van sok olyan ismérv, hogy könnyebb a laikusoknak összehasonlítani a termékeket: vannak mutatószámok, kockázati besorolási skálák, vannak költségmutatók, össze lehet hasonlítani, mi az, ami neked belefér.
Ezen kívül pedig mindenkinek javaslok megtakarítási számlákat, amik tényleg csak arra jók, hogy elzárjunk magunktól egy kis pénzt, és legyen ezáltal vésztartalék. Ne várjuk azt, hogy ez két év múlva megduplázódik, de legyen elkülönítve, és ha elromlik például az autó, akkor ne jöjjünk zavarba, hanem abból ki tudjuk fizetni. Ez egy első lépés a megtakarításhoz. ÉS itt mondjuk le is mérhetem a megtakarítási kedvem, hogyha erre a számlára összegyűlik több pénz, akkor gondolkodhatok hosszútávú megtakarításban.
Tehát nincs könnyű helyzetben ez a korosztály, viszont meg lehet ugrani a nehézségeket, és a 20-as évek végére sikerül valószínűleg egy olyan állást találni, ami korrektül megfizeti a munkánkat, tudásunkat.
Összességében pedig arra kell törekedni, hogy ahogy nő a bevételünk, úgy nőjenek a megtakarításaink is. Nyilván így nőnek a céljaink is, mert akkor jön egy csomó más, hosszabb távú cél is már.
