Adott egy város, Magyarország nyugati részén, Vas megyében, közel az ausztriai határhoz, ahol békésen megfér egymás mellett a magyar, horvát és német kultúra. Sőt mi több, nem csak megfér, de egy olyan páratlan atmoszférát kölcsönöz a városnak, ami kevés helyen tapasztalható. Kőszeg olyan szerencsés helyzetben van, hogy elképesztő fekvésének köszönhetően, megismételhetetlen természeti kincsek veszik körül. Érdemes tehát nyakunkba venni a környéket és feltérképezni a látnivalókat. Akad bőven.
Óváros
Kőszeg a történelem során mindig fontos szereplője volt az országnak, nagyon korán a királyi város címet is megkapta. Rengeteg műemlékkel találkozhatunk a történelmi Óvárosban, amelyek őrzik a dicső kor emlékeit.
A régi városfalakon belül, az andalgós, szűk és macskaköves utcáival igazi időutazásra invitál ez a helyszín. A város számos háborút és megpróbáltatást élt túl, amelyek inkább csak megerősítették. Egyik leghíresebb lakója Jurisics Miklós várkapitány volt, aki rengeteg emlékműnek, építménynek adta a nevét a környéken.
Jurisics vár
A híres várkapitány nevét viselő erődítményt Kőszeg lehíresebb látnivalója, ami önmagában is sok izgalmat ígér. Nem csak a jó állapotban, több korszakot is túlélt vár, de az azóta köré és bele épült kiállítási elemek is megérnek egy látogatást.
Az Óvárosban található építmény számos időszak nyomát viseli magán: a legkorábbi 802 körülire datálható. Ugyanis ekkor említették először írásos emlékek. A szerkezete két részből, az elő-és belsővárból áll, amelyeket egykor vizesárok övezett. Bizony, nem mindennapi védelemmel volt megerősítve. Szüksége is volt rá, hiszen a törököktől elkezdve, megannyi nép próbálkozott a bevételével. Ezeknek a hősies várvédőknek és Jurisics Miklós várkapitánynak az emlékére hallhatjuk tizenegy órakor (ekkor hagyta el a várat az utolsó török katona is a legenda szerint) a harangokat. Ezzel emlékeztetve a kőszegieket arra a dicső napra, amikor visszaverték az oszmán hadakat.
Napjainkban számos kiállítással igyekeznek a szervezők interaktívvá tenni a helyszínt, így adva egy egységes képet a korszakról, amely egészen 1931-ig, az Eszterházy család birtoklásáig tartott. Ekkoriban Eszterházy-várnak is nevezték.
Én azoknak, akik nem szeretik a tipikus múzeum látogatásokat, mindenképpen ajánlani tudom a Fegyverszobát. Itt interaktív módon ismerkedhetünk meg a korabeli fegyverekkel, harci ruházatokkal, sőt néhányat fel is próbálhatunk, kezünkbe is vehetünk. A filmrajongóknak külön felhívnám a figyelmét a modern vetítőteremre, amit a várbelsőben hoztak létre. Itt a vár történetével, a vele kapcsolatos érdekességekkel kapcsolatban lehet hosszabb, rövidebb filmeket megtekinteni.
„A kőszegi vár évszázadai” címmel egy állandó kiállítás vár minket: az Árpád-kortól kezdve, a 15. századi, törökökkel vívott nagy ostromon át, az Eszterházyakig öleli fel a történteket. Minden szoba egy-egy korszakot, történetet mesél el.
A bor és borászat iránt rajongók számára külön felhívom a figyelmet az Aranyszobára, ahol látható a Szőlő Jövésnek Könyve, amely már több évszázada őrzi szőlőhajtások rajzait. A környék híres borairól is, így ez tökéletes terep arra, hogy megismerkedjünk annak történetével és persze a hagyományokkal. Ha már bor, akkor nem hiányozhat egy kis gasztronómia sem: erről a Földesúri asztal, és konyha kiállítás gondoskodik.
A vár másik kihagyhatatlan pontja a nyugati torony, ahonnan nem csak az Óvárosra, de a környező vidékre, hegyekre is tökéletes a kilátás.
Akik kisgyerekkel érkeznek sem kell aggódniuk, játszósarok, játékudvar és íjászat várja a csemetéket. A kultúra kedvelőinek pedig meg kell, hogy említsem a Kőszegi Várszínházat is, amely remek előadásokkal várja az érdeklődőket.
Kevés ennyire sokszínű középkori várral találkoztunk, az biztos.
Forintos bástya
Aki szereti az igazi sikersztorikat, hát annak csak ajánlani tudom a Forintos bástyát, amely a vár délnyugati részén található.
Az 1532-es török ostrom során, ezt védte Jurisics Miklós lőmestere, Forintos Mátyás a török aknászok ellen, méghozzá sikerrel. A tömzsi, kis lőrésekkel tűzdelt torony ontja magából a történelmet. Innen, a vár déli részéből körbe lehet járni az ágyúpadot is. A bástyának főleg a hangulatát szeretném kiemelni; próbáljuk beleképzelni magunkat a magyar védők helyébe, ahogy a túlerőben lévő török hadak ellen küzdenek. Ha azok a falak mesélni tudnának…
Hősök tornya
Kőszeg egyik jellegzetessége, hogy egykori, középkori városfala még a mai napig látható és alig változott a központ felépítése is. Ennek az egykori városfalnak képezi a részét, a hajdan központi szerepet betöltő déli kapu.
Az Árpád-kori déli kapunak az alapjaira építették aztán a Hősök tornyát, amely azóta szinte a város jelképe lett. A Déli városkapu, vagy Alsó torony régen a város legfontosabb bejárataként üzemelt, és a törökök ostrom visszaverésének 400. évfordulóján emelték végül a modernebb mását, a Hősök tornyát vagy kapuját, ki, hogyan nevezi.
A Jurisics téren található kapu tetejéről belátni az egész Óvárost és a hegyeket, nem is csoda a jó kilátás, hiszen 27 méteres toronnyal rendelkezik. Oldalfalain az oszmán hadak visszaverése során és az I. világháborúban elesett hősök előtt tisztelegnek.
Tábornokház
A Hősök tornya mellett, szinte vele egységet képezve helyezkedik el a Tábornokház. Itt található a Városi Múzeum központja is különböző irodákkal, adat, könyv és fotótárral többek között. A múzeum állandó kiállítással is rendelkezik.
A házat 1617-ben építették, majd 1719-től lett a helyi katonai igazgatás központja. Pontosabban városba telepített lovas helyőrség generálisának adott otthont, ezért is nevezték Generalhausnak.
Az épületet a II. világháború során felgyújtották, majd annak későbbi renovációja során egy izgalmas leletet találtak: a városfal belső oldalára épített gyilokjárót. Ezt követően kezdett kiállítótérként működni az egykori katonai szálláshely.
A Tábornokházban olyan állandó kiállítás kapott helyet, mit a Kőszegi kismesterségek és céhek, amely az országban egyedi régiségeket is tartalmaz. A kiállítás, amelyhez hasonló csak Közép-Európában Prágában található, olyan mesterségeket mutat be többek között, mint az órás, fésűs, hentes, de fegyvereket és egyéb vas tárgyakat is felvonultat.
A sportrajongóknak pedig ajánlom figyelmébe ugyan itt a város sportos múltját bemutató Kőszeg híres sportolói tárlatot.
Szentháromság szobor
Ahogy a középkorban világszerte, úgy Magyarországon, Kőszegen is pusztított pestis járvány. 1713-ban, a járvány megfékezését követően emelték ezt a Szentháromság szobrot emlékül a nehéz időszakra. Ezzel pedig az ország egyik legrégebbi Szentháromság témájú alkotását is tisztelhetjük benne.
A fertőrákosi mészkőből készült szobor anyagát hamar és könnyen kikezdi az idő, így viszonylag sűrűn szorul restaurálásra. A művet Kőszeg Főterén csodálhatjuk meg és három részre különíthetjük el azt: talpazat, oszlop és szobor. A mű, megannyi szentet és mitológiai alakot felvonultat, köztük Szent Rókust és Szent Rozáliát, de a puttókkal is bőkezűen bánt az alkotó. Egy latin szöveg emlékeztet a különösen nagy rombolást okozó pestisre, ami 600 kőszegi életét követelte, akkor mindössze 2500 főből.
A legtöbb Szentháromságot ábrázoló kompozíciótól eltérően, a Szentléleket ábrázoló galambot a két fő alak-Atyaisten és a keresztre feszített Fiú-alatt helyezte el a művész.
Jézus szíve plébániatemplom
A neogótikus templom, amely a város történelmi belvárosában áll, Vas megye második legnagyobb temploma, őt csak a szombathelyi előzi meg.
A templomot nagy részben az 1800-as években elhunyt Győri János plébánosnak köszönhetjük, aki vagyonának nagy részét áldozta arra, hogy felépülhetett. A bécsi építész Ludwig Schöne tervei alapján készült templom 57 méteres tornyával a város legmagasabb épülete.
A rendkívül látványos háromhajós belső, számos látnivalót rejt magában. Kezdjük a sokszínű, polikrom fal, oszlop és mennyezet festéssel, amelyhez 10.000 tojás sárgáját használták fel. Elképesztő belegondolni is. Amit még mindenképpen kiemelnék, azok a különlegesre festett templomüveg, de az igazi attrakció a Rieger orgona. Ha szerencsénk van, hallhatjuk általa a kőszegi toronyzene modern változatát felcsendülni: Handel Saul című operájának átiratát is. A templom pedig ma már rendszeresen orgonahangversenyek helyszíne is.
Városháza
Nem sok város büszkélkedhet ilyen régi múltra visszatekintő és szépen kialakított Városházával, -ami 1820-ra érte el mai formáját- mint a kőszegiek. Egy ilyen helyszínen még a mindennapi ügyek intézése is kicsit kevésbé hétköznapi, mint máshol.
Az országban egyedüliként itt tanácskoztak, bíráskodtak folyamatosan már a 14-15. században a város vezetői. Itt hoztak meg minden fontos döntést, itt születtek az ítéletek is és még a büntetést is helyben töltötték az elítéltek. Nekünk magyaroknak, mindig is különleges helyet foglalt el a szívünkben a bor, így nem árulok el nagy meglepetést azzal, hogy egy időben még a község borának egy részét is az itteni pincében őrizték. Bizony, egyenesen a Városházáról került a finom nedű a kocsmárosokhoz, majd a polgárok poharába.
Sokszor, sokféleképpen alakult át a hely, volt mészárszék és kovácsműhely is, 1990-től kezdve azonban újra polgármesteri hivatalként működik. Érdemes kívülről is megszemlélni az épületet: megtalálni rajta a Jurisics család címerét, a történelmi Magyarország kiscímerét és persze Kőszeg történeti városcímerét. Ahogy a város maga, ez az épület is sokszínű: gótikus, barokk, sőt még klasszicista és reneszánsz stílusjegyeket is magán hordoz.
