fbpx

A kulturálisan sokszínű Kőszeg és környéke

Adott egy város, Magyarország nyugati részén, Vas megyében, közel az ausztriai határhoz, ahol békésen megfér egymás mellett a magyar, horvát és német kultúra. Sőt mi több, nem csak megfér, de egy olyan páratlan atmoszférát kölcsönöz a városnak, ami kevés helyen tapasztalható. Kőszeg olyan szerencsés helyzetben van, hogy elképesztő fekvésének köszönhetően, megismételhetetlen természeti kincsek veszik körül. Érdemes tehát nyakunkba venni a környéket és feltérképezni a látnivalókat. Akad bőven.

Óváros

Kőszeg a történelem során mindig fontos szereplője volt az országnak, nagyon korán a királyi város címet is megkapta. Rengeteg műemlékkel találkozhatunk a történelmi Óvárosban, amelyek őrzik a dicső kor emlékeit.

A régi városfalakon belül, az andalgós, szűk és macskaköves utcáival igazi időutazásra invitál ez a helyszín. A város számos háborút és megpróbáltatást élt túl, amelyek inkább csak megerősítették. Egyik leghíresebb lakója Jurisics Miklós várkapitány volt, aki rengeteg emlékműnek, építménynek adta a nevét a környéken.

Jurisics vár

A híres várkapitány nevét viselő erődítményt Kőszeg lehíresebb látnivalója, ami önmagában is sok izgalmat ígér. Nem csak a jó állapotban, több korszakot is túlélt vár, de az azóta köré és bele épült kiállítási elemek is megérnek egy látogatást.

Az Óvárosban található építmény számos időszak nyomát viseli magán: a legkorábbi 802 körülire datálható. Ugyanis ekkor említették először írásos emlékek. A szerkezete két részből, az elő-és belsővárból áll, amelyeket egykor vizesárok övezett. Bizony, nem mindennapi védelemmel volt megerősítve. Szüksége is volt rá, hiszen a törököktől elkezdve, megannyi nép próbálkozott a bevételével. Ezeknek a hősies várvédőknek és Jurisics Miklós várkapitánynak az emlékére hallhatjuk tizenegy órakor (ekkor hagyta el a várat az utolsó török katona is a legenda szerint) a harangokat. Ezzel emlékeztetve a kőszegieket arra a dicső napra, amikor visszaverték az oszmán hadakat.

Napjainkban számos kiállítással igyekeznek a szervezők interaktívvá tenni a helyszínt, így adva egy egységes képet a korszakról, amely egészen 1931-ig, az Eszterházy család birtoklásáig tartott. Ekkoriban Eszterházy-várnak is nevezték.

Én azoknak, akik nem szeretik a tipikus múzeum látogatásokat, mindenképpen ajánlani tudom a Fegyverszobát. Itt interaktív módon ismerkedhetünk meg a korabeli fegyverekkel, harci ruházatokkal, sőt néhányat fel is próbálhatunk, kezünkbe is vehetünk. A filmrajongóknak külön felhívnám a figyelmét a modern vetítőteremre, amit a várbelsőben hoztak létre. Itt a vár történetével, a vele kapcsolatos érdekességekkel kapcsolatban lehet hosszabb, rövidebb filmeket megtekinteni.

„A kőszegi vár évszázadai” címmel egy állandó kiállítás vár minket: az Árpád-kortól kezdve, a 15. századi, törökökkel vívott nagy ostromon át, az Eszterházyakig öleli fel a történteket. Minden szoba egy-egy korszakot, történetet mesél el.

A bor és borászat iránt rajongók számára külön felhívom a figyelmet az Aranyszobára, ahol látható a Szőlő Jövésnek Könyve, amely már több évszázada őrzi szőlőhajtások rajzait. A környék híres borairól is, így ez tökéletes terep arra, hogy megismerkedjünk annak történetével és persze a hagyományokkal. Ha már bor, akkor nem hiányozhat egy kis gasztronómia sem: erről a Földesúri asztal, és konyha kiállítás gondoskodik.

A vár másik kihagyhatatlan pontja a nyugati torony, ahonnan nem csak az Óvárosra, de a környező vidékre, hegyekre is tökéletes a kilátás.

Akik kisgyerekkel érkeznek sem kell aggódniuk, játszósarok, játékudvar és íjászat várja a csemetéket. A kultúra kedvelőinek pedig meg kell, hogy említsem a Kőszegi Várszínházat is, amely remek előadásokkal várja az érdeklődőket.

Kevés ennyire sokszínű középkori várral találkoztunk, az biztos.

Kőszeg
Kőszeg, várfal

Forintos bástya

Aki szereti az igazi sikersztorikat, hát annak csak ajánlani tudom a Forintos bástyát, amely a vár délnyugati részén található.

Az 1532-es török ostrom során, ezt védte Jurisics Miklós lőmestere, Forintos Mátyás a török aknászok ellen, méghozzá sikerrel. A tömzsi, kis lőrésekkel tűzdelt torony ontja magából a történelmet. Innen, a vár déli részéből körbe lehet járni az ágyúpadot is. A bástyának főleg a hangulatát szeretném kiemelni; próbáljuk beleképzelni magunkat a magyar védők helyébe, ahogy a túlerőben lévő török hadak ellen küzdenek. Ha azok a falak mesélni tudnának…

Hősök tornya

Kőszeg egyik jellegzetessége, hogy egykori, középkori városfala még a mai napig látható és alig változott a központ felépítése is. Ennek az egykori városfalnak képezi a részét, a hajdan központi szerepet betöltő déli kapu.

Az Árpád-kori déli kapunak az alapjaira építették aztán a Hősök tornyát, amely azóta szinte a város jelképe lett. A Déli városkapu, vagy Alsó torony régen a város legfontosabb bejárataként üzemelt, és a törökök ostrom visszaverésének 400. évfordulóján emelték végül a modernebb mását, a Hősök tornyát vagy kapuját, ki, hogyan nevezi.

A Jurisics téren található kapu tetejéről belátni az egész Óvárost és a hegyeket, nem is csoda a jó kilátás, hiszen 27 méteres toronnyal rendelkezik. Oldalfalain az oszmán hadak visszaverése során és az I. világháborúban elesett hősök előtt tisztelegnek.

Tábornokház

A Hősök tornya mellett, szinte vele egységet képezve helyezkedik el a Tábornokház. Itt található a Városi Múzeum központja is különböző irodákkal, adat, könyv és fotótárral többek között.  A múzeum állandó kiállítással is rendelkezik.

A házat 1617-ben építették, majd 1719-től lett a helyi katonai igazgatás központja. Pontosabban városba telepített lovas helyőrség generálisának adott otthont, ezért is nevezték Generalhausnak.

Az épületet a II. világháború során felgyújtották, majd annak későbbi renovációja során egy izgalmas leletet találtak: a városfal belső oldalára épített gyilokjárót. Ezt követően kezdett kiállítótérként működni az egykori katonai szálláshely.

A Tábornokházban olyan állandó kiállítás kapott helyet, mit a Kőszegi kismesterségek és céhek, amely az országban egyedi régiségeket is tartalmaz. A kiállítás, amelyhez hasonló csak Közép-Európában Prágában található, olyan mesterségeket mutat be többek között, mint az órás, fésűs, hentes, de fegyvereket és egyéb vas tárgyakat is felvonultat.

A sportrajongóknak pedig ajánlom figyelmébe ugyan itt a város sportos múltját bemutató Kőszeg híres sportolói tárlatot.

Szentháromság szobor

Ahogy a középkorban világszerte, úgy Magyarországon, Kőszegen is pusztított pestis járvány. 1713-ban, a járvány megfékezését követően emelték ezt a Szentháromság szobrot emlékül a nehéz időszakra. Ezzel pedig az ország egyik legrégebbi Szentháromság témájú alkotását is tisztelhetjük benne.

A fertőrákosi mészkőből készült szobor anyagát hamar és könnyen kikezdi az idő, így viszonylag sűrűn szorul restaurálásra. A művet Kőszeg Főterén csodálhatjuk meg és három részre különíthetjük el azt: talpazat, oszlop és szobor. A mű, megannyi szentet és mitológiai alakot felvonultat, köztük Szent Rókust és Szent Rozáliát, de a puttókkal is bőkezűen bánt az alkotó. Egy latin szöveg emlékeztet a különösen nagy rombolást okozó pestisre, ami 600 kőszegi életét követelte, akkor mindössze 2500 főből.

A legtöbb Szentháromságot ábrázoló kompozíciótól eltérően, a Szentléleket ábrázoló galambot a két fő alak-Atyaisten és a keresztre feszített Fiú-alatt helyezte el a művész.

Kőszeg
Kőszeg templom

Jézus szíve plébániatemplom

A neogótikus templom, amely a város történelmi belvárosában áll, Vas megye második legnagyobb temploma, őt csak a szombathelyi előzi meg.

A templomot nagy részben az 1800-as években elhunyt Győri János plébánosnak köszönhetjük, aki vagyonának nagy részét áldozta arra, hogy felépülhetett. A bécsi építész Ludwig Schöne tervei alapján készült templom 57 méteres tornyával a város legmagasabb épülete.

A rendkívül látványos háromhajós belső, számos látnivalót rejt magában. Kezdjük a sokszínű, polikrom fal, oszlop és mennyezet festéssel, amelyhez 10.000 tojás sárgáját használták fel. Elképesztő belegondolni is. Amit még mindenképpen kiemelnék, azok a különlegesre festett templomüveg, de az igazi attrakció a Rieger orgona. Ha szerencsénk van, hallhatjuk általa a kőszegi toronyzene modern változatát felcsendülni: Handel Saul című operájának átiratát is. A templom pedig ma már rendszeresen orgonahangversenyek helyszíne is.

Városháza

Nem sok város büszkélkedhet ilyen régi múltra visszatekintő és szépen kialakított Városházával, -ami 1820-ra érte el mai formáját- mint a kőszegiek. Egy ilyen helyszínen még a mindennapi ügyek intézése is kicsit kevésbé hétköznapi, mint máshol.

Az országban egyedüliként itt tanácskoztak, bíráskodtak folyamatosan már a 14-15. században a város vezetői. Itt hoztak meg minden fontos döntést, itt születtek az ítéletek is és még a büntetést is helyben töltötték az elítéltek. Nekünk magyaroknak, mindig is különleges helyet foglalt el a szívünkben a bor, így nem árulok el nagy meglepetést azzal, hogy egy időben még a község borának egy részét is az itteni pincében őrizték. Bizony, egyenesen a Városházáról került a finom nedű a kocsmárosokhoz, majd a polgárok poharába.

Sokszor, sokféleképpen alakult át a hely, volt mészárszék és kovácsműhely is, 1990-től kezdve azonban újra polgármesteri hivatalként működik. Érdemes kívülről is megszemlélni az épületet: megtalálni rajta a Jurisics család címerét, a történelmi Magyarország kiscímerét és persze Kőszeg történeti városcímerét. Ahogy a város maga, ez az épület is sokszínű: gótikus, barokk, sőt még klasszicista és reneszánsz stílusjegyeket is magán hordoz.

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: email

Kapcsolódó cikkek