A műanyag már a 19. század óta jelen van a mindennapjainkban. Az anyag tartós, könnyen és olcsón előállítható, továbbá jól tisztítható. Viszont gyártása rengeteg kőolaj és energiahasználattal jár. Tartósságát pedig annak köszönheti, hogy tele van mesterséges anyagokkal. Olyanokkal, mint különböző lágyítók, stabilizátorok (emiatt nem tud teljesen lebomlani az UV fény hatására), sűrítők, festékpigmentek, gombaölőszerek. A szintetikus anyagoknak köszönhetően pedig a bomlási ideje több év, de akár évtized is lehet! Ha pedig nem kerül a megfelelő kezelési helyre, szabad szemmel nem látható, 5 milliméternél kisebb, úgynevezett mikroműanyagok keletkeznek a bomlása során, amik bizonyítottan bejutnak a természetes vizekbe, a talajba, sőt ezáltal az állatok szervezetébe. De nem olyan rég került napvilágra az a hír, hogy mikroműanyagot találtak még meg nem született csecsemők méhlepényében is.
Mi tartalmaz műanyagot?
Nagyon meglepő tud lenni, hogy mennyi termék tartalmaz műanyagot, amiről anélkül, hogy elolvasnánk az apró betűs leírásokat, nem is tudunk. Most nem a műanyag tárolódobozok vagy csomagolóanyagokra gondolok, amikről látásból meg tudjuk ítélni, hogy fröccsöntött. Hanem olyan termékekre, mint például ragtapasz, papírnak tűnő kávés poharak, csillám, sportruházatok, pelenka, tisztasági- és szárnyas betétek, bizonyos kozmetikumok, továbbá naptej, nedves törlőkendő, fogselyem, kontaktlencse, egyszer használatos orvosi maszkok és még sajnos sorolhatnám.
A poliészter, a polipropilén, a polietilén, a pet, na jó, csak viccelek, nem fogom felsorolni az összes fajtáját a műanyagnak, hiszen megígértem, hogy ez egy érthető cikk lesz. Helyette adok egy jótanácsot, amivel te is könnyen megjegyezheted, hogy melyik alapanyagokat kerüld, ha nem szeretnéd növelni globális műanyagtermelést. Tehát felejtsd el azokat az összetevőket, amik „poli”-val vagy „poly”-val kezdődnek. Ezt nekem még hulladékmentes Edina tanította. És persze keresd azokat a termékeket, amik természetes anyagú hozzávalókkal dolgoznak. Már különböző applikációkat is fejlesztettek, amiknek segítségével könnyen megítélhetjük, hogy egy adott termék milyen összetevőket tartalmaz. Ilyen például az INCI Beauty, ami a kozmetikumok összetételének elemzésében segít.
Hogyan járjunk el helyesen a műanyaggal?
Egy kicsit itt viszont muszáj „szakmázni”, de könnyen fogyasztható lesz, becsszó. Hiszen ha csak egyszer megnézed egy bevásárlásod során, hogy mely csomagolóanyagok vannak többségben, biztos vagyok benne, hogy a műanyag lesz a nyerő. De szerencsére már a legtöbb háztartásban, sőt publikus helyeken is szelektálhatjuk a hulladékot. Vagyis külön tárolóba dobjuk a műanyagot, a papírt, és a kommunális szemetet, – jobb helyeken a szerves hulladékot is – amit a kukásautó elvisz, nem, nem önt össze, hanem a hulladéklerakóhelyeken dolgozók kiválogatják és megfelelően járnak el vele. Erről már több hiteles és informatív anyagot is olvashatsz, többek között itt vagy itt. Így a szelektív hulladék újrahasznosul, megnövelve ezzel az élettartamát, visszakerül a körforgásba. De ahogyan például a szennyezett papírt nem dobhatjuk a papírgyűjtő szelektívbe, úgy a műanyagnál is figyelnünk kell bizonyos szabályokra. Elsősorban arra, hogy:
Nem minden műanyag újrahasznosítható!
Tehát ha szelektíven gyűjtjük a szemetet az nem azt jelenti, hogy az általunk minden műanyagnak ítélt hulladékot a műanyag feliratú konténerbe dobhatunk. A termékeken a gyártó feltünteti, hogy milyen anyaggal dolgozik, vagyis amit keresnünk kell rajtuk az egy háromszög, ami az újrahasznosítás szimbóluma, benne egy szám, alatta pedig betűkombináció. Íme a magyarázatuk:
01 – PET – ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ
Ezzel legtöbbször az italos dobozokon találkozhatunk, de már egyre több konyhai termék csomagolásán is megtaláljuk. Nem mérgező, újrahasznosítható.
02 – PE-HD – ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ
Háztartásokban leggyakrabban tusfürdők, testápolók dobozain fellelhető ez a jel, továbbá a tisztítószereken. Újrahasznosítható.
03 – PVC – NEM ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ
Ebből készülnek a csövek vagy a padlólapok. Nem újrahasznosítható, sőt gyártása során számos veszélyes anyag is keletkezik!
04 – PE – LD – ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ
Ez a jelzés általában dobozokon, zacskókon, csomagolófóliákon és a legtöbb csomagolóanyagon található. Újrahasznosítható.
05 – PP – ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ
Talán ez az anyag a legtöbbször megfigyelhető a konyhában. Joghurtos, margarinos dobozok készülnek többnyire belőle, de sok más termék tárolódobozát is ebből állítják elő. Újrahasznosítható.
06 – PS – NEM ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ
A PS, más néven a polisztirol több mérgező anyagok is tartalmaz, nem újrahasznosítható! A hőszigetelésen kívül alkalmazzák egyébként a vendéglátó szakmában is, a habdoboz és a habtálcákban is található ilyen anyag.
07 – EGYÉB / OTHER – NEM ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ
Ide tartoznak a kevert anyagú műanyagok, amik semmiképpen sem újrahasznosíthatók.
01 – PET 
05 – PP
Ugyanakkor előfordulhat, hogy a kezedben tartott műanyaghulladék nincs megjelölve. Ilyen esetben úgy kell eljárnunk, hogy a hulladék a kommunális szeméttárolóba kerüljön. De találhatsz rajta csak egy üres háromszöget, vagy például egy emberkét, aki a kukába dob egy szemetet. Sajnos egyik se jelenti azt, hogy újrahasznosítható. Ezekről a továbbiakban a Humusz Szövetség gyűjtéséből informálódhatsz, de a műanyag szelektívbe kizárólag a fent említett jelöléssel ellátott hulladék kerülhet.
Továbbá fontos szem előtt tartani, hogy a már újrahasznosított műanyagokból készült termék a legtöbb esetben nem dobható újra a szelektív hulladékgyűjtőbe. Ha például újrahasznosított műanyagból készült fogkefét választasz, akkor azzal bár megnövelted a műanyag élettartalmának hosszát, mégis eldobásakor a vegyes hulladékok között a helye. De egyre többször találkoztunk már olyan esettel, hogy újrahasznosított vagy részben újrahasznosított műanyagból készült termékek jelzésén 01-PET volt feltüntetve. Ebben az esetben vagy ha a fenti listából az újrafeldolgozható jelölést látod a dobozon, akkor az újrahasznosítható.
Jogosan merülhet fel benned a kérdést, hogy én mindezt hogyan tartom fejben? Mi a szerkesztőtársammal, Dórival már kívülről fújjuk az 1-2-4-5 számkombinációt. Eleinte nekem az otthoni szemetesládák felett ragasztott cetli segített, ami a mai napig ott van. Azt követően pedig, hogy sokkolt a tény, hogy mennyiféle műanyagot nem hasznosíthatok újra, elkezdtem vásárlás közben is arra figyelni, hogy újrafeldolgozható anyagú termékeket válasszak, ezzel is csökkentve a nem újrahasznosítható anyagokból keletkezett hulladék számát. Nem mondom, hogy néha nem esek csábításba egy egyesével becsomagolt 10 db-os instant matcha latte italnál, amin természetesen semmilyen jelzés nincs feltüntetve. Ezért arra bátorítanálak, hogy te se ragaszkodj a szélsőségekhez, és ne ijedj meg az aranyközépúttól! Tehát ne akard holnaptól tökéletesen csinálni. A hosszú távú és fenntartható sikeresség érdekében elég ha az elején kis lépésekkel kezded. Például azzal, hogy elkezded szelektíven gyűjteni a hulladékot és felírod a kukák fölé, hogy melyik anyag újrafeldolgozható, hogy ennek segítségével kezeld a szemetet.
Itthon a hulladéknagykövet egyébként a Humusz Szövetség, ezért ha elbizonytalanodtál, vagy további információra lenne szükséged, az ő oldalukat szívből ajánlom.
Cikkünk következő részében a lebomló műanyagokról és műanyagmentes megoldásokról írunk.
