fbpx

Mi is az a déjá vu – agyunk játéka vagy varázslat?

Valószínűleg nincs olyan ember, akinek ne lett volna már déjá vu-je, vagyis amikor az az érzés keríti hatalmába, hogy ez már megtörtént. Valóban a jövőbe vagy múltba kapunk ilyenkor betekintést? Esetleg csak az agyunk egy furcsa játéka ez? Utánanéztünk!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Mi jelent a déjá vu?

A francia kifejezés azt jelenti, hogy „már láttam”, de ez az érzés ugyanúgy igaz lehet valamire, amit hallunk, érzékelünk: lehet egy gondolat, egy hanghatás, egy illat vagy egy konkrét helyzet is. A déjá vu ezeknek az összefoglalója.

A jelenség már az 1800-as évektől jelen van a tudományos irodalomban, ám sokáig nem találtak rá magyarázatot. Ha spirituális módon közelítjük meg, akkor sokak szerint a reinkarnáció bizonyítéka, vagyis, hogy több életünk is van. Mások úgy vélik, egy egyfajta testen kívüli élmény, de van, aki azt gondolja, pont, hogy nem a múltra, hanem a jövőre vonatkozóan kapunk ilyenkor egy betekintést. Vagyis, hogy jó helyen vagyunk az adott helyzetben.

Persze tudományos magyarázat is akad. Az orvostudomány egy időben összefüggésbe hozta a déjá vu érzést a demenciával, skizofréniával és az epilepsziával is.  Ugyanis ez az ismerősség érzés akár krónikussá is válhat bizonyos mentális betegségek esetében, azonban ez nagyban eltér az általános déjá vu érzéstől.

Normál esetben az emberek többsége, aki tapasztal ilyet csak egy évben egyszer vagy kétszer számol be erről. A déjá vu nagyobb eséllyel fordul elő olyankor, amikor stresszesek és fáradtak vagyunk. Fiatalabb korban sokkal többször tapasztalhatjuk, ahogy idősödünk, úgy csökken ezeknek az eseteknek a száma. Egyes kutatások azt is bebizonyították, hogy minél magasabb az iskolai végzettségünk és társadalmi pozíciónk, annál többször élünk át déjá vu érzést.

Ez a jelenség ráadásul laboratóriumi körülmények között is előidézhető, méghozzá az agykéreg és a halátéklebeny egyes területeinek elektromos ingerlésével. De a fülbe melegvizet fecskendezve is elő lehet hozni ezt, valószínűleg a halántéklebeny közelsége miatt.

De vannak, akik a déjá vu-t ahhoz hasonlítják, mintha egy korábbi álmukat élnék át újra. Mai napig számos elmélet létezik erre: az egyik, hogy valamelyik szemből kicsivel később érkezik meg az agyba az információ, ez az úgynevezett „kettős pálya” elmélet.

Azt is megfigyelték, hogy a depressziós és szorongó embereknek sokkal többször van déjá vu érzésük, mivel ők gyakrabban elemzik a környezetüket. Így megeshet, hogy többször is szembe találkoznak valamivel, azonban rosszul hívják elő azt az adott emléket. Ez, a rosszul előhívott emlék az egyik legelterjedtebb magyarázat a déjá vu-re. Vagyis, hogy voltunk már egy adott helyzetben, helyszínen, vagy esetleg álmodtunk róla, de emlékezetünk torzításának köszönhetően rosszul hívjuk azt elő.

Ez az emlékérzet, ami maga a déjá vu, így nem csoda, hogy időről időre hatalmába kerít minket. Hiszen életünk során sok helyen megfordulunk, beleértve az álmainkat is, ezért nem meglepő, ha néha van olyan érzésünk, hogy itt már jártunk, vagy hogy ez már megtörtént velünk.

Higgyünk a déjá vu-vel kapcsolatos tudományos magyarázatokban, vagy közelítsük meg a kérdést spirituális oldaláról, mindenképpen egy érdekes jelenségről beszélünk, ami – legalábbis engem – arra emlékezetet, hogy mennyi mindent nem tudunk még magunkról és a világról.

Hirdetés

Instagram

HIRDETÉS

Kapcsolódó cikkek


Warning: Undefined variable $posts in /home/bodizhu1/public_html/_sites/kollektivmagazin/wp-content/themes/hello-theme-child-master/functions.php on line 32