Zenét hallgatunk az autóban, pihenés közben, elalváshoz, beszélgetések vagy munka során a háttérben. Ha tehetjük, koncertekre járunk szórakozni, a végeredmény pedig mindig az, hogy a zene segítségével kitomboljuk magunkból a feszültséget. Vagy máskor abban segít nekünk, hogy felszínre kerüljenek bizonyos érzelmeink. Tehát a saját bőrünkön tapasztalhatjuk jótékony hatását, de mi kíváncsiak voltunk, milyen kutatások és tények támasztják mindezt alá. Erről írunk nektek ebben a cikkben.
Ellazít, nyugodttá tesz
Ha szeretjük a finomabb és lassabb klasszikus zenét, akkor nyert ügyünk van. Ezeknek a hallgatásával 30%-kal csökken a nyugtalanságunk, feszültségünk. De ez a stílus nem csak a szorongást mérsékeli, hanem a testünkben lévő kortizol, vagyis a stresszhormon mennyiségét is csökkenti. Így tehát lényegében képesek lehetünk a zenével jobb kedvre bírni magunkat. Ezért hallgassunk néha klasszikusokat is, hogy enyhítsünk a nehézségeinken!
Segít a fókuszálásban
Tanulás vagy dolgozás közben érdemes olyan számokat hallgatnunk, amik ébren tartanak minket, de mégse viszik el a fókuszunkat. Ahelyett, hogy rádiót hallgatnánk, keressünk vagy állítsunk össze mi magunk lejátszási listákat. Vannak applikációk, mint a Spotify, Youtube, amik szuper felületek erre! Ezzel akár úgy is segíthetünk magunknak, hogy a lejátszási listák végét jelzésként fogjuk fel, hogy tartsunk szünetet.
Emellett bizonyított tény, hogy Vivaldi Négy évszak című szerzeménye is serkentő hatással van az elmére. De ha nem szereted a klasszikusokat, elindulhatsz olyan lejátszási listák felé, amik relaxációs számokat tartalmaznak, vagy a természet hangjait imitálják. De ha ez sem segít az összpontosításban, jöhet az elektronikus stílus. New age vagy ambient EDM jó választás lehet, a lényeg, hogy ne legyen benne dalszöveg, ami könnyen elterelheti a gondolataidat.
Javítja a memóriát
A zene memóriára gyakorolt hatása sokáig vitát képzett a tudományok területén. De a kutatóknak mára már sikerült alátámasztaniuk, hogy a zene és a nyelv feldolgozása, különös tekintettel az információk memorizálására, agyunk ugyanazon rendszerére támaszkodik.
A memóriavesztéssel küzdő betegek gyakran képesek dalokra, dalszövegekre visszaemlékezni. Az orvosok éppen ezért fordulnak segítségül ilyenkor a zenéhez, hiszen az képes egészen egyedi emlékeket is visszahozni. Ha mi is szeretnénk emlékezni a múltra, érdemes megkeresni azokat a zenéket, amiket gyerek vagy tinédzser fejjel hallgattunk.
Boldoggá tesz
A zene ritmusának követése dopamint, vagyis boldogsághormont termel a szervezetünkben. Ez lényegében felérhet egy-egy szelet csokoládé elfogyasztásával is. Sőt, már nagyon kicsi kortól kezdve boldoggá tehet minket.
De nem minden dal éri el ezt a hatást. Kutatások megállapították, hogy a dopamin nagyobb adagokban szabadult fel, amikor a hallgatók inkább semleges és kellemes zenét hallgattak. Egy holland kutató felismerte, hogy milyen stílusút kell hallgatnunk, hogy boldogsággal töltsön el minket. Például ennek a tempójának gyorsabbnak kell lennie, mint egy átlagos pop száménak. Míg előbbi 118 bpm (zenei tempóra szolgáló mértékegység), annak a dalnak viszont, ami beindítja a boldogsághormonjainkat 140-150 bpm kell legyen a tempója. Illetve a benne található hangjegyeknek túlnyomóan vidám dúrnak és nem komor moll hangjegyeknek kell lenniük.
Ezen kívül kutatások azt is alátámasztották, hogy a zenehallgatókra sok esetben a dalszöveg is hatással van. A „felemelő” dalok középpontjában pedig olyan vidám események állnak, mint a strandolás, partin való részvétel vagy bármilyen ehhez hasonló tevékenység a barátokkal. Meglepő, de sokszor a jelentőség nélküli dalszövegek képesek a leginkább felvidítani minket.